Nyugdíjas járulékfizetése (munkaviszony)

Munkáltatói oldalról nincs különbség abban, hogy akit foglalkoztatunk nyugdíjas, vagy sem. Munkavállalói oldalról a különbség: nincs pénzbeni egészségbiztosítási járulék (2%). Ha szünetelteti a nyugdíjat, akkor ez is van!


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Határozott idejű munkaviszony

Határozott idejű munkaviszonynál a dolgozó adatainál az Alapadatok résznél kell beírni a jogviszony kezdetét és végét. A kilépés módjánál pedig azt, hogy „Határozott idő lejár”. A szerződésnél határozott idejű szerződést lehet készíteni.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér 2013. augusztus – Verziótájékoztató (2.1708)


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


A munkavállalói járulék alapja, mértéke

 

A munkavállalói járulék alapja a munkaviszony alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). A munkavállalói járulék mértéke 1,5 százalék.

Munkaviszony
Munkaviszonynak számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági és ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, valamint a szolgálati viszony a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél.
Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat egyszerre a munkavállalói járulék-fizetési kötelezettség.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Végkielégítés

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha:

  • a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
  • a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A végkielégítés mértéke:

  • legalább 3 év esetén egyhavi,
  • legalább 5 év esetén kéthavi,
  • legalább 10 év esetén háromhavi,
  • legalább 15 év esetén négyhavi,
  • legalább 20 év esetén öthavi,
  • legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege,

amely tovább emelkedik az Mt. által meghatározott módon, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezés alapján kerül megszüntetésre, a munkaviszony megszűnésének dátuma és az egyéb feltételek a közös megállapodás alapján kerülnek meghatározásra, így e megszűnési mód mellett akár végkielégítés is fizethető, ami ilyen esetben a törvényi mértéket meghaladónak minősül.

Végkielégítés elszámolása a programban:

A program a munkaviszony megszűnésekor lehetőséget biztosít a végkielégítés automatikus jogcímként történő számfejtésére. Az automatikus számfejtés érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatok pontban a Kiléptetés gombra kell kattintani. Ekkor előreugró ablak jelenik meg, amelyben rögzíteni kell a kilépés dátumát, a kilépés módját, valamint a Végkielégítés táblarészben bejelöltté kell tenni a Végkielégítésre jogosult jelölőnégyzetet. E művelet elvégzését követően válik aktívvá a táblarész többi rögzítőmezője:

-        Emelt összegű végkielégítés jelölőnégyzet – ezt a jelölőnégyzetet akkor kell bejelölni, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkáltatói felmondás módozattal.

-        Hónapok száma – ide kell rögzíteni a végkielégítés hónapjainak számát.

-        Jövedelem jogcíme – ebben a mezőben alapértelmezetten a Végkielégítés (kifizetés évében adózó) jövedelem jogcímet ajánlja fel a program. Ezt a jogcímet kell használni munkáltatói felmondási mód esetén. Amennyiben a számfejtésben a Mt. 77. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt mértéken felül szeretnénk végkielégítést elszámolni, vagy a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a felek a megállapodásban végkielégítésről is rendelkeztek, úgy a Végkielégítés (törv.mértéket meghaladó rész) jövedelem jogcímet kell kiválasztani a legördülő listából.

-        Munkáltatói felmondás közlésének napja – Munkáltatói felmondás esetében a felmondás közlésének dátumát, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében a munkaviszony megszűnésének dátumát kell e mezőbe rögzíteni (a mező dátuma a végkielégítés távolléti díjának számításához figyelembevételre kerülő irányadó időszak meghatározására van hatással).

Végkielégítés

A LIGHT verzióban a fent írt funkció nem érhető el, de egyéb jövedelemként fel lehet rögzíteni egyösszegben a végkielégítést, amely a kilépő számfejtés során figyelembevételre kerül.

