Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. augusztus/2 (v2556)

Megjelenési dátum: 2020. augusztus 10.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

2008INT bevallás
Közteherutalás a 2008INT bevallás alapján

Javítások

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló SZOCHO fizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra
2008M-09-02 lap hibaüzenet jutalom gyűjtése esetén
Visszamenőleges jelenlét korrekció 2008M-09-02 lapon TB járulékadat gyűjtési hiány
Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén

Törvénykövetés

2008INT bevallás

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2008INT bevallás gyűjtése frissítésre került a NAV 2020. augusztus 06-án közzétett 2.0 verziójának megfelelően. A 2008INT bevallás a következőkkel módosult:

Főlap 2008INT_A (C) blokk

Az itt kiválasztott kódszám alapján kell biztosítani a TB járulékalap és járulék gyűjtését a 2008INT-M lapon. Ha a kiválasztott kód „1″, akkor  a biztosítottól levont társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos kötelezettségeket 2020. július 1-jétől a

11. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

12. sor: A 11. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 11. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

Ezt a gyűjtést biztosítjuk a 2008INT bevalláson.

Ha a kiválasztott kód „2″, akkor  , a természetes személynek az alábbi sorokat kell kitöltenie 2020. július 1-jétő.

Fontos: ezt a gyűjtést NEM BIZTOSÍTJUK a 2008INT bevalláson és a közteherutaláson!

2008INT1

Főlap 2008INT_A (D) blokk, 2 új sor a 4. sor után:

2008INT2

A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen „c” oszlop =2008INT_M, 2008INT_MP 12. sorok „c” oszlopok összesen „d” oszlop= „c” ezerre kerekítve   A természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulék összesen „c” oszlop=2008INT_M, 2008INT_MP 14. sorok „c” oszlopok összesen „d” oszlop=”c” ezerre kerekítve

2008INT_A-01 lap (A) blokk, 2 új sor a 4. sor után:

2008INT3

Ezeket a sorokat nem töltjük. 2008INT_M (F) blokk 4 új sor a 10. sor után:

2008INT4

Ha a 2008A lap (C) blokkban a „Jelölje, ha a Tbj. 56/A. §, vagy az új Tbj. 87. §19 rendelkezéseivel érintett” mező=2, akkor a 11., 12. sorokat kell tölteni: 11. „c” oszlop = 18,5%.  TB járulék alap 12. „c” oszlop = 11. * 18,5%.

Közteherutalás a 2008INT bevallás alapján

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a cégadatoknál kiválasztott munkaadói forma „Külföldi foglalkoztató”, akkor a közteher utalásban a tb járulék a 407. adónem kódú számlaszámra került gyűjtésre.

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló SZOCHO fizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A NAV 2020.08.07-én kiadta a 2008 bevallás 11.0 verzióját, amelynek verzióváltási információjaként közzé tette, hogy korábbi álláspontjuktól eltérően „A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a 2019. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, vagyis 2020. június 30-a után a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%”. Programunkban jelen verziótól a fentieknek megfelelő elszámolás érdekében a „Tanulószerződés alapján foglalkoztatott” a következő beállítás módosításokra került sor: A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a tanulószerződéses foglalkozási viszonyban törlésre került a 2020.07.01-től érvényes SZOCHO historikus adatainál (korábbi adatok) a 15,5% sor.

Fontos: Amennyiben a 2020. augusztus Kulcs-Bér verzió mellett már alapértelmezett Foglalkozási viszony beállítás alapulvételével már sor került tanulószerződéses tanuló számfejtésére, kérjük, ismételje meg a számfejtést a helyes SZOCHO elbírálás érdekében

Javítások

2008M-09-02 lap hibaüzenet jutalom gyűjtése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A jutalom hibásan került gyűjtésre a 2008M-09-01 lapra. Felgyűjtésre került a 616. sorra mínusz előjellel, a 617. sorra pedig plusz előjellel.  Ezek a sorok csak 17, 91 foglalkoztatás minősége kóddal lehetnek kitöltve. A hibát javítottuk

Visszamenőleges jelenlét korrekció 2008M-09-02 lapon TB járulékdat gyűjtési hiány

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A TB járulék gyűjtési hiányosság abban az esetben fordult elő, ha a visszamenőleges korrekcióban a visszavont és a pótlólag beállított jelenlétek jövedelmeinek szummája pozitív eredmény volt (pl.: eredetileg vélelmezett keresőképtelenségre, vagy betegszabadságra jelölt nap került módosításra szabadságra vagy ledolgozott napra). Ha a visszamenőleges korrekcióban a visszavont és a pótlólag beállított jelenlétek jövedelmeinek szummája negatív vagy nulla volt, akkor a gyűjtés helyes volt. A hiba a visszamenőleges béremelés számfejtése esetében is fennállt. A hibát javítottuk.

Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén Az Analitikus bérköltség összesítőn a számított TB járulék került felgyűjtésre abban az esetben is, ha azt családi járulékkedvezmény csökkentette. A hibát javítottuk.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


A munkahelyek védelmének érdekében 2013.

A munkahelyek védelmének érdekében a 2013. évtől új kedvezményes foglalkoztatások kerülnek bevezetésre, amely jelentősen csökkentik a munkáltatók bérterheit.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Családi kedvezmény

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Családi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A családi kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító „kedvezményezett eltartott” valamint „eltartott” gyermekek adatait kell rögzíteni a programban. Ezt a rögzítést a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban kell elvégezni. Ezen a képernyőn a következőket kell kiválasztani, illetve kitölteni:

-        Eltartott típusa

-        Adóazonosító jel

-        Eltartott neve

-        Eltartotti minőség

-        Jogosultság jogcíme

-        Változás dátuma (A kedvezmény, vagy kedvezmény változás kezdetének dátuma)

családi kedv

 

(Közös érvényesítés esetén ne felejtse el megadni a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban.)

A fenti adatok rögzítését követően magát a családi adóalap kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a családi adóalap kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mező „számítás” feliratára kattintva – amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok a fentebb leírtak szerint rögzítésre kerültek – a program felajánlja a családi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. Amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok nem kerültek rögzítésre, úgy  az oszlopmezőben kézzel kell rögzíteni az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét. (A kedvezmény érvényesítése független attól, hogy a dolgozó gyermekeinek adatai már rögzítésre kerültek-e, és ott sor került, vagy sem, a családi kedvezmény nyilatkozatrész kitöltésére. Az eltartottak adatlapján megadott beállítások az adatszolgálatatások (pl.: 08-as bevallás) felgyűjtésénél játszanak szerepet, a számfejtést magát nem érintik.) A kedvezmény számfejtéséhez az Adószámítási adatok és kedvezmények felületen meg kell adni azt az összeget, amelytől a munkavállaló nyilatkozott.

-        A családi adóalapkedvezményt (volt) házastársával/élettársával közösen érvényesíti: Amennyiben a dolgozó közösen érvényesíti a kedvezményt házastársával vagy élettársával, akkor a táblázat alatt található jelölőnégyzetben jelölni kell, hogy mely hónapok esetén áll fenn a közös érvényesítés. Ez a jelölés átemelésre kerül a 08-as bevallásra is. Közös érvényesítés esetén – mint fentebb írtuk – rögzíteni kell a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban annak érdekében, hogy a 08 bevallás gyűjtésekor ezek az adatok felkerüljenek a bevallásra.

-        Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai: Ezen a jelölősoron alapértelmezetten minden hónap jelölésre került. Értelemszerűen a családi járulékkedvezmény csak akkor kerül elszámolásra, ha erre lehetőség van: a dolgozó igénybe veszi a családi adóalap kedvezményt, amelyet azonban nem tud teljes egészében érvényesíteni az adóalapból. A program alapértelmezett beállításai szerint – a jogszabályi háttérrel szinkronban – a családi járulékkedvezmény érvényesítése jelölve van, tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezményt csak abban az esetben nem kell kezelni/érvényesíteni, ha a munkavállaló ezt a családi kedvezmény nyilatkozaton kéri. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozik arról, a családi járulékkedvezmény érvényesítését nem kéri, úgy a „Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai” jelölőnégyzetsoron a hónapok mellől ki kell venni a pipát.

