Rendszerkövetelmény
Milyen számítógépen futtatható a Kulcs-Bér rendszer?
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
1353 bevallás
A 1353 paraméterezése a Beállítások/Számfejtés beállításai/53 és 53 hozott adatok menüpontokban érhető el. Az 53 paraméterező menüpontjában a program az alapértelmezetten biztosított jövedelem jogcímeket a megfelelő sorokhoz rendelve ajánlja fel, valamint az 53 hozott adatok paraméterező menüpontjában az Adó adatlap alapértelmezett beállítása szerinti mezőket a hozott adatok mezőihez rendelve ajánlja fel.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Mihez kezdjek, ha az alábbi tehnikai probléma merül fel?
Ebben a bejegyzésben minden technikai működéssel összefüggő jelenség megoldása megtalálható, legyen szó adatmentés készítéséről , visszatöltéséről, vagy akár a programba történő belépés akadályok legyőzéséről.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2016. május (v2089)
Megjelenési dátum: 2016. május 31.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Újdonságok, fejlesztések
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A munkahelyek védelmében 2013-ban a munkáltatók által igénybe vehető adókedvezmények – Összefoglaló táblázat
2012. évi CXLVI. tv. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Módosításra került:
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Munkaidőkeret 2013. – Segédlet
A 2012. évi I. tv (Mt.) rendelkezik a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás szabályairól.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Tájékoztató a Szakképzési törvény Kulcs-Bér program működését érintő 2023. július 1-i változásairól
A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény jelentős változásokat hoz a szakirányú oktatásában szakképzési munkaszerződéssel résztvevőkre vonatkozóan. A változások már egységes szerkezetben is áttekinthetők a 2019. évi LXXX. törvény 2023.07.01-i időállapotában.
Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv×hift=20230701
Programbeállítási szempontból lényeges változások:
1.
2023.09.01-e előtt már fennálló saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződések:
1.1
2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek minősülnek duális és nem duális képzőhelyek esetében egyaránt. (Ezt követően vissza kell módosítani az eredeti munkaszerződésre ezeket a szerződéseket).
1.2
2023. július 1-től 2023. december 31-ig a nem duális képzőhellyel kötött szakképzési munkaszerződés esetén is érvényesíthető a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig.
1.3
2023. július 1-től 2023. december 31-ig a duális képzőhellyel kötött szakképzési munkaszerződés esetén érvényesíthető a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig.
2.
2023.06.30-át követően a saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződések:
Típusai:
2.1.
Az eredeti munkaszerződés (20. alk.min.kód) mellett a felek között létrejön egy szakképzési munkaszerződéses jogviszony (120.alk.min.kód) is. A munkaviszonyból származó jövedelmeket a 20. alk.min.kódú jogviszonyban, a szakképzési munkaszerződésből eredő jövedelmeket a 120.alk.min.kódú jogviszonyban kell elszámolni. SZOCHO mentesség és szja mentesség a havi min. bérig (szakképzési munkadíj 168 e Ft-ig, egyebekkel együtt a minimálbérig) csak a 120.alk.min.kódú jogviszonyban érvényesíthető. A 08 bevalláson a jogviszonyos lapokból 2-2 db kell a két alk.min.kódnak megfelelően.
2.2
Kiegészítik az eredeti munkaszerződést a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel – ebben az esetben az ilyen szerződés munkaviszonynak minősül (20. alk.min.kód). Ebben az esetben kérdéses, hogy az ilyen jellegű 2023.08.31-ig létrejött szerződések esetében érvényesíthető-e a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig. Erre a NAV nem tudott választ adni – a KIM álláspontjára várnak -. (Az a kérdéses, hogy az a rendelkezés, amely szerint a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel kiegészített munkaszerződés már 20. alk.min.kódú munkaszerződésnek minősül, így azzal szemben sem SZOCHO mentesség, sem a szja mentesség a havi min. bérig (szakképzési munkadíj 168 e Ft-ig, egyebekkel együtt a minimálbérig) nem érvényesíthető, a 2023.06.30-a után, vagy a 2023.08.31-e után létesített jogviszonyok esetében alkalmazandó.)