A program a végkielégítést a Mt vonatkozó rendelkezései alapján számolja.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c)a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

 

148. §  (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Béren kívüli juttatások utólagos elszámolása

Amennyiben a munkavállalónak szánt béren kívüli juttatásokat egy összegben, tipikusan év végén szeretnénk elszámolni, a következő beállításra van szükség.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér 2024. január/2 verziótájékoztató (v2930)

Megjelenési dátum: 2024. január 10.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2024. évi Adóelőleg nyilatkozatok
Adatlap 2024
Foglalkoztatási igazolás

Jogszabálykövetés


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2024. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Családi kedvezmény nyilatkozat

-          Személyi kedvezmény nyilatkozat

-          Első házasok kedvezménye nyilatkozat

-          Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata

-          Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

-          30 év alatti anyák kedvezménye

Újdonság az szja-kedvezményeknél: folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat

( lásd: https://nav.gov.hu/ado/szja/Ujdonsag_az_szja-kedvezmenyeknel_folytatolagos_adoeloleg-nyilatkozat )

2024. január 1-től fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.

Az, aki

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére,
  • személyi kedvezményre, vagy
  • első házasok kedvezményére

jogosult, kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.

Az első házasok kedvezményénél a folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot a kifizető a jogosult házasságkötését követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül veheti figyelembe.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti mellőzésről szóló nyilatkozat hiányában.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezményérvényesítéséhez azonban továbbra is évente kell nyilatkozni, ezekben az esetekben folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.

Aki folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot tett, de később már nem jogosult a kedvezményre, annak érdemes időben új adóelőleg-nyilatkozatot beadni, mert ha nem jelzi a kifizetőnek, hogy jogosultsága megszűnt, és emiatt adóhiány keletkezik, akkor az őt terhelő jogkövetkezményekkel is számolnia kell.

Az új lehetőség először a 2023. december 31. után tett adóelőleg-nyilatkozatoknál alkalmazható. Akik nem kívánják adóelőleg-nyilatkozatuk folytatólagos figyelembevételét, továbbra is nyilatkozhatnak csak a 2024. adóévre vonatkozóan.


Adatlap 2024

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:

Változások:

Az Adatlap sorai néhány kivétellel az Adatlap 2023 soraival azonosak (a néhány  kivételt lásd: lentebb).

- Az Adatlap 2024. megnevezése módosításra került a következőre:

Adatlap 2024.  az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjához a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről az adó és adóelőleg levonásról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor

Tekintettel arra, hogy az Adatlap 2024. kitöltési útmutatója szerint:

„Jelen igazolásminta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazoláshoz, az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjaihoz felhasználható.”, amely hivatkozott pontok a NFSZ oldalán közzétett 26. -27. -28. és 29. pontoknak felelnek meg, így a Kulcs-Bér programban az Adatlap 2024. megnevezése: ”

Adatlap 2024.  az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjához a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről az adó és adóelőleg levonásról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor” az adatlap fejlécében Foglalkoztatási igazolás 1. számú  melléklete felirattal.

- A B. táblarészből törlésre került a 168. sor.

- A C. táblarész 56. során az évszám 2024-re módosult.
3

Foglalkoztatási igazolás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2024. január 1-től kezdődően

- az Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához,

- az Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről és

- a Munkáltatói (foglalkoztatói) igazolás

iratokat helyett Foglalkoztatási igazolást kell kiadni a jogviszony megszűnésekor.

A Foglalkoztatási igazolás gyűjtését jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk a Kulcs-Bér programban.

A Foglalkoztatási igazolás az alábbiakat tartalmazza:

A Foglalkoztatási igazolás 22. pontjában azon kilépési módok kerülnek felgyűjtésre, amelyek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Kilépési mód törzs beállító felületen a „Foglalkoztatási igazoláson megjelenik” jelölőnégyzet bejelölt állapotú.