 

Kép3

 

Általános tájékoztató:

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.

A családi kedvezmény sorrendben a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét követően érvényesíthető.

 

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik..

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/A. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

 

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató: 2014. november/2 (1885)

ÚJ modul: Online Szabadság tervező
ÚJ funkció: Következő évi munkarend és szabadság adatok feltöltése Web-jelenlét modulba
ÚJ funkció: Automatikus üzenetküldés a modul elérhetőségéről az új belépők részére
Új funkció: A Web-jelenlét Admin felületén e-mail cím megadási lehetőség az egyes engedélyezési folyamatok értesítő leveleinek továbbításához
Csoportos munkaszerződés nyomtatásban a sorszámozás optimalizálása
Új jövedelem jogcímek: Helyközi bérlettérítés (hazautazás)
Új funkció: Excel importer bővítése szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményekkel
Egyházi személyek jogviszonyának kezelése
Új funkció: Főkönyvi feladás Mátrix rendszerbe


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2023. január/2 (v2821)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2023. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Családi kedvezmény nyilatkozat

-          Személyi kedvezmény nyilatkozat

-          Első házasok kedvezménye nyilatkozat

-          Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata

-          Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

-          30 év alatti anyák kedvezménye


Adatlap 2023

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:

Változások:

1.-65. sorok e és f oszlopmezői megszűntek.

A 18., 20., 21. és 22. sorok átkerültek az 1. oldalra.

A 22. sor megnevezése kiegészült „(az 1-7. és 18-21. sorok „d” oszlopainak együttes összege)” szövegrésszel.

Kép2

 

A 2. oldal C. Egyéb  adatok táblarészében

608. sor 607. sor lett,

609. sor 608. sor lett,

609. új sorként bekerült az „Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye”

609. sor: Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezményét tehát az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nem múlt el 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-ét követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31-e után születik meg. Ha az anya családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, a 30 év alatti anyák 19 kedvezményét legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesítheti, amelyben betölti a 30. életévét (például, ha 2023. szeptember 20-án lesz 30 éves, akkor decemberben még érvényesítheti a kedvezményt).

A kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény azon hónapokra vonatkozóan érvényesíthető, amikor a kedvezményre való jogosultság fennáll. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltése hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (499 952 forint) szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:

a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont),

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

− az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).

Kép3

3

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.

Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:

Kép4

A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:

-          nem

-          a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése

Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:

Kép5

Kép6

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

 Jogszabályi háttér:

A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről

Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a  továbbiakban: fiatal anya) a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az  e  rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E  rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A  30 év alatti anyák kedvezménye a  fiatal anya által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a  munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c

e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az  a  hónap vehető figyelembe, amelyben a  fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a  (2)  bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a  25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a  30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2. § (1) A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az  adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a  kedvezmény érvényesítéséről. A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a  25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e  kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a  nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A  fiatal anya a  kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a  visszavonás hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a  visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal anya az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a  személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(2) A  30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  Szja tv. 8.  §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.

3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a  kifizető feltünteti a  természetes személy tekintetében a  30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a jogosult születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,

c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,

d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.

4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a  családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

3
Kulcs-Bér Light, Standard,Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.

- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,

- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,

- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,

-  a 2022. évi 6 kód d) kód lett.

Kép7

Kép8

A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.

3
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.

2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.

Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.

Kép9

Jogszabályi háttér:

A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29/A.  § (2)  bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a  családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

(2) Az  Szja tv. 29/B.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a  kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.

2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a  továbbiakban: Art.) 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.

3

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.


3

EFO közterhek minimálbér alapú aktualizálása 2023-ra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint

 

Jogszabályi  háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

 

3

Apai szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)

A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban)  igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.

Kép10

A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.

A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.

 

Jogszabályi háttér:

Apai szabadság

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”

136.§ (4) A  munkavállaló az  apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a  hatodik munkanapjától a  távolléti díj negyven százalékára jogosult.

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

3

Gondozói szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).

 

A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:

Kép11

Jogszabályi háttér:

Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.

 

3

Letiltások – végrehajtás alól mentesített jövedelemrész összege

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:

2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű  jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Kép12

 

Jogszabályi háttér:

1994. évi LIII. törvény (Vht.)

62. § (1) *  A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

 

63. § *  A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

 

3

Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor  a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az éves szabadság jogosultságot a következőképpen kell megállapítani:
  • A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap,
  • ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg.
Ha a szakképzési munkaviszony év közben megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól ismét a Mt. szerinti szabályok szerint kell meghatározni a szabadság jogosultságot.
Például:
Egy 43. életévét betöltött, két 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló esetében, akinek az eredeti, 2020. január 1-től fennálló munkaszerződése 2022. szeptember 1-től egészült ki a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, 2022. évben az eredeti munkaszerződése alapján 29+4 nap (alap és gyermekek után járó pót) szabadság helyett, a 2022. szeptember 1-én kezdődő duális képzés alapján csak 30 nap szabadság illeti meg, tekintettel arra, hogy a módosult szerződésre az Szkt.  84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Fontos információ:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.



Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február (v2833)

 

Megjelenési dátum: 2023. február 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. február 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 pontban biztosítjuk a 2308 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308 bevallás szempontjainak megfelelően.
A 2208 bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308A lapok
2308A főlap
(C) blokk – a lap aljáról a 84/2022. (III.5.) … nyilatkozat szövegét és a hozzá tartozó jelölőnégyzetet megszűntették.
2308A-01-01 lap
15. sor megszűnt
25. sor 26. sor lett
26. sor 27. sor lett és a szövegben a 26. 25.-re módosult.
27. sor 28. sor lett
28. sor megszűnt.
 Kép1
2308A-01-03 lap
Nincs változás.
08A-01-04 lap
Megszűnt.
2308A-02-01 lap
100. sor 102. sor lett és a szövegben a 696. szövegrész 694.-re módosult.
101. sor megszűnt.
102. sor 103. sor lett és a szövegben a 695. szövegrész 693.-ra módosult.
103. sor megszűnt.

110. sorban  a 100. szövegrész 102.-re módosult.

124. sor megszűnt.
2308A-02-02 lap
135. sor megszűnt.
2308A-02-03 lap
Nincs változás.
2308M lapok
 
2308M főlap
Nem változott.
2308M-04 lap
A lap sorai nem változtak. Oszlopai kiegészültek egy új „A d) oszloppból a 30 év alatti anyák kedvezményének az alapját képező jövedelem” megnevezésű g) oszloppal.
Kép2

A g) oszlop mezői csak a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult természetes személyre vonatkozóan tölthetők ki.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a)     az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b)     az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c)     önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

       a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

       a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

       európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

       a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (2022. július hónapra 499 952 Ft) szorzata.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2308M-05 lap

319. sor – új sor

Kép3

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye

Ebben a sorban a természetes személy által igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni (a 300-306. és 314-315. sorok g) oszlopába írtak együttesen).

A 30. életévét be nem töltött gyermeket vállaló nő (fiatal anya) az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. Fiatal anya az, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg nyilatkozatot.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybe vétele esetén a 2308M-06-os lap VI. blokkját is ki kell tölteni.

319. sor 320. sor lett.

320. sor 321. sor lett.

321. sor 322. sor lett.

322. sor 323. sor lett és a szövegben a 322. 321.-re módosult.

323. sor 324. sor lett és a szövegben a 322. 323.-ra módosult.

324. sor 235. sor lett.

350-353. sor: A gyermek/eltartott adatai

A 350-353. sorokban kell feltüntetni az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett gyermek/eltartott adatait.

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkockában azt kell jelölni, hogy az érintett gyermekkel/eltartottal kapcsolatban mely kedvezményt kívánja érvényesíteni a természetes személy.