Ezek a változások a programbeli beállításokra a következőképpen vannak hatással:
Az 1.2 pontban leírt esetben a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok képernyő „Duális képzőhelyi nyilvántartásba vétel időpontja” mezőbe a Felhasználónak be kell rögzítenie a 2023.07.01-i dátumot annak érdekében, hogy a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig érvényesüljön a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel kiegészített 120. alk.min.kódú jogviszonyban készült számfejtés során.
Az 1.3 pontban leírt esetben nincs szükség beállítási módosításokra, a számfejtés 2023.12.31-ig változatlan beállítások mellett végezhető el.
A 2.1. pontbeli esetben a Felhasználónak a meglévő 20. alk.min.kódú munkaviszony mellett egy 120. alk.min.kódú szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszonyt tartalmazó jogviszonyban kell a szakképzési munkaszerződésből származó jövedelmeket elszámolni. Ebben az esetben is a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok képernyő „Duális képzőhelyi nyilvántartásba vétel időpontja” mezőbe a Felhasználónak be kell rögzítenie a 2023.07.01-i dátumot annak érdekében, hogy a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig érvényesüljön a 120. alk.min.kódú jogviszonyban készült számfejtés során.
Tekintettel az egyeztetés alatt álló jogszabályi háttérre, a 2.2 pontban leirt „vegyes” jogviszony elszámolási szabályaira nézve jelenleg nem tudunk pontos leírást biztosítani Felhasználóink részére.
Jogszabályi háttér:
2019. évi LXXX. törvény (2023. július 1-i időállapot) 90/A § és 128/A § (3)-(4)
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Szabadság arányosítása
Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.
A munkavállaló életkora szerint járó alapszabadságát osztani kell az adott évi naptári napok számával és meg kell szorozni a munkaviszonyban töltött naptári napok számával. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Munkarend felvitele, rögzítése
A Kulcs-Bér program működése a munkarenden alapul. A számfejtés a munkarendben, illetve a jelenlét adatoknál megadottak alapján történik. Emiatt a munkarendek helyes beállítására és alkalmazására kiemelt figyelmet kell fordítani. A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportja alapértelmezetten 7 munkarendet tartalmaz – és a törzs a Felhasználó által korlátlanul bővíthető -:
- 8 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 8, heti 40 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.
- 6 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 6, heti 30 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.
- 4 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 4, heti 20 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.
- 2 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 2, heti 10 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.
- Teljes munkaidős: Alapbeállításait tekintve ez a munkarend megegyezik a 8 órás munkarenddel. A lényege, hogy azon munkakörök esetén, melyek könnyített vagy veszélyeztetett munkavégzéssel járnak és így a napi 8 órától eltérő napi munkavégzés esetén is teljes munkaidősnek számítanak, be lehessen állítani a teljes munkaidős munkarendet.
- Vállalkozói munkarend: Ezt a munkarendet kell beállítani minden olyan foglalkozási viszony esetén, ahol a foglalkoztatott nem köteles munkaidő nyilvántartást vezetni. (Pl: megbízás, választott tisztségviselő, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó)
- Egyszerűsített foglalkoztatotti munkarend: Ezt a munkarendet az egyszerűsített foglalkoztatási viszonnyal rendelkező dolgozókhoz kell beállítani.
Mivel számfejtést befolyásoló tényezőről van szó, nagyon fontos, hogy a megfelelő munkarendet válasszuk ki. A munkarend azt határozza meg, hogy a dolgozónak mely nap tekintendő munkanapnak, mely nap pihenőnapnak, illetve munkaszüneti napnak. Egy munkarend akkor rendelhető hozzá több dolgozóhoz, ha ezek a dolgozók ugyanolyan beosztás alapján végeznek munkát. Minden a munkarendben alkalmazott módosítás ugyanis minden dolgozóra kihat, akihez ugyanaz a munkarend került hozzárendelésre!