Ezek az alapértelmezetten biztosított törzselemek esetében a következők:

-Munkáltatói azonnali hatályú felm. próbaidő alatt

-Munkavállalói azonnali hatályú felmondás
-Munkáltatói azonnali hatályú felmondás
-Munkavállalói felmondás
-Munkáltatói felmondás
-Szerződése lejárt
-Határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt
-Határozott idejű munkaszerződés lejárta
-Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
-Munkavállaló halála
-Próbaidő alatt
-Közös megegyezés
A Foglalkoztatási igazolás 30. pontját csak TB kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetében kell kitölteni, ezért kérjük, ellenőrizzék a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok képernyőn a TB kifizetőhelyi státusz mezőt. TB kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetében a mezőnek  kitöltöttnek, TB kifizetőhellyel nem rendelkező munkaadó esetében a mezőnek kitöltetlennek kell lennie a 30. pont helyes gyűjtése érdekében!

A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk:

 

A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk.

Fontos tudni a következőket:

A Foglalkoztatási igazolás nem váltja ki valamennyi, a jogviszony megszűnésekor kiadandó iratot!

Jelenleg a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetésekor az alábbi iratokat kell kiadni:

- Foglalkoztatási igazolás

- Adatlap 2024.

- Járulékigazolás

- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (azaz TB igazolvány vagy más néven TB kiskönyv)

Egyszerűsített foglalkoztatott részére a továbbiakban is a Bérösszesítő igazolás EFO részére iratot kell kiadni.

A fentiek okán a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai almenüpont kiegészítésre került a Foglalkoztatási igazolással.

Amennyiben a Felhasználó az Összes kilépő nyomtatvány nyomtatása vagy az Összes kilépő nyomtatvány exportálása PDF-be funkciók valamelyikét választja ki, akkor a következő nyomtatványokat gyűjti fel a program:

- Adó adatlap

- Járulékigazolás

- Foglalkoztatási igazolás

A szűrőablakon a továbbiakban a Foglalkoztatási igazolás és ahhoz tartozó kitöltési útmutató megnevezésű jelölőnégyzetek is megjelenítésre kerülnek.

Itt jelenleg a következő jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak alapértelmezetten:

-Adó adatlap

-Járulékigazolás

-Foglalkoztatási igazolás

-Bérösszesítő igazolás EFO részére

Az Álláskeresési járadék igazolólap, valamint a Munkaviszony igazolás gyűjtését a továbbiakban is biztosítja programunk.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Foglalkoztatási igazolás kitöltése több pontban is jogszabályi egyértelműsítést igényel, amelyek tisztázása érdekében jelenleg is szakmai véleményre várunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az igazolás rtf, doc, xls és xlsx formátumban is exportálható, így szükség esetén az igazolás adatai módosíthatók. Amint kérdéseinkre a Minisztérium megküldi az egyértelműsítő válaszokat, szükség esetén módosítani fogjuk a gyűjtést, és erről Önöket is tájékoztatni fogjuk.

További információk:

- Tekintettel arra, hogy az Adatlap 2024. kitöltési útmutatója szerint:”Jelen igazolásminta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazoláshoz, az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjaihoz felhasználható.”, amely hivatkozott pontok a NFSZ oldalán közzétett 26. -27. -28. és 29. pontoknak felelnek meg, gy a Foglalkoztatási igazolás 26. -27. -28. és 29. pontjait az Adatlap 2024. tartalmazza, amely egyúttal a Foglalkoztatási igazolás 1. számú mellékletét képezi.

- Tekintettel arra, hogy a „Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról” irat kapcsán nem tisztázott, hogy azt csak akkor kell kiadni, ha a munkavállaló igénybe vett 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, vagy nemleges esetben is kiadandó a nyilatkozat (vélhetően az utóbbi a szabályos eljárás), így a Foglalkoztatási igazolás gyűjtésének indításával egyúttal a Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról irat is gyűjtésre kerül.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXX. törvény

„Foglalkoztatási igazolás”

(2) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.

(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza

1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,

2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,

3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,

4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,

5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,

a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,

b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,

6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,

7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,

8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,

9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,

10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,

11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,

12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,

13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.

(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.

(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.

(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.”