 

 

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkocka választható értékei:

1     Családi kedvezmény

2     Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

3     Együttesen családi kedvezmény és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

4     30 év alatti anyák kedvezménye

5     Együttesen családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ha a kódkockában a 2-es kód kerül jelölésre, akkor a 350-353. sorokban kizárólag a gyermek adóazonosító jelét és születési nevét tüntesse fel. Ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, akkor a születési név mellett a születési helyet és időt kell megadni.

Az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös kód jelölése esetén az eltartott adóazonosító jelét és a születési nevét kötelezően fel kell tüntetni, kivéve, ha magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét a természetes személy.

Amennyiben a 4-es vagy 5-ös kód került jelölésre, úgy a „30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme” mezőben szükséges jelölni, hogy a fiatal anya milyen jogcímen jogosult a kedvezményre.

30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

1     2022. december 31. után született gyermek

2     Magzatra tekintettel

3     2022. december 31. után örökbefogadott gyermek

Főszabály szerint a 350-353. sorokban egy adóazonosító jel csak egyszer szerepelhet, és nem egyezhet meg a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jelével.

 

Az eltartotti minőség kódkocka választható értékei:

1     Kedvezményezett eltartott

2     Eltartott

3     Felváltva gondozott gyermek

4     Beteg gyermek

5     Felváltva gondozott beteg gyermek

0     Kedvezménybe nem számítható

Kedvezményezett eltartottnak (1-es kód) minősül:

- az, akire tekintettel a természetes személy a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő természetes személy.

Eltartott (2-es kód): az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A 2-es kód jelölése esetén „A jogosultság jogcíme” mezőt nem kell kitölteni.

Felváltva gondozott gyermek (3-as kód)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) az őt egyébként megillető családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A 4-es és 5-ös kód szerinti beteg gyermeken a Cst.-ben meghatározott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyt kell érteni.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Kedvezménybe nem számítható (0-ás kód)

Ha az eltartotti minőség kódkocka 0-val kitöltött, akkor technikai okok miatt a 345. (közös érvényesítés esetén a 346.) sort is ki kell tölteni a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatoknak megfelelően.

A jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

a     Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs, de családi pótlékra nem jogosult

b     Várandós, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa

c     Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó

d     Rokkantsági járadékban részesül, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha a természetes személy saját jogán jogosult a családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékban részesül, akkor eltartottként azt a természetes személyt kell feltüntetni, akire egyébként a bevallás ’M’ jelű lapjai kitöltésre kerülnek. Csak ebben az esetben egyezhet meg az eltartott adóazonosító jele és a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jele.

„c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha az ’M’-es lapok a jogosult személlyel közös háztartásban élő hozzátartozóra (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) vonatkozóan kerülnek benyújtásra, akkor eltartottként a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt kell szerepeltetni. Az eltartotti minőség kódkockában az 1-es (kedvezményezett eltartott) kódot kell feltüntetni.

A „b” kód jelölése esetén csak az eltartotti minőség kódkockát kell az 1-es (kedvezményezett eltartott) kóddal kitölteni.

A családi kedvezményre vonatkozó adatokban történő változás bekövetkezésének időpontja:

Ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatokat érintő változás miatt utólag új adóelőleg-nyilatkozatot adott, akkor az új adatok feltüntetése mellett a változás bekövetkezésének időpontját is meg kell adni. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 2308M-06-os lapján már az új adatokat kell teljes körűen feltüntetni, a változás bekövetkezésének időpontja szerepeltetésével. A változás bekövetkezésének hónapjára vonatkozó bevallás 2308M-06 lapját nem kell helyesbíteni.

Az ezt követő hónapokban az új (helyes) adatok feltüntetése mellett már nem kell a változás bekövetkezésének időpontját kitölteni.

Ha a változás eredményeképpen valamelyik eltartottat már nem kell a kedvezménybe beszámítani, akkor a változás bejelentésekor az eltartotti minőség jelölő mezőben 0-ás (Kedvezménybe nem számítható) kódérték jelölésével kell az adatait teljes körűen megadni azzal, hogy a jogosultság jogcíme kódkockát nem kell kitölteni. Az ezt követő hónapokban a kedvezménybe már nem beszámítandó „volt eltartott” adatait a bevallásban nem kell feltüntetni. A változás bekövetkezésének időpontja az eltartotti minőség 0-val való kitöltése esetén kötelezően feltüntetendő, még akkor is, ha a természetes személy a módosított adóelőleg-nyilatkozatát a változás hónapjában, tehát nem utólag jelentette be.

Ha a természetes személy egy hónapon belül ugyanazon eltartottra vonatkozóan több változást is bejelent, akkor a lapon ugyanazt az eltartottat annyiszor kell feltüntetni, ahány változással érintett. (Pl.: a természetes személy október hónapban jelenti be egy eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozatának módosításával, hogy márciusban is és júniusban is következett be olyan változás, amelyet elmulasztott bejelenteni a munkáltatója felé.) Ebben az esetben az „Eltartotti minőség” és/vagy „A jogosultság jogcíme” kódkockában eltérő kódoknak kell szerepelniük és a változás bekövetkezésének időpontját is minden változásra tekintettel ki kell tölteni. Ha egyszerre változnak pl.: az „Eltartotti minőség” és „A jogosultság jogcíme” kódkockák értékei, az csak egy változásnak minősül.

2308M-06 lap

343. sor 341. sor lett.

344. sor 343. sor lett.

343. sor új sor:

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megnyíltának hónapja

 Kép4

344. sor új sor:
Kép5

344. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megszűntének hónapja 

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A jogosultság megnyíltának hónapját a 343. sorban, a megszűntének hónapját pedig a 344. sorban tüntesse fel. Ezen adatokat csak akkor szükséges kitölteni, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt olyan új nyilatkozatot adott a munkáltató, kifizető részére, amelyen visszamenőleges változást jelöl.

 

2308M-07 lap

A 399. sor szövegében a 2022. 2023.-ra módosult.

2308M-08 lap

A második táblarészben megszüntették a „Jelölje ha a 84/2022. (III.5) … szövegrészt és a hozzá tarttozó jelölőnégyzetet.

2308M-09 lap

A XI. fejezet megnevezése „A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai a TBJ. átmeneti rendelkezései alapján” megnevezésre változott.

557. sor megszűnt.

558. sor megszűnt.

559. sor megszűnt.

Kép6

2308M-09-01 lap

Nem változott.

 2308M-09-02 lap

Nem változott.

 2308M-10 lap

Nem változott.

2308M-11 lap

692. sor megszűnt

693. sor 692. sor lett.

695. sor 693. sor lett.

694. sor megszűnt.

696. sor 694. sor lett.

2208M-12 lap

Nem változott.


2358 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2358 pontban biztosítjuk a 2358 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2358 bevallás szempontjainak megfelelően.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358 bevalláson a következő módosítások történtek a 2258 bevalláshoz képest:

2358 Főlap

(C) blokk A Bevallás típusa kódkészlet bővítésre került egy „N” elemmel:
Kép1
A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
• „E” az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;
• „S” az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel;
• „N” az átalányadózó egyéni vállalkozó, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be. Ebben az esetben a bevallással még le nem fedett időszaknak az öregségi nyugdíj megállapításának adózó által kért kezdő napját megelőző napjáig terjedő időszakot kell érteni.
A (D) blokkba bekerült egy  új sor: „Egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó)” megnevezéssel:
Kép2
Jelölje X-szel, hogy a bevallást
• egyéni vállalkozóként (vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként; a tevékenységét 2023. évben kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a mezőgazdasági őstermelő jelölheti, akinek a támogatások nélküli bevétele meghaladja tárgyévet megelőző adóév (2022. adóév) éves minimálbérének ötszörösét, vagyis a 12 000 000 forintot.
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként, akinek 2022. évben a támogatások nélküli bevétele a 12 000 000 forintot nem haladta meg. (A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő ezt a jelölést nem alkalmazhatja.)
nyújtja be.
 