Amennyiben a dolgozók nem azonos beosztás alapján végeznek munkát, akkor hiába 8 órás mindenki, nem lehet ugyanazon munkarend alapján számfejteni őket. Ebben az esetben egyedi munkarendeket kell létrehozni és a dolgozókhoz rendelni. Ezekben egyénileg kell meghatározni a ledolgozható napokat és a pihenőnapokat. Az új munkarend felvitele több módon is megoldható:
• Az egyik megoldás, hogy a Munkarend listájában az Új felvitel gombra kattintunk. Ekkor megnyílik az új munkarend adatlapja, ahol meg tudjuk adni a hozzá tartozó beállításokat.
• A másik megoldás, hogy lemásoljuk valamelyik már meglévő munkarendet. Ehhez rá kell kattintani az egér jobb gombjával a listában szereplő valamely meglévő munkarendre és az Új felvitel meglévő alapján lehetőséget kell választanunk: Ebben az esetben a program létrehozza az új munkarend adatlapját a másolásra kijelölt munkarend beállításaival. Így csak a szükséges módosításokat kell végrehajtani, a munkarend létrehozása gyorsabb. A munkarendet a dolgozók adatlapján a Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok menüpontban tudjuk megadni:
A Munkarend beállító felületén a következő beállítási lehetőségek állnak rendelkezésünkre:
- Kód: A program új munkarend felvétele esetén automatikusan adj a kódot sorfolytonosan.
- Megnevezés: A munkarend megnevezése alapján kerül megjelenítésre a dolgozó adatlapján illetve a lekérdezésekben.
- Részmunkaidős: Minden olyan esetben, mikor a munkarend részmunkaidősnek minősül, ezt az opciót jelölni kell, mert csak ezen jelölés mellett tekinti a program részmunkaidősnek a dolgozót, függetlenül a napi vagy a heti órakerettől. A KSH statisztikákra csak akkor fogja a részmunkaidősök közé gyűjteni a dolgozó adatait, ha ez a jelölés aktív.
- Napi órakeret: Ebben a mezőben kell megadni azt a napi óraszámot, ami a dolgozóra leginkább jellemző. Ez egy adatrögzítést segítő funkció, az itt megadott óraszámmal tölti fel a program a dolgozó ledolgozható napjait az óraadatos táblázatban. Ettől az adott napok tekintetében el lehet térni napi egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén.
- Heti órakeret: Ide azt az óraszámot kell megadni, amivel a dolgozó a T1041-es változásjelentőben bejelentésre került.
- 5/2-től eltérő: Az opciót akkor kell jelölni, ha a dolgozó egyenlőtlen munkaidőbeosztásban dolgozik. Ebben az esetben őt munkaidőkeretben kell foglalkoztatni, a munkaidőkeret számításához a program automatikusan generálja az adatok a heti órakeret alapján. A Havi/többhavi munkaidőkeret számításakor használt napi órakeret számított adatát nem szabad felülírni, mert ez a munkaidőkeret helytelen elszámolásához vezet.
- Munkarend használata: A gombra kattintva a program felgyűjti azon dolgozókat, akik valamely jogviszonyához ez a munkarend már beállításra került. A felugró lista a Nyomtatás gombra kattintva nyomtatható.