(3) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„b) a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,”

5. § Az Flt. 59/G. §

a) (1) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólapnak” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolásnak” szöveg,

b) (2) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólap” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolás” szöveg

lép.

NFSZ honlap: https://nfsz.munka.hu/cikk/78/Ki_jogosult_allaskeresesi_jaradekra

Milyen iratokat nem vált ki a Foglalkoztatási igazolás, és miért?

Járulékigazolás:

Tbj.

75. par. (1) A 74. par. (4) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja, és arról az Art.-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást teljesít.

(2) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig

köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Tb. igazolvány (kiskönyv):
Eb vhr.
37. par. (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony.
(2) A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
Adatlap 2024
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
23. par. (1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a természetes személynek a kifizetőtől, illetve a munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék, valamint a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja és összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a természetes személynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.
(2) A természetes személy adózó a vele együtt élő házastársát, élettársát megillető, de az említettek általa igénybe nem vehető családi kedvezményt
a) az adóbevallásában, vagy
b) önellenőrzéssel
veheti igénybe.
(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a természetes személy részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.
(4) Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február hónap 15. napjáig kell kiadni.
(5) Ha a természetes személy munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. par. (2) bekezdése szerinti foglalkoztatási igazolást állít ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. december/9 (v2614)

 

Megjelenési dátum: 2021. május 17.

JAVÍTÓ VERZIÓ!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

20SZJA – EKHO-s jövedelem hibás oszlopmezőkbe került gyűjtésre, ha a munkavállaló munkarendje hónap közben teljesből részmunkaidősre (vagy fordítva) módosult

Javítások


20M30 – EKHO-s jövedelem hibás oszlopmezőkbe került gyűjtésre, ha a munkavállaló munkarendje hónap közben teljesből részmunkaidősre (vagy fordítva) módosult
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a – nem nyugdíjas – munkavállaló munkaviszonyában EKHO-s bérjövedelem is számfejtésre került (EKHO + minimálbér) és hónap közben módosult a munkaviszonya teljes munkaidősről részmunkaidősre vagy fordítva, akkor a változás hónapjában számfejtett EKHO-s jövedelem és annak adója a 20M30-hoz kiállított Igazoláson (3.1 sor) A „Nyugdíjas magánszemély 9,5%-os ekho-ja” mezőibe került feltüntetésre. A hibás gyűjtés javításra került.

Kérjük, amennyiben az Önök állományában gyűjtésre került olyan EKHO-s munkaviszony, amelyben 2020.évben valamely hónap közben módosult a munkaviszony teljes munkaidősről részmunkaidősre vagy fordítva, ismételjék meg az adatgyűjtést.

20SZJA – EKHO-s jövedelem hibás oszlopmezőkbe került gyűjtésre, ha a munkavállaló munkarendje hónap közben teljesből részmunkaidősre (vagy fordítva) módosult

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a – nem nyugdíjas – munkavállaló munkaviszonyában EKHO-s bérjövedelem is számfejtésre került (EKHO + minimálbér) és hónap közben módosult a munkaviszonya teljes munkaidősről részmunkaidősre vagy fordítva, akkor a változás hónapjában számfejtett EKHO-s jövedelem és annak adója a 20SZJA-08-01 lap 253. és 254.sorain a „Nyugdíjas magánszemély 9,5%-os ekho-ja” mezőibe került feltüntetésre. A hibás gyűjtés javításra került.

Kérjük, amennyiben az Önök állományában gyűjtésre került olyan EKHO-s munkaviszony, amelyben 2020.évben valamely hónap közben módosult a munkaviszony teljes munkaidősről részmunkaidősre vagy fordítva, ismételjék meg az adatgyűjtést.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


T1044D Bejelentő és Változás bejelentő lap

Az adatszolgáltatás azon dolgozók adatairól készül, akik foglalkozási viszonya 15-ös alkalmazás minőség kóddal (szövetkezeti tag, munkaviszony) azonosított, valamint nincs hozzárendelve, hogy „Bizt. köt. alá tartozó”.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony:
- Mezőgazdasági idénymunka
- Turisztikai idénymunka
Az idénymunka fogalmát az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja határozza meg.
- Alkalmi munka


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. január/4 (v2830)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​
c) a munkahelyről, ​
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:
Kép1
Fontos:
Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:
-Munkabér egyéb elemei
-Bérfizetés napja
-Irányadó munkarend
-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege
-Éves szabadság
-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő
Jogszabályi háttér:
Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

Kép2

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

Kép3

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.




Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Kép4

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:
 Mt.
121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.
Kép5
Jogszabályi háttér:
Mt.
118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet
az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató: 2012. december


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Távolléti díj

Programunkban az alapértelmezetten biztosított, távolléti díjként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban a kiválasztott Számítási mód a „Távolléti díj” típus. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk a Jövedelem jogcím törzsbe felvett jövedelem jogcím távolléti díjként kerüljön figyelembevételre a számfejtés során, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét.

TávDíj1

A számfejtés elkészültét követően a hónapzárás futtatása után A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO pont Távolléti díj fülére bekerülnek a Lezárt időszakok táblarészbe a távolléti díj számításához szükséges időadatok, az Időszaki adatok táblarészbe pedig a távolléti díj növelő tényezők:

TávDíj2

A távolléti díj adatok lekérdezhetők a Nyomtatványok/Bérügyi/Távolléti díj lekérdezés pontban:

TávDíj3

A távolléti díj számítása a 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezései alapján:

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.

151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. 

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

 

A távolléti díj a következő esetben jár: 
1. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben:

- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
- jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
- hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
- üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.

A Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

2. Keresőképtelenség esetén:

- Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.

- Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül

 

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén, leggyakrabban az alábbi esetekben:

- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint, ha az átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

- A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor, a munkavégzés alóli felmentés tartamára, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
- Munkakörmegosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

- A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
- Végkielégítésre való jogosultság esetén is távolléti díjjal kell számolni.
- Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén.

4. Károkozás, kártérítés és felelősség esetén fizetendő távolléti díj:

5. Egyéb esetekben:

- Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
- A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Hallgatói munkaszerződés


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. január/3 (v2598)

 

Megjelenési dátum: 2021. január 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása

 

Törvénykövetés

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

 

Javítások

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

 

 

Új fejlesztések


Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Bár az „Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” nyomtatvány adattartalmát előíró 34/2009. (XII.30.) NGM rendelet szövege 2019.III.29. óta nem változott, a NFSZ oldalán a nyomtatvány minta szövegét kiegészítették az alábbiak szerint:

A Munkaadó adatai I. számozást kapott:

I. Munkaadó adatai:
A Munkavállaló adatai II. számozást kapott:

II. Munkavállaló adatai:
A 12. pont feletti szövegrész III. számozást kapott és a követkző szövegre módosult:

III. A munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok*:

A 13-14-15.pontok szövege kiegészült a megbízási jogviszony szövegrészekkel:
13. Munkaviszony, megbízási jogviszony kezdete:
14. Munkaviszony, megbízási jogviszony vége:
15. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete):**

A 16. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:

16. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének, a mezőgazdasági igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összege, illetve a 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft):**

A 17. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
17. A munkaviszony, a megbízási jogviszony, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy teljes naptári negyedévben elért azon hónapoknak száma, amelyekben volt járulékalap (az érintett hónapok száma):**

A 21. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
21. Jelen Igazolólapon munkaviszonyként felsorolt jogviszonyok, megbízási jogviszony megszűnésekor (megszüntetésekor), valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, vagy egyéni vállalkozói tevékenység esetén az igazolvány visszavonásakor irányadó, szerződésben megállapított alapbér/illetmény/megbízási díj/bevétel/díjazás összege (Ft.) :**

 

Kitöltési útmutató

az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz

Magyarázat az egyes pontokhoz:

III. Az igazolólap tekintetében munkaviszonynak minősül: közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység.

12. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

13. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén a jogviszony kezdete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdete. Amennyiben a hivatásos nevelőszülői jogviszony a törvény erejénél fogva [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 163. § (1) bekezdés] alakult át nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, úgy a jogviszony kezdetén a hivatásos nevelőszülői jogviszony kezdetét kell érteni.

14. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a jogviszony befejező időpontjaként az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napját kell érteni. A kérelem benyújtásának időpontját a nevelőszülő a kérelem másolatával igazolja. Az igazolólap további pontjainak vonatkozásában nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének időpontján az e pontban feltüntetett időpontot kell érteni.

15. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy teljes naptári negyedév kezdő napjának meghatározása során az aktuális naptári negyedév (az a naptári negyedév, melynek időtartamára a munkaviszony megszűnésének időpontja esik) nem tartozik bele a megelőző négy teljes naptári negyedévbe, ideértve azt az esetet is, amikor a munkaviszony a naptári negyedév utolsó napján szűnik meg.

16. pont: A vizsgált időszak 15. pontban meghatározott kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani. A 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a fent meghatározott időszak kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskereső nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, a hónapot az összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Ha a megelőző négy naptári negyedévben az álláskeresőnek egyáltalán nincs járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

17. pont: Az érintett hónapok számát a következőképpen kell meghatározni:

a)       teljes hónap: olyan hónap, amelyben az álláskeresőnek a teljes hónapra vonatkozóan volt járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig fennállt, és amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka nem volt;

b)      töredékhónap: olyan hónap, amelyben a álláskeresőnek nem volt a teljes hónapra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya nem állt fenn a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, illetve amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka volt.

Az érintett hónapok számának meghatározásakor a teljes hónapot 1 hónapszámmal kell figyelembe venni.

A töredékhónapok esetében a hónapszám számítási módja: az aktuális hónapon belül azoknak a naptári napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan az álláskeresőnek volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A töredékhónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám – a kerekítés általános szabályai szerint – két tizedesre kerekített értéke.

Az igazolólap 17. pontjához a vizsgált időszakba tartozó hónapok fenti módon kiszámolt egész és törthónapok hónapszámainak összegét kell írni.

18. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

19. pont: E pontban a munkaviszony alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – beleértve az első 30 napot is – kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az alábbi jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat:

a)       háromévesnél – ha az álláskereső a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása,
b)      hozzátartozó ápolása,
c)       önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

20. pont: Az adott jogviszony foglalkoztatási feltételeit meghatározó törvény szerinti megszűnési mód feltüntetése szükséges, így például: felmondás, azonnali hatályú felmondás, lemondás, közös megegyezés, felmentés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

21. pont: Az e pontban közölt adatok a 883/2004/EK rendelet 62. cikke és a 987/2009/EK rendelet 54. cikk (2) bekezdésének végrehajtása érdekében szükségesek.

Törvénykövetés


Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a TB járulékalap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsó határig) a munkáltatónak meg kell fizetnie. Ezzel együtt a SZOCHO-t is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig, és mivel 2021.01.01-től a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, ezért a szakképzési hozzájárulást is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során.

 

 

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítésre került annak alapján, hogy a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pont Munkaadói forma legördülő listájában milyen cégforma került kiválasztásra. Azon cégek, amelyeket nem terhel szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, a béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás után sem kell, hogy megfizessék azt.  Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben a Munkaadói forma a 2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bekezdésben felsoroltak közé tartozik, és már sor került január hónapban béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatás számfejtésére, kérjük, ismételjék meg az ilyen számfejtést.

Jogszabályi háttér:

2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bek.

 

3

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a szakképzési hozzájárulás kapcsán alsó határ kiegészítésre kerül sor, akkor a megváltozott munkaképességűek kedvezménye az alsóhatár összegéig érvényesíthető. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezményének megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben már sor került január hónapban TB járulékfizetési alsóhatárt el nem érő munkavállalói és munkáltatói kötelezettségalap számfejtésére, kérjük, ismételjék meg a számfejtést.