2358/NY 
 
Új C) blokk került a lapra új sorokkal:
Kép3
C) blokk Tájékoztató tárgynegyedévi adatok az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjához (Ebben a blokkban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehet nyilatkozatot.)
 
20. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított, költséghányaddal számított negyedéves jövedelmét tünteti fel.
21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál.
22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint. Az e sorban számított összeg a tárgynegyedév és a következő negyedévek szociális hozzájárulási adó alapjának és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításához nyújt segítséget.
2358-01-01
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép4
„A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mező A mezőbe „Igen” jelzést csak az a gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) tehet, aki a 25. életévét már betöltötte és a 30. életévét még nem, vagy a tárgyévben éri el. Az egyéni vállalkozó összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagyis a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme csökkenthető a 30 év alatti fiatal anyák kedvezményével. 81 Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
A 30 év alatti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint84 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti85 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
Példa:
1. Az egyéni vállalkozó várandósságának 91. napja 2023. január 11-én következik be, a 25. életévét 2023. február 14-én tölti be. A családi kedvezményre való jogosultság 2022. december 31-ét követően nyílt meg, így a 30 év alatti anyák kedvezménye megilleti az adózót, azonban január és február hónapban még a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult. A 30 év alatti anyák kedvezményét csak a 25. életév betöltését követő hónaptól, vagyis márciustól veheti igénybe.
2. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1. óta jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, és 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. Az Szja tv. szerinti családi kedvezményre egész évben jogosult, decemberben is, így a 30 év alatti anyák kedvezményét is igénybe veheti a 2023. teljes évben.
3. Az egyéni vállalkozó 2023. év elejétől jogosult a kedvezményre, 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. A családi kedvezményre való jogosultsága 2023. október 31-én megszűnik, mert a házasságát a bíróság felbontotta és a gyermeket a volt férjénél helyezi el.. Ebben az esetben a fiatal anya 2023. január – október hónapokban veheti igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét.
Ha családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, és Ön 30 év alatti fiatal anya, akkor a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőt ki kell tölteni, „I” (Igen) vagy „N” (Nem) jelölést alkalmazva.
Ha biztosított egyéni vállalkozóként Ön a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a lapok fejlécében a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőben „I”-t (Igen) kell jelölni. Ez esetben a 28. sorban a kedvezmény havi összegét fel kell tüntetni. Ha nem él a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének lehetőségével, a jelölő mezőben „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a lapok 28. sorában csak nulla szerepelhet. 37
Egyidejűleg a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” és a „25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevétele” mező nem tölthető ki.
„Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” mező A rovatot annak az egyéni vállalkozónak kötelező kitöltenie, akinek az „alkalmazás minősége” kódja 21-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.
A B) Blokk megnevezése „Járulék kötelezettség” megnevezésre módosult.
Új sor: 28. sor.
9. sor 29. sor lett.
10. sor 30. sor lett.
11. sor 31. sor lett.
12. sor 32. sor lett.
13. sor 33. sor lett.
14. sor 34. sor lett.
15. sor 35. sor lett.
16. sor 36. sor lett.

17. sor 37. sor lett.

18. sor 38. sor lett
Kép5
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
Az egyéni vállalkozó fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint90 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti91 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját93 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.94 (2023. január 1-jétől a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint.) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybevételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
Például:
Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.
 
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege
Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adó- és járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
A vállalkozói kivét havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c) vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c28c-29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét havi összegének [7. sor c) oszlop] 18,5 százaléka kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a kivétje nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
36. sor: A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód: 406) Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében (ha a Főlap (D) blokkjában az „egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó) jelölőnégyzet, a (C) blokk „Bevallás gyakorisága” mezőben pedig a „N” a kiválasztott), a 01-01 és a 01-02 lapok helyett
2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapokat kell kitölteni.
 
E lapok szerkezete a 2358-01-01 lapéval megegyező.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358-AT-01 – 2358-AT-03-as lapok kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettségéről
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.105 A 2358-AT-01 lap a tárgynegyedév első hónapjára, a 2358-AT-02 lap a tárgynegyedév második hónapjára, a 2358-AT-03 lap a tárgynegyedév harmadik hónapjára vonatkozó adatokat, adót és járulékot tartalmazza.
A) blokk 
1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja
Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni, tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
A szociális hozzájárulási adó alapja legalább a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegének 112,5 százaléka, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 112,5 százaléka.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (13%)
Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény alapja
Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni a bevallási időszaknak megfelelően.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százalékával.
4.sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény összege
Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (Adónemkód:258)
Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet a 2. sorban lévő és a 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.
6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2023. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.
Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.
B) Blokk 
7. sor: Az átalányban megállapított jövedelem havi összege
Fontos, hogy ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe.  Ennek a sornak a c) oszlopában az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie.
A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig érvényesítheti.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, ha a minimálbér alapján fizet járulékot, a járulékalap adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.
A jövedelem adómentes részét az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a 7. sor a) oszlopában kell feltüntetnie, amely összeg kisebb, vagy egyenlő lehet a 7. sor c) oszlopában szereplő összeggel. (A 7. sor a) oszlopa csak 21-es foglalkozás minősége kód mellett lehet kitöltött.)
8. sor: A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként érvényesíthető havi összeg Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 25 év alatti fiatalok kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni a családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén.
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy c
) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege
Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adóés járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
Az átalányban megállapított jövedelem havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c), vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c-28c-29c30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként a 7a) oszlopban adómentes jövedelemrészt szerepeltet, és 7a=7c (az adott hónapban csak adómentes jövedelme volt), akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni, ide kell érteni a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részével megegyező járulékalap utáni érvényesítést is.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől124) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
36. sor:  A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő – ideértve a kötelezően elvárt járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó része utáni – társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)
Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-01-02
 
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép6
12. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, a 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt negyedéves összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A biztosított őstermelő fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
 a) az Szja tv. szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
 b) az Szja tv. szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
 Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Ugyanazon hónapra vonatkozóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
13. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját156 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
 A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (2023. évben a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint, negyedévre 231 900 forint.)
14. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének negyedéves összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
 Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. 157 A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybe vételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik.
15. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
16. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha 25 év alatti fiatalok kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, vagy a személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor ezek a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
 A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [1. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összege [2. sor c) vagy 12. sor c) és 13. sor c) oszlopa és/vagy a 14. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összege] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [15. sor c) oszlop].
 A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 15. sor c) és az 1. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [16a=15c-(1c-2c-12c-13c-14c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [16. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [15. sor c) oszlop)].
17. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
18. sor: A 17. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
 Ebben a sorban az 17. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
19. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
 A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.
20. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406) Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-02
Nem változott.
2358-03
Nem változott.
2358-EUNY
Nem változott.
A TECHN lapot csak az ONYA-ban lehet használni.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2308INT pontban biztosítjuk a 2308INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308INT bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen verzió a 2308INT_A lapon a Külföldi vállalkozás – illetékessége szerinti állam és az Azonosító száma mezők töltését nem kezeli!

A 2208INT bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308INT_A-01 lap

Módosítás nem történt.

2308INT_M lap

A lapon évszám módosításokra került sor:

Kép1

2308INT_A-02
Nem változott.
2308INT_A-01
Nem változott.
2308INT_M
Nem változott.
2308INT_M-03
Nem változott.
A lapok gyűjtése nem változott.


Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Változások:

A nyomtatványon az alábbi változtatásra került sor:
Kép1


3

Közteherutalás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások/Közterhek pontban a közteherutalás jelenlegi verziónkban már gyűjthető.