A munkarend táblázatos részében találjuk az alkalmazható jelölések listáját, valamint az év felbontását naptári napokra. Minden naptári nap esetén megadható, hogy az:
X – munkanap
P – pihenőnap
F – munkaszüneti nap
A jelöléseket meg tudjuk adni csoportosan is az érintett cellák folytatólagos kijelölésével, nem szükséges egyesével beállítani a napokat. A kijelölést követően vagy magára a jelölésre kell kattintani, vagy az adott betű billentyű lenyomásával lehet az átállítást megtenni. Új munkarend felvételekor az éves naptárra a program feltölti az 5/2-es munkarendnek megfelelő beállításokat, így csak az ezekhez képest jelentkező eltéréseket kell külön jelölni.355 Amennyiben 5/2-től eltérő munkarendben foglalkoztatunk dolgozókat előfordulhat, hogy a munkavállalónak a beosztása szerinti munkanapokon és a törvényben előírt két pihenő napján kívül keletkezik, beosztás nélküli munkanapja, amelyet szoktak még nevezni kiegyenlítő napnak, vagy nulla órás munkanapnak is.
Ha a munkavállalónak ezen a napon mégis munkát kell végeznie mivel, ha ez nem kijelölt pihenőnap számára, akkor nem 100% bérpótlék illeti meg, csupán 50%. Az egyenlőtlen munkaidő beosztás eredményeként előfordulhat, hogy a munkavállalónak keletkezik úgynevezett nulla órás munkanapja vagy kiegyenlítő napja, mivel a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít.
A fentieket figyelembe véve, azon túl, hogy amennyiben ezen a napon munkavégzés történik eltérő a bérpótlék mértéke, a munkáltatónak lehetősége van a kiegyenlítő napra szabadság elszámolására, az alábbi jogszabályi értelmezés alapján: „Tekintettel arra, hogy a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít a Munka Törvénykönyv 124. §-a szerint, ezért ezekre a napokra is kiadható a szabadság. Amennyiben a munkáltató napokban kívánja nyilvántartani a szabadságot, úgy az egész „kiegészítő nap” szabadságnak számít, a munkavállaló szabadsága napjainak számát eggyel kell csökkenteni és ennek megfelelően, az általános munkarend szerint kell a bérezést teljesíteni. Vagyis egy heti 15 órában dolgozó személy esetén ez valójában napi 3 órás bérnek felel meg. Amennyiben a szabadságot órákban kívánják nyilvántartani, úgy ezekre a napokra szintén az általános munkarend alapulvételével kell elszámolni a munkavállaló szabadságának óraszámaiból 3 óra szabadságot, tekintettel arra, hogy ezeken a „kiegészítő napokon” nincs munkaidő-beosztás, ezért a 124. § (5) bekezdését itt is alkalmazni kell.”
A munkarendben lehetőséget biztosítunk a nulla órás munkanap jelölésére az alábbiak szerint:
B0 – nulla órás munkanap beállítása
T0 – nulla órás munkanap törlése
Amennyiben a munkavállaló a kiegyenlítő napon nem végez munkát, akkor a munkarendben pihenőnapként kell beállítani, jelölve, hogy ez nem a heti két pihenőnap egyike, hanem egy kiegyenlítő nap, így jól elkülöníthető, hogy mely napra van lehetőség a munkavállalónak munkavégzést elrendelni, illetve szabadságot folyósítani. (Ha be van jelölve nulla órás munkanap, akkor egy kis fekete háromszög megjelenik 0-al a közepén a cella jobb alsó sarkában.)
Amennyiben a dolgozó munkát végez, vagy szabadság elszámolás történik ezen a napon, akkor a jelölés meghagyása mellett a munkarendben munkanapra szükséges módosítani a pihenőnapot. Munkavégzés esetén, a munkavégzés hónapjában kerül elszámolásra a ledolgozott munkaidő 50%-os bérpótlékkal és nem számít bele a ledolgozott munkaidőbe. Szabadság elszámolása esetén a távolléttel ellátott óraszám a munkaidő keret részét képezi, ezzel elkerülendő, hogy kétszeres jövedelem kerüljön kifizetésre, erre a napra.