Jogszabályi háttér: 2018. évi LII. törvény 13. §.

 

Javítások

4

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

A Tbj. 27. § b) esetében kérdéses volt, hogy ha 2020. június 30-át követően a TB járulékalap a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset alapján került megállapításra, nem pedig a számfejtett jövedelem alapján, akkor mi vehető figyelembe EB pénzellátási alapként. A PM által rendelkezésünkre bocsátott szakmai vélemény alapján Ilyen esetben ellátási alapként azt a TB járulékalapot kell figyelembe venni, ami a 08 bevalláson lejelentésre került, azaz a KSH átlagkeresetet. Jelen verziónkban már a szakmai vélemény szerinti gyűjtést biztosítjuk.

Fontos! Amennyiben Ön olyan munkavállaló részére számolt el betegségi-anyasági pénzellátást, aki részére az ellátás számítási időszaka 2020.június 30-a utáni időszakot (is) tartalmaz, és a munkavállaló részére 2020. június hónapot követően  – a számítási időszak során – külföldön adózó jövedelmeket is számfejtett, ellenőrizze az elszámolt EB pénzellátás alapját, és szükség esetén korrigálja azt.

5

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Olyan esetekben, amikor egy korábbi, nem előzmény (lezárt) betegszabadság eset a hónap végéig volt rögzítve, hibásan került a későbbi újabb táppénzes eset kezdő dátumának meghatározása az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon. A hibát javítottuk. Amennyiben Önöknél előfordult ilyen eset, kérjük, gyűjtsék újra a Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványt.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Biztosítás szünetelése

Programunkban a biztosítás szünetelésének ideje a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok pontban rögzíthetők. A szünetelés jogcímét a Biztosítás szünetelése kategóriából lehet kiválasztani:

biztszün

Az itt kiválasztott biztosítás szünetelése jogcímek a 08M-08 lapra átvételre kerülnek a Biztosítás szünetelése vagy munkabérrel ellátatlanság sorokra a jogcímhez tartozó kódon.

 

Biztosított:

1. alkalmazottként dolgozó 

2. szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag 

3. álláskeresési támogatásban részesülők

4. egyéni és társas vállalkozók

5. egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

6. egyházi személyek

7. mezőgazdasági őstermelő 

8. főállású kisadózók

9. állami projektértékelők 

10. köztársasági elnök házastársa

11. választott tisztségviselők

12Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

 

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:

1. Nincs munkavégzés

  • A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
    • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
    • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
    • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
  • Igazolatlan távollét időtartama alatt
  • Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Az 5., 8., 11. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülnek, és ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek.

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony a letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idejére (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet főállású kisadózóként végzőt is), illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szüneteltetése alatt.

4. Az 1-3. pontban nem említett eseteken kívül is előfordulhat szünetelés, ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.

 

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a következő időtartamokra jár még egészségügyi szolgáltatás:

 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

  • 45 nap, vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.

  • 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

  • Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.

A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

 

Jogszabályi háttér:

2019. évi CXXII. törvény 6. §, 16. §

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Szabadság visszavonás 2014

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkabér levonásról, és a szabadság kiadásáról az alábbiak szerint rendelkezik.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2022. december/7 (v2835)

 

Megjelenési dátum: 2023. április 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. április 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés

KSH Munkaerőköltség-felvétel (1117)

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziófrissítés letöltésével elérhetővé válik programunkban a KSH felé küldendő OSAP 1117 Munkaerőköltség-felvétel statisztika.

A felvétel célja az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, vagyis a munkavállaló részére közvetlenül vagy közvetetten nyújtott javadalmazások, illetve az ezekhez kapcsolódó további ráfordítások lehető legtágabb körének számbavétele, így az élőmunka fajlagos költségeinek és azok változásának meghatározása. Ennek érdekében a program felgyűjti a munkavállalók részére közvetve vagy közvetlenül nyújtott javadalmazásokat és az ezekhez kapcsolódó további ráfordításokat.