3

Hazautazás költségtérítésének felsőhatára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoport HBHC és HBHD elemei esetében a Bruttó maximuma mező adatát 47820 forintra módosítottuk. Jelen verziófrissítés a bruttó maximum mező értékét a két gyári jogcímen túl azon nem gyári jogcímek esetében is 47820 forintra változtatja, amelyek esetében az érték a korábbi 41.760 Ft-ra van beállítva.
Jogszabályi háttér:
A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2023. évben
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

3

Kisbenzinkutak támogatása – 2023. január hónapra már nem érvényesíthető a kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Számfejtési beállításokban, valamint a Jogviszony beállításokban törlésre kerültek a Kisbenzinkutas jelölőnégyzetek, hogy azokban a jogviszonyokban, amelyekben a jelölőnégyzet 2023.01.hóra bejelölt volt, újraszámfejtés során a számfejtés az általános szabályok szerint készüljön el.
Jogszabályi háttér:
84/2022.(III.5.) Korm.rendelet

2. § (1)  Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló, 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december havi adófizetési kötelezettségét csökkenti a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott – töltőállomásonként legfeljebb négy fő – magánszemély részére juttatott, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó.

(2)  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett, az 1. § (1) bekezdése szerinti üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a 2022. évben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett 2022. évre előleget nem fizet.

(3)Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany a 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapra vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetések összegét.

3

Új számfejtési beállítási opciók átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalap-előleg fizetéséhez

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok képernyőn két új jelölőnégyzetet biztosítunk „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” megnevezéssel.

Az új opciók bekapcsolt állapota mellett a negyedév köztes hónapjaiban a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a minimum TB és SZOCHO alap, nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az szja köteles jövedelem lesz a TB és SZOCHO alap a számfejtésben. Az új jelölőnégyzetek alapértelmezetten bejelöletlen állapotúak.

Fontos! Amennyiben Önök az új jelölőnégyzeteket bejelöltté teszik, akkor a köztes hónapok TB járuléka és SZOCHO kötelezettsége a havi közteherutalásokba is felgyűjtésre kerül!

Kép1

Jogszabályi háttér:

Tbj. 40. § (2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Szocho tv. 6. § (2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munkaidőkeret 2013. – Segédlet

A 2012. évi  I. tv (Mt.) rendelkezik a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás szabályairól.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munkaidőkeret kezelése

Munkaidő keret: A munkaidőkeretben történő elszámolás érdekében a következő adatokat kell megadni a programban:

  • Kezdő dátum: A munkaidőkeret kezdő dátuma.
  • Záró dátum: A munkaidőkeret záró dátuma, az elszámolási időszak vége.
  • Munkaidőkeret típusa: Legördülő listából választhatjuk ki, hogy napi, havi vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a dolgozót.
  • Vállalt havi óraszám: A program alkalmas azon eset kezelésére, mikor a munkáltató és a munkavállaló között úgy jön létre a foglalkoztatás, hogy megállapodnak egy adott időszakban mekkora óraszámot kell teljesítenie a dolgozónak. Ebben az esetben vállalt óraszámot határozunk meg. Ezen óraszám alapul vételével kezeli a program a dolgozó számfejtését a munkaidőkeret szabályainak megfelelően.
  • Óraszám: A Számítás gomb megnyomásával a program a megadott kezdő/záró dátum és a munkarendben beállított heti óraszám alapján kiszámolja az adott időszakban a dolgozó által kötelezően teljesítendő óraszámot.
  • Órabéres havi elszámolt óraszáma: A többhavi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás értelmében a dolgozónak minden hónapan meg kell kapni a havibérét, egyenleg elszámolásra az elszámolási időszak végén kerül sor. Az órabéres esetén a havi bér összege nehezebben megfogható fogalom. Számítására háromféle opciót kínálunk, ezek közül legördülő listából tudunk választani:
    • Havi ledolgozható (munkarend) óra: A dolgozó munkarendjében adott hónapban meghatározott óraszám a kifizetés alapja.
    • Havi munkaidőkeret óraszám: Az általános munkarendben meghatározott havi óraszám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.
    • Általános óraszámból (174) arányosított: A havi 174-es általános osztószám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.

A program minden hónap lezárásakor, a hónapzárás részeként, minden az adott hónapban lejáró munkaidőkeret helyett egy új munkaidőkeret időszakot generál az lezárt munkaidőkeret adatainak megfelelően.

A munkaidőkeret kezeléshez elengedhetetlen, hogy minden munkavállalóhoz hozzárendeljük a munkaidőkeret időtartamát és az elszámolás feltételeit. A munkaidőkeretet hozzárendelhetjük a munkavállalóhoz

-          egyénileg a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüpontban, valamint

-          csoportosan, ha több munkavállalónak ugyanazon időszakra vonatkozó munkaidőkeretet szeretnénk beállítani. Utóbbit az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret menüpontban tehetjük meg.

A Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kezelése 2 féle módon lehetséges a Kulcs-Bér programban:

Munkaidőkeret elszámolás munkarendben kezelt adatok alapján:

Munkarendben kezelt adatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztása megegyezik a tényleges munkavégzéssel, így nem szükséges a beosztás és a tényleges napi munkaidő külön rögzítése.

A program a csak munkarend alapú munkaidőkeret elszámoláskor automatikus pótlékelszámolást nem végez, csak a munkaidőkeret elszámolás történik meg.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

  1. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
  2. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüben.
  3. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok almenü Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.

Munkaidőkeret pót

4. A havi munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.

Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:

-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkarendben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a napi ténylegesen ledolgozott munkaidőt (étkezési idő nélküli munkaidő). Az adatok a jelenlétadatba a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

 

Munkaidőkeret2

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen feltöltjük az esetleges távolléteket.

-          Amennyiben a munkavállaló beosztáson felül rendkívüli munkaidőben munkát végzett, ezeket az órákat a Jelenlét adatokban a legfelső narancssárga színű sorban a rendkívüli munkavégzés napjának oszlopában kell beírni.

Munkaidőkeret3

A havi munkarend és munkaidő adatokat excel táblákból munkarend vagy jelenlét importtal is betölthetjük a programba.

A Jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a munkarendben feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve a távol töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a munkanapra járó rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát (50%). Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

Munkaidőkeret4

Munkaidőkeret elszámolás munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján

Munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaidő beosztását a munkarendben, míg a tényleges jelenlét adatokat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok Napi analitika képernyőjén rögzíthető műszaktípusok alapján számoljuk el, mely lehetővé teszi a munkaidő keret elszámoláson túl az automatikus pótlék elbírálás és elszámolás lehetőségét is.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

  1. A Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek/Műszak típusok menüpontban hozzuk létre a munkaidőrögzítéshez használt műszak típusokat, melyekben beállíthatjuk az automatikus pótlék számítások feltételeit.
  2. A dolgozó jogviszony adatainál jelöljük be a Számfejtéskor részletes jelenlét adatok figyelembevétele mezőt, a Napi analitikában történő rögzítéshez. A programban van lehetőség Osztott munkaidőben történő foglakoztatás kezelésére, de csak abban az esetben, ha az osztott munkaidős foglakoztatás a hónap teljes egészére vonatkozik. Ennek jelölésére is e menüpontban van lehetőség.
  3. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
  4. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Munkaidőkeret menüben.
  5. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO menüpontban a Távolléti díj fülön állítsuk be, hogy a munkavállaló egy vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli munkarendben kerül foglalkoztatásra.
  6. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Egyéb adatok menüben jelöljük, ha az étkezési idő a napi munkaidő részét képezi.
  7. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.
  8. A havi beosztás szerinti napok és részletes munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a beosztás szerinti munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkaidőben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a beosztás szerinti napi munkaidőt.

Munkaidőkeret5

A munkarendben rögzített beosztás adatok a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen bejelöljük az esetleges távolléteket.

-          A tényleges napi munkaidő adatok feltöltését a Napi analitika gombra kattintva megjelenő felületen töltjük fel.

Napi analitika rögzítésnél feltölthetjük a munkanapokhoz a műszak típusokat a napi munkaidő kezdete és vége, valamint az étkezési idő kezdete és vége adatát. Amennyiben a munkavállaló magáncélú távolléten volt azt is ezen ablakban tudjuk rögzíteni.