F- > f – 5/2-es munkarend szerint pihenőnapra eső munkaszüneti nap átállítása munkanapra eső munkaszüneti napra
f- > F – az előző beállítás visszavonása
Ez a beállítás azt teszi lehetővé, hogy az 5/2-től eltérő munkarendben dolgozó órabéreseknek vagy teljesítménybéreseknek minden munkaszüneti napra számoljon-e a program távolléti díjat vagy sem. A program alapértelmezett beállítások mellett csak akkor számol az órabéreseknek, illetve a teljesítménybéreseknek távolléti díjat munkaszüneti napra, ha az a munkaszüneti nap az 5/2-es munkarend szerint munkanapra esik. Ezzel a beállítással ezen lehet módosítani. A hónapok napi adatai után találjuk az adott hónap összesítését, hogy hány munkanap, naptári nap, illetve, hogy a munkanapok alapján hány óra került beállításra. A táblázatban az aktuális hónap narancssárga színnel jelenik meg:
Az egyes hónapok nevére kattintva meg tudjuk nyitni az óraadatos táblázatot:
Ebben a táblázatban tudjuk beállítani, hogy az egyes ledolgozható napokon a dolgozó hány óra munkavégzésre került beosztásra. Alapértelmezetten a heti órakeret mezőben megadott óraszámmal kerül feltöltésre a táblázat. Amennyiben a dolgozó elszámolása nem részletes jelenlétadatok alapján történik, a program a ledolgozott óraszámot ebből az óraadatos táblázatból számolja.
Programunkban biztosítjuk a szociális ágazatban, egészségügyi és köztisztviselői ágazatspecifikus munkaszüneti napok jelölhetőségét és elszámolását.
A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban a beállító felületen található a két ágazatspecifikus munkaszüneti nap jelölőnégyzete. Ezek akár egyenként, akár együttesen is jelölhetők a munkarendben. Bejelöltség esetén az ilyen munkarend alapján feltöltött jogviszonyos jelenlét adatok a Mt. szerinti munkaszüneti napokkal azonos módon kerülnek kezelésre a számfejtés során.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Egyszerűsített foglalkoztatott (Alkalmi munkavállalók) foglalkoztatásának szabályai
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2011. augusztusától módosították (2010. évi LXXV. törvény) ezentúl a főállású munkavállalók létszámához kötik a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Munkaidő keret kezelése (alapbér meghatározása óra pontossággal) – Esettanulmány
 |
Adatok | |
A munkavállaló 3 havi munkaidő keretben dolgozik. Teljes munkaidős munkavállaló, heti munkaideje 40 óra. Napi 12 órát dolgozik a beosztása szerint. Havi munkabére: 150.000Ft.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Példa: Arányos szolgálati idő számítása
Példán keresztül szeretnénk bemutatni leginkább azok részére szolgálati idejük alakulását, akik a munkakörükre előírt törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgoztak és keresetük a minimálbér összegét nem érte el. Megeshet, hogy biztosítási idejük minden napján dolgoztak, a nyugdíjnál biztosítási idejük teljes tartamát beszámítani nem lehet. A foglalkozásukat dokumentáló NYENYI lapon a foglalkoztató, nyilvántartó lapot kiállító kötelessége az arányos szolgálati idő rovat adatait a példán keresztül bemutatott szabály szerint kiállítani.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Alapbér megállapítása a 2012. évi I. törvény szabályozása alapján – Esettanulmány
Mivel a törvény nem szabályozza, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott módszertani segédlet pedig napokban számol és nem tér ki az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott havi béres munkavállalók elszámolására, ezért a Kulcs-Bér programban biztosítjuk, az alapbér napokban, illetve órákban történő elszámolását egyaránt.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony:
- Mezőgazdasági idénymunka
- Turisztikai idénymunka
Az idénymunka fogalmát az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja határozza meg.
- Alkalmi munka
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Munkaerő kölcsönzés
2018. január 01-től a Kulcs-Bér program Prémium és Európa verziója alapértelmezetten tartalmazza a munkaerő kölcsönzés kezelésére alkalmas modult.