A kérdőívet az adott naptári évre vonatkozóan kell kiállítani. Beadási határideje a tárgyévet követő év május 10-e.

Az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontból indítható az adatgyűjtés:

Kép 1

A gyári alapértelmezett jövedelem jogcímek paraméterezésre kerültek a statisztikában. Amennyiben Önök egyedi jövedelem jogcímeket számfejtenek, ezek beállításáról ne feledkezzenek meg a statisztika összeállítását megelőzően!

A havi munkaügyi jelentés teljes és részmunkaidős sorain alkalmazott foglalkozási viszonyokra vonatkozó beállításai átmásolásra kerülnek a munkaerőköltség-felvételre.

Az elkészített statisztika a KSH-ELEKTRA rendszeren keresztül küldhető be.

A statisztika kitöltési útmutatója a KSH honlapján elérhető:

https://elektra.ksh.hu/nyomtatvanyok.html

Új fejlesztés

Szakképzési munkaszerződés rögzítésével, kezelésével kapcsolatos változások a Kulcs-Bérben
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk a Kulcs-Bér 2023. március verziónkban biztosítottal azonos működést a szakképzési munkaszerződés kapcsán. Amennyiben Önök újra szeretnék számfejteni a Kulcs-Bér programban 2022. évben az alapértelmezett foglalkozási viszony és jövedelem jogcímek használata mellett készült szakképzési munkaszerződéses elszámolásokat, úgy első lépésként létre kell hozniuk a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban egy új foglalkozási viszonyt a 2023. évi Kulcs-Bér programban alapértelmezetten biztosított  „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” foglalkozási viszonnyal megegyező beállításokkal.
Kérjük, hogy a „Szakképzési munkaszerződés” nevű foglalkozási viszony beállításait módosítsák a 2023. évi Kulcs-Bérben biztosított  „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval” foglalkozási viszonnyal azonos beállításokra. Az ismételt számfejtéseket megelőzően e két jogviszony valamelyike legyen kiválasztva a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő foglalkozási viszony során!

Fontos!

Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
A fenti két foglalkozási viszony esetében a Foglalkozási viszony törzs beállító felületén a Bizt.jogviszony típusa kód határozza meg a TB járulékfizetési alsó határra való kiegészítési kötelezettséget, amely nappali tagozatos tanulóval létesített szakképzési munkaviszony esetében nem áll fent, felnőttképzési intézményben tanulmányokat folytató személlyel létesített szakképzési munkaviszony esetében azonban fennáll. (Lásd: A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt, amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében. Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.)

Saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében alapadat rögzítési módosítások

Abban az esetben, ha Önök a programban saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződést kezelnek, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során attól a dátumtól kezdődően, amikor az eredeti munkaszerződés kiegészítésre került a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel – ettől az időponttól minősül ez a „vegyes” jogviszony szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak – szintén a „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” vagy a „Szakképzési munkaszerz. nappali tag.tanulóval” foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani, majd később, a szakképzési munkaviszony megszűnésekor a megszűnés dátumát követő naptól ismét a 20. alkalmazás minősége kódú teljes vagy részmunkaidős munkaviszony foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.

Számfejtési módosulás a saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében

A fenti alapadat beállítások elvégzését követően a számfejtés során a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződést szakképzési munkaszerződésként kezeli a számfejtés SZOCHO alap meghatározás szempontjából, így az eredeti munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre járó munkabér egyaránt mentesül a SZOCHO fizetés alól, azaz a számfejtésben SZOCHO fizetési kötelezettség nem fog meghatározásra kerülni.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


A szabadságkiadás szabályai

2012. évi I. tv (Mt)
122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Egyszerűsített foglalkoztatott (Alkalmi munkavállalók) foglalkoztatásának szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2011. augusztusától módosították (2010. évi LXXV. törvény) ezentúl a főállású munkavállalók létszámához kötik a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info