A havi munkarend és részletes munkaidő adatokat (távollétek, műszaktípusok, napi munkaidő és étkezési idő adatait) munkarend vagy jelenlét importálással is betölthetjük a programba.

A részletes jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret „Órabéres havi elszámolt óraszáma” mező beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a Jelenlét adatban távol töltött napok óraszámaival és a Napi analitikában feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve az étkezési időre vonatkozó beállítás szerinti órák számát, valamint a  Magáncélú távolléttel töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát. Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

Munkaidőkeret6

A munkavállalók munkaidőkeret elszámolását csoportosan lekérdezhetjük a Munkaidőkeret felhasználtsági lista futtatásával.

 

 

 

 

Napi analitika rögzítése a programban:
Részletes jelenlét adatok kezelésének leírása »


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. február/2 (v2607)

 

Megjelenési dátum: 2021. február 8.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása

2158 bevallás gyűjtésének biztosítása

2108INT bevallás gyűjtésének biztosítása

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (EB21) aktualizálása

Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés aktualizálása

 

 

Jogszabálykövetés

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2108 pontban biztosítjuk a 2108 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2108 bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 485/2020.(XI.10.) Korm.rend.hatálya alá tartozó cégek esetében, abban az esetben, ha olyan TB járulék alsóhatárt el nem érő számfejtés adatait gyűjtik a 2108 bevallásra, amelyben foglalkoztatói kedvezmény is érvényesült, ellenőrizzék az e számfejtésből átvett szocho-t a 2108M-07 lap 387., valamint a 2108M-11 lap 679. és 697. sorain, és szükség esetén manuálisan korrigálják az adatot.”

A 2108 bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 08 bevalláshoz képest:

2108A Főlap:

 

(B) részben szövegváltozás:

Kép2

 

(C) részben szövegváltozás – A „Jelölje” alatti sorokat lecserélték:

Kép3

 

Az új sorok kitöltése:

„Jelölje, ha a Tbj. 87. § rendelkezéseivel érintett” mező kitöltése 1-es kód, ha külföldi vállalkozásként közvetlenül, vagy pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján nyújtja be,

2-es kód, ha a külföldi vállalkozás munkavállalójaként nyújtja be.

Ha a mező értéke

1 akkor a 2108A főlap (B) blokkban az „Adózó adószáma” és az „Adózó/cég neve” mező kerül kitöltésre és a benyújtott 2108M-es főlap(ok)on jelölhető a „Jelölje, ha a természetes személy a Tbj. 87. § rendelkezéseivel érintett” mező,

2 akkor a 2108A főlap (B) blokkban „Az adózó adóazonosító jele”, a „Külföldi vállalkozás illetékessége szerinti állam” (1. számú melléklet), a „Külföldi vállalkozás azonosító száma”, valamint az „Adózó/természetes személy neve” és az „Adózó/cég neve” mezőt kell kitölteni!

 

2108_01-01 lap

 

Új sor: 16. sor: A kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni 40 százalékos mértékű adó összege (Adónemkód: 488) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni adó bevételi számla 10032000-01076387 Ez egy új adónem kód, és számlaszám, ezeket is fel kellene vennünk az adónem kódok és a közteherutalás számlaszámok közé, hogy amennyiben a programban a 08 gyűjtésekor a 01-01 lapon erre a 16.sorra kézzel adót rögzítenek, akkor az átvegyük a közteherutalásba is. Erre veszek fel egy külön feladatot.

Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.61 Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak, c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

 

20-21-22.sorok megszűntek.

 

26.soron szöveg változás: 26. sor: A Tbj. 2. számú melléklet 7. pont szerinti elszámolás Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sorból a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint az Országgyűlési Őrség által fizetendő szociális hozzájárulási adó Tbj. 2. számú melléklet 7. pont szerinti csökkentésének elszámolását.

 

Kép4

2108A-01-02 lap

A fejlécben csak az alábbi két sor maradt:

Kép5

 

(D) blokkban szövegváltozás (Tbj. 56/A §-ra való hivatkozást törölték).

 

 

Csak a 30 sor maradt érintetlen, a többi vagy megszűnt, vagy átsorszámozták.

30. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja

Ebben a sorban kell feltüntetni a szakképzési hozzájárulás alapját, ami a kötelezetett terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával megegyező összeg.

 

33. sor – 31. sor lett

31. sor: Szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség) összege

A bruttó kötelezettség a szakképzési hozzájárulás alapjának (30. sor) 1,5%-a.

 

31. sor – 32.sor lett

32. sor: Bruttó kötelezettséget csökkentő adókedvezmények együttes összege

Ez a sor a 33-35. sorok együttes összegének feltüntetésére szolgál.

 

33. sor megnevezése megváltozott

33. sor: Szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján számított összeg

Ez a sor a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egynapi mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási 46 nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összeg feltüntetésére szolgál.

 

41. sor 34. sor lett

34. sor: Duális képzés arányosított alapnormatívája alapján számított összeg

Ebbe a sorba hallgatónként a duális képzés95 arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összeget kell beírni.

 

35. sor megnevezése megváltozott

35. sor: Sikeres szakmai vizsgát tett tanuló, képzésben részt vevő személy után igénybe vehető adókedvezmény összege

A bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződésre, szakképzési munkaszerződésre tekintettel, a 33. sorban szereplő adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett

 

43. sor – 36. sor lett

36. sor: Nettó kötelezettség (a 31. és a 32. sor összegének különbözete)

Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (31. sor) és az adókedvezmények összegének (32. sor) különbözetét számolja ki a program.

 

44. sor – 37. sor lett

37. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben számított összeg (Adónemkód 182)

Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha az adózó a 2108A Főlapon nyilatkozott, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt adófizetési kedvezményt igénybe kívánja venni, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak és a bevételének legalább 30%-a a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységből származott. Ezen adózók a 2021. január hónapra – a vele munkaviszonyban álló munkavállalóval összefüggésben – mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. Ha évközben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel, akkor az elszámoló bevallás 2108A-01-02 lap fejlécben jelölje az erre szolgáló (Elszámoló bevallás esetén jelölje, ha évközben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel) nyilatkozatot és a 37. sorban tüntesse fel a veszélyhelyzettel összefüggésben számított éves összeget!

Kép6

38-44. sorok nincsenek már a lapon.

 

Új lap!

2108A-01-04 lap

Itt kell bevallania a kifizetőnek a Katv. 8. § (6a) bekezdése, illetve (6c) bekezdése szerinti 40 százalékos mértékű adót. Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.

Kép7

2108A-02-01 lap

 

Átsorszámoztak sorokat, valamint a 2108A-02-02 lapról is átkerülek erre a lapra  átsorszámozott sorok.

 

70-74. sorok változatlanok.

 

93. sor – 100. sor lett

100. sor: A kedvezménnyel nem érintett szociális hozzájárulási adó összesen

A 2108M-07-es lap 386. és a 2108M-11-es lap 678. és 696. sorok c) oszlopainak együttes összegét kell ebben a sorban feltüntetni.

 

99. sor – 101. sor lett

101. sor: A tartósan álláskereső személyek után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 09.

 

100. sor – 102. sor lett

102. sor: A GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesülő munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 10.

 

101. sor – 103. sor lett

103. sor: A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások szociális hozzájárulási adó kötelezettsége

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 11.

 

106. sor – 104. sor lett

104. sor: A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 18-as.

 

103. sor 105. sor lett

105. sor: A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 19-es.

 

106. sor: A munkaerőpiacra lépők után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 20-as.

 

107. sor (02-02 lapról került át):

A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyekre tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 23-as.

 

102. sor – 108. sor lett (02-02 lapról került át):

 

108. sor (02-02 lapról került át):

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti doktori képzésben részt vevő hallgatóként vagy doktorjelöltként foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 25-ös.

 

Ezek a kedvezménysorok maradtak, a régi kedvezmény sorok kifutottak 2020.12.31-vel.

 

109. sor (02-02 lapról került át): A szociális hozzájárulási adó kötelezettség összesen

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108A-02-01-es lap 100-108 sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

A 258-as adónem kötelezettség összesen számítása során a 2108A-02-01 lap 109. sor és a 2108A-01-01 lap 14. sor kötelezettség sorok összegét csökkenteni kell a 25. sorban szereplő kedvezmény összegével.

 

120-121-122-123. sorok nem változtak. (02-02 lapról került át)

 

124. sor megszűnt.

 

125. sor – 124. sor lett (02-02 lapról került át)

124. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék összesen (Adónemkód 125) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06056236

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-09-es lap 559. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

Kép8

 

2108A-02-02 lap

 

A 02-03 lapról a 135-165. sorszámú sorok átkerültek a 02-02 lapra az alábbiak szerint:

 

135-136. sorok nem változtak.

 

150-158. sorok nem változtak.

 

159. sor megszűnt.

 

160. sor 159. sor lett.

159. sor: Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher összesen (Adónemkód 239) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számla 10032000-06057763

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-12-es lap 716. sorok f) oszlopainak összesített adatait forintban kell beírni.

 

162. sor 160. sor lett.

160. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 407) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék beszedési számla 10032000-06055819

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-09-02-es lap 633. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni.

 

163. sor 161. sor lett.

161. sor: A természetes személyt terhelő, és a kifizető által megfizetett társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 406) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06055802

Ennek a sornak a c) oszlopában a 2108M-09-02-es lap 643. sorok c) oszlopainak együttes adatait kell beírni.

 

Új sor 165. sor: A szociális hozzájárulási adókötelezettség összesen (Adónemkód 258) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-06055912

Az adószámlán a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet miatti könnyítés a bruttó elszámolás elve szerint jelenik meg. Tehát a NAV a 109. sorból felkönyveli az eredeti kötelezettség összegét (+A) a megfelelő esedékességre, majd azt rögtön ellentételezi is (–A), és ezután könyveli fel a megfelelő esedékességre megkülönböztető tételtípus (COV) jelöléssel a könynyített kötelezettség összegét (+B) a 165. sorból.

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített

1) 2108M-07-es lap 387. és a 2108M-11-es lap 679., 697. sorok c) oszlopainak adatait és a

2) 2108M-11-es lap 677., 678., 695., 696. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a 2108A főlap (C) blokk (1)-(2) jelölő kitöltött és

a) a 2108M-11 lapon a 20, 113, 15, 23 foglalkoztatás minősége kód mellett az azonos alkalmazás minősége kódú 2108M-08 lapon, ahol a 11-es lap biztosítási időszak azonos, vagy benne foglalt a 08-as lap biztosítási idejében, a Jelölje, ha a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek a munkavállaló vonatkozásában teljesültek mező nincs kitöltve,

b) a 2108M-11 lapon a foglalkoztatás minősége kód értéke NEM 20, 113, 15, 23,

majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

Kép9

2108A-02-03 lap

 

170.sor – szöveg módosulás (566. sor d) oszlop már nincs a szövegben)

 

171-172. sorok nem változtak.

 

174. sor 173. sor lett.

173. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ebben a sorban a 2108M-09-02-es lap 630. sorok c) oszlopainak együttes adata szerepel.

 

173. sor 174. sor lett

174. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege

Ennek a sornak a b) oszlopa szolgál a 2108A-02-03-as lap 170-173. sorok b) oszlopainak összesítésére. A forintban összesített adatok ezer forintra kerekítve kerülnek átvezetésre a c) oszlopba. Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra vonatkozó tájékoztató adatok (A blokk csak a bevallásban 46-os foglalkoztatás minősége kóddal szerepeltetett tanulószerződéses tanulókra vonatkozó adatokat tartalmazza.)

 

175-179. sorok nem változtak.

 Kép11

2108M Főlap

(B) blokkban szövegváltozás:

 

Kép13

 

(D) blokkban szövegváltozás (Tbj. 56/A §-ra való hivatkozást törölték).

Kép15

 

2108M-04 lap

 

A 316. sorig maradtak a 04 lapon a sorok, a többi sor átkerült a 05 lapra. Egyebekben a 04 lap nem változott

 

2108M-05 lap

 

A római számos sorszámozás megváltozott. A 317. sor fölé bekerült a

II. Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények megnevezés

 

317. sor nem változott

 

318. sor: Összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény összege kerül ide gyűjtésre.

318. sor: Összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény összege

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény az összevont adóalapból érvényesíthető158 . A jogosultságot megalapozó feltételek nem változtak. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben szereplő betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

318. sor 319. sor lett

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege

A 319. sor b) oszlopa az adott hónapban ténylegesen igénybe vett első házasok kedvezményének szerepeltetésére szolgál. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti első házasok kedvezményének havi összegét. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint lehet. A természetes személy a kedvezményt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapig veheti igénybe. Az első házasok kedvezményének igénybe vétele esetén, a 2108M-05-ös lap IV. blokkját is ki kell tölteni.

 

319. sor 320. sor lett

320. sor: Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

E sor b) oszlopában kell feltüntetni a természetes személy által adott hónapban ténylegesen igénybe vett családi kedvezmény összegét. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi kedvezmény havi összegét Továbbá a 2108M-06-os lap VI. blokkjában szerepeltetni kell a természetes személy által a családi kedvezmény 2021. évi igénybe vételére vonatkozó adóelőleg nyilatkozat adatait.

 

321. sor: Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények összesen (317-320. sorok) kerül ide gyűjtésre.

321. sor: Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények összesen

A 317-320. sorok együttes összegét tartalmazó sor.

 

320. sor 322. sor lett

322. sor: Az adóelőleg alapja

Az adóelőleg alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (316. sor) összegének és az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények (321. sor) összegének a különbözete. Az öszszevont adóalap először a négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezményével (317. sor), majd a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével (318. sor), végül a családi kedvezménnyel (319. sor) csökkenthető161. Ha a kedvezmények összege meghaladja az öszszevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét, akkor az adóelőleg alapja nulla forint.

 

321. sor 323. sor lett

323. sor: A 316. sorból bérnek minősülő összeg

Ez a sor szolgál az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (316. sor) összegéből a bérnek minősülő jövedelem feltüntetésére, amely a 300-303. sorok d) mezőinek, és a 314-315. sorok a) mezőinek együttes összegével egyezik meg.

 

A II. számozás III. lett

 

330-332. sorok nem változtak.

 

333. sor megszűnt.

 

A III. számozás IV. lett

 

338-339. sorok nem változtak.

 

Kép16

2108M-06 lap

A IV. számozás V. lett

Az V. számozás VI. lett

 

Kép17

 

 

 

2108M-07 lap

 

A VI. számozásból VII. lett.

 

360-363. sorok nem változtak.

 

364. sor megnevezés kiegészítés

364. sor: Belföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ez a sor tartalmazza az osztalék címén kifizetett összeget. A 2020. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2021. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt is itt kell bevallani. E sor e) oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelőleg vált osztalékká. A 2021. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a 2108M-07-es lap 397. sorában kell szerepeltetni. Ha olyan osztalékelőleg válik a 2021. évben osztalékká, amelynek kifizetése a 2021. adóévben történt meg, akkor a 2021. évben kifizetett osztalékelőleget és az abból levont adót a 2108M-07-es lap 399. és 400. sorában kell külön feltüntetni. Az Szja tv.173 alkalmazásában osztaléknak minősül: – a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, – a kamatozó részvény kamata, – a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, – az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama, – a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő természetes személy részére juttatott vagyoni érték, – a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg, – a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett természetes személy részére juttatott vagyoni érték. Nem tekinthető osztaléknak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama, illetve az alapítványi vagyon hozama akkor, ha a kedvezményezett természetes személy e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte174 . A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, illetve az alapítványi vagyon hozamaival kapcsolatosan azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett természetes személy – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a természetes személy által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal, illetve az alapítványi vagyonnal kapcsolatos osztalékból azt a részt, amelynek forrása a tartós befektetési szerződésből származó175 hozam.176 Ha a kamatozó részvény után kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a természetes személynél egyéb jövedelemnek minősül, és a bevallás 2108M-04-es lap 312. sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 2108M-04-es lap 312. sorban kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot is. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke az osztalékelőleg 15%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az Art. előírásai szerint megfizetnie és bevallania (az előleget a 2108M-07-es lap 397. sorában, az adót a 398. sorban kell szerepeltetni). Az adózónak az osztalékelőlegből levont adó bevallásán túl nincs az elszámolással teendője. A külföldi illetőségű természetes személy részére fizetett osztalékelőleg adója azt a sorsot követi, mint az osztalék adója. (A külföldi illetőségű természetes személy az Szja tv. 7. számú melléklete 4. és 5. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.) A 2020-ban kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt a 2021. évben annak a hónapnak a bevallásában kell szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött. Az e) oszlopban levont adót nem lehet feltüntetni, mivel az osztalékelőleg adója már korábban (2020. évben) megállapításra és levonásra került. Az adó különbözetének elszámolására a természetes személynek van lehetősége az adóbevallásában. Ennek a sornak az a) oszlopába az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír hozamát kell feltüntetni.