Ennek segítségével könnyebben és hatékonyabban végezhetik a munkavállalók kölcsönadásával kapcsolatos adminisztrációt, adatszolgáltatást.
A Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek menüpontban található a Partner törzs. Itt lehet felrögzíteni azokat a cégeket, akik felé a kölcsönadás történik:
Az Új felvitel gombbal tudunk új céget felvenni. Meg kell adni a sorszámot (csak az első cég rögzítésekor, ezt követően a program automatikusan adja a sorszámot), a cég nevét és adószámát.
A dolgozó adatlapján a Munkaügyi alapadatok/Munkaerő kölcsönzés menüpontban tudjuk hozzárendelni a dolgozókhoz a kölcsönvevő céget:
+ jellel tudunk új sort rögzíteni a dolgozóhoz. Itt meg kell adni a kölcsönvétel kezdetét, majd legördülő menüből ki kell választani, hogy mely céghez történt a kölcsönzés. A legördülő menüben azok a cégek jelennek meg, amelyeket a Törzskarbantartásban rögzítettünk. A szabadság és pihenőidő nyilvántartásban számított éves szabadság szám alapján a kölcsönvétel időintervalluma alapján a program automatikusan kiszámolja, hogy ezen időszakra hány nap szabadság illeti meg a dolgozót. Az automatikusan számított szabadság szám, az Időarányos szabadság korrekció mezőben módosítható, ennek alapján kalkulálja a program az Időarányos szabadság összesen mező értékét. Ezt a kölcsönadási szerződés rögzítésekor ki is tudjuk választani, mint makró elem, így a szerződésben fel tudjuk tüntetni, hogy az adott intervallumra a dolgozót hány nap szabadság illeti meg.
Beállítható az is, hogy a kölcsönadó és a kölcsönvevő hogyan állapodott meg a rehabilitációs hozzájárulás összegének bevallása és megfizetése kapcsán. Ha a kölcsönbeadó vallja be és fizeti a kölcsönzött munkaerő után a rehabilitációs hozzájárulást, akkor a Rehab. jár. számításnál létsz. nem számító jelölő négyzetet nem szabad bepipálni. Ebben az esetben az Adatszolgáltatások/NAV felé/Rehabilitációs hozzájárulás elszámolása menüpont indításakor a program az átlagos állományi létszám felgyűjtésekor a kölcsönzött munkaerőt is számításba veszi.
Ha a kölcsönvevő vallja be és fizeti meg a rehabilitációs hozzájárulást, akkor be kell pipálni a Rehab. jár. számításnál létsz. nem számító jelölő négyzetet. Ebben az esetben az Adatszolgáltatások/NAV felé/Rehabilitációs hozzájárulás elszámolása menüpont indításakor a program az átlagos állományi létszám felgyűjtésekor a kölcsönzött munkaerőt nem veszi számításba.
Az Adatszolgáltatások/NAV felé menüpont kiegészítésre kerül a TMUNK adatszolgáltatással.
Az első Kulcs-Bér programmal történő adatszolgáltatás során a már korábban lejelentett dolgozókra vonatkozóan szükséges egy záró jelentést készíteni. A TMUNK adatszolgáltatás elindításakor megjelenik az alábbi képernyő, ahol meg kell adni azt a dátumot, ameddig a bejelentések már beküldésre kerültek:
A dátum beírásával a programba rögzített és dolgozóhoz rendelt partnerekre vonatkozóan automatikusan létrejön egy zárás:
Ezt követően az „Új változás jelentés” gombra kattintva új adatszolgáltatás készíthető.
A változás jelentés adatainak megadása felületen az alábbi adatok megadására van lehetőség:
- Kölcsönvevő: Legördülő menüből választhatjuk ki a kölcsönvevő céget, ahová a kölcsönzött munkaerőt közvetítjük.
- Vállalati felosztás: Amennyiben a cégben foglalkoztatott dolgozók számának nagysága, valamint a cég szervezeti felépítésének bonyolultsága indokolja, a változásokat akár telephelyekre vagy szervezeti egységekre szűrve is fel tudjuk gyűjteni.