 

365. sor megnevezés kiegészítés

365. sor: Külföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ebben a sorban kell feltüntetni a belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató, mint kifizető által a nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel a természetes személynek kifizetett (jóváírt) külföldről származó osztalék összegét, valamint az adóalapot terhelő adó és a 2021. évben levont adó összegét. Ennek a sornak az a) oszlopába az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír hozamát kell feltüntetni.

 

366-369. sorok nem változtak.

 

A VII. számozásból VIII. lett.

 

A VIII. számozásból IX. lett.

 

A 399. soron a szövegben az évszám 2021.-re módosult.

Kép18

 

 

2108M-08 lap

A fejlécből a Munkahelyi gyermekfelügyeletes jelölőnégyzetes sort törölték

Kép19

 

 

A IX. számozásból X. lett.

 

520-538. sorok nem változtak.

 

539-540. korkedvezményes sor megnevezések megszűntek.

 

541. sor 539. sor lett.

539. sor: Az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje

Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni.

 

542. sor 540. sor lett.

540. sor: Az arányos szolgálati idő számításának szükségessége

Ezt a sort I(igen) vagy N(nem) jelöléssel kötelező kitölteni, kivéve, ha az 525. sor kitöltött vagy ha a fejlécben feltüntetett foglalkoztatás minősége kódja (alkalmazás minősége rovat 3-5. pozíciója) alapján biztosított társas vállalkozó (30, 34, 35, 37, 39, 53), vagy a következő foglalkoztatás minősége kódokat jelölte: 25, 42, 50, 59, 60, 83, 91, 92, 93, 94, 97, 104, 105, 112, 900. Ha a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mező kitöltött, akkor ezt a sort nem kell kitölteni. Ha a biztosítottnak a Tbj. 6. §-a (1) bekezdésének a), b), f) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetve az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulékalapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, I(igen) jelölést kell alkalmazni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás és/vagy a minimálbért meghaladó jövedelem esetén a mezőben N(nem) jelölést kell feltüntetni. Az arányos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki!

 

543.sor 541. sor lett.

541. sor: A biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja

Ebben a sorban a természetes személy biztosítási jogviszonyának megszűnése időpontját kell feltüntetni. A jogviszony megszűnésének időpontját kizárólag az adott jogviszony utolsó biztosításban töltött időszakához kiállított 08-as lapon kell szerepeltetni és annak meg kell egyeznie a lapon feltüntetett biztosításban töltött idő záró dátumával.

 

544. sor 542. sor lett.

 

545. sor 543. sor lett.

 

546. sor 544. sor lett.

 

542-544 sor: Ezekben a sorokban a Tbj. 6. § szerinti biztosítotti jogviszonyokban foglalkoztatottak esetében jelölni kell a gyermekgondozási díj (GYED)/a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély (GYES)/örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzés időtartamát. A GYED, GYES, örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzés esetén a 2108M08-as lap 526-538. „Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság” sorokban ezen ellátások időtartamát kieső időként nem kell szerepeltetni. Ha a foglalkoztatás minősége kód értéke 83-as (GYED), vagy 93-as (GYES), akkor ezeket a sorokat nem kell kitölteni!

Kép20

 

2108M-09 lap

 

X. számozásból XI. lett

555. sor 557. sor lett és kiegészült a megnevezés:

555-556.sorok megszűntek.

558-579. sorok nem változtak.

Kép21

 

2108M-09-01 lap

XI. számozásból XII. lett

Kép22

2108M-09-02 lap

XII. számozásból XIII. lett

615. sor megnevezése megváltozott.

615. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap által átvállalt összege/Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

616-643. sorok nem változtak.

Kép22

 

2108M-10 lap

XIII. számozásból XIV. lett

651. sor megnevezés módosult:

651. sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15,5%)

Ennek a sornak a c) oszlopába az a) oszlopban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő hozzájárulás összegét kell feltüntetni.

652. sor megnevezés módosult:

652. sor: A nyugdíjast terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (9,5%)

Ha a természetes személy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 9,5%.

655-656. sorok megszűntek.

657. sor 655. sor lett.

655. sor: A 653. sor c) oszlopból a társadalombiztosítási járulék (5,5%)

Ebben a sorban a természetes személyt terhelő hozzájárulásból a társadalombiztosítási járuléknak minősülő összeget kell szerepeltetni.

Kép26

 

 

2108M-11 lap

XIV. számozásból XV. lett

674. sor megnevezés módosult.

674. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű részkedvezmény alapja/összege

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér négyszeresének 15,5%-ával.

675. sor megnevezés módosult.

677. sor 676. sor lett.

676. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéből a 0%-os mértékű kötelezettség alapja/összege

Ha a 2108M-11-es lap 674. sorban igénybe vehető részkedvezményt tüntetett fel, akkor ehhez kapcsolódóan az a) oszlopban a 0%-os mértékű kötelezettség alapját, a c) oszlopban pedig minden esetben nullát kell szerepeltetni.

678. sor 677. sor lett, megnevezés módosult.

680. sor 678. sor lett, megnevezés módosult.

678. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege

Ebben a sorban a kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető (azaz a minimálbér négyszerese feletti) juttatással összefüggő kötelezettség alapját és összegét kell szerepeltetni.

 

681. sor 679. sor lett.

679. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján könnyítéssel érintett adózóknak is meg kell határozni a fenti sorokban az általános szabályok szerint megállapított szociális hozzájárulási adó kötelezettséget, majd a könnyített – tényleges – kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) a 679. sorba kell beírni.

Kép27

 

XV. számozásból XVI. lett

 

690-694. és 697. sorok nem változtak.

695. sor megnevezés módosult. Kitöltésiben nem írnak róla.

696. sor megnevezés módosult.

696. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéből a kedvezmény számításánál figyelembe nem vehető 15,5%-os mértékű kötelezettség alapja/összege

Ebben a sorban a kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető (azaz a 100 ezer forint feletti) juttatással összefüggő kötelezettség alapját és összegét kell szerepeltetni.

Kép28

 

2108M-12 lap

XVI. számozásból XVII. lett

Kép29

 

 


2158 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2158 pontban biztosítjuk a 2158 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2158 bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2158 bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 58 bevalláshoz képest:

2158 Főlap

A (B) blokkból törölték a Családi gazdaság nyt.száma rögzíősort, helyette felkerült két új sor:

FELIR-azonosító

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait az őstermelői nyilvántartás tartalmazza. Az őstermelői nyilvántartást a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Agrárkamara) vezeti. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelőnek a nyilvántartásba vétel során FELIR-azonosítót állapít meg. A FELIR-azonosító két betűből és hét arab számjegyből áll.18 A FELIR-azonosító-köteles tevékenységeket az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza, az e tevékenységet végző természetes személynek e tevékenysége végzéséhez