- Változás keresésének időszaka: Itt kell megadni a változás keresésének záró időpontját. A program a kezdő időpontot automatikusan generálja a megelőző változás jelentés záró dátumának megfelelően. Érdemes ezeket a keresési intervallumokat minél szűkebb időszakra szabni. Ha ugyanis ugyanarra az időszakra szeretnénk később újabb változást gyűjteni, akkor ezt az előzőleg már felgyűjtött változás jelentésbe fogja a program begöngyölni.
- A javításba bevonható ügyintéző: Itt meg tudjuk adni annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akit a változásbejelentés kapcsán kapcsolattartónak szeretnénk megjelölni. Az adatot mentve a következő változásjelentés gyűjtésekor a program automatikusan tölteni fogja az adatot.
- Változás jelentés főlapjának adatai: Itt tudjuk megadni azokat az adatokat, amiket esetleg a TMUNK főlapján szeretnénk megjeleníteni:
• Az adóhatósági értesítés alapján javítani kívánt adatlap nyilvántartási száma
• Az adóhatósághoz bejelentett, a nyomtatvány aláírására jogosult állandó meghatalmazott
A szükséges adatok megadását követően az „OK” gomb megnyomásával automatikusan egy új adatszolgáltatási sor jelenik meg. A későbbiekben ez a felület lesz a TMUNK adatszolgáltatás nyitófelülete, ahol a korábbi adatszolgáltatásokat meg tudjuk tekinteni, indokolt esetben visszanyitni, módosítani vagy törölni tudjuk. Amennyiben új bejelentést akarunk készíteni a „Tovább” gombra kattintva tudunk tovább lépni:
A következő képernyőn tudjuk ellenőrizni a benyújtani kívánt adatokat, valamint szükség esetén módosítani, hogy kik szerepeljenek az adatszolgáltatásban:
Amennyiben az adatokat rendben találjuk, ismét a „Tovább” gombra kattintva tudunk a következő képernyőre lépni, ahol az adatszolgáltatást el tudjuk végezni. A Kulcs-Bér program az átadott dokumentumot automatikusan megnyitja az ÁNYK-ban, amennyiben erre vonatkozó igényünket jelöljük az átadó felületen, illetve, ha az alábbi ikonra kattintva indítjuk el az importállomány elkészítését:
Az elkészült adatszolgáltatás automatikusan mentésre is kerül. Az alapértelmezetten felkínálásra kerülő mentési hely, ezen a felületen módosítható.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Az online Web Szabadság tervező aktiválása
A Kulcs-Bér program Beállítások/”Web szabadságtervező beállítások” opciójában használat előtt élesíteni kell a funkciót.
A szabadság tervező opció aktiváló felülete igen egyszerű, egyértelmű információk beállítására alkalmas. A szabadság tervező modul aktiválása könnyedén elvégezhető, ha a sor elé egy pipát teszünk, majd elmentjük a módosítást. Kérjük legyenek türelemmel aktiválást követően, ugyanis a háttérben éppen zajlik a webes adatbázis létrehozása, amely néhány percet is igénybe vehet. Ugyan itt, arra is lehetőséget biztosítunk, hogy megadják, a jövőben szabadságok tervezésénél a munkavállaló összes szabadságára tekintettel mennyit jelölhet a vezető (munkáltató) , illetve mennyit jelölhet a munkavállaló.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
2004.évi CXXIII. tv
8/B. §34 (1)35 A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét – feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyes-ben vagy gyermekgondozási díjban részesült – közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b)36 munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Mezőgazdasági őstermelő modul
Örömmel tájékoztatunk minden Kulcs – Bér felhasználót, hogy idén megvalósításra került a 2014 –es programunkban az őstermelők számfejtése, illetve bevallása. A modul külön termékszámmal aktiválható.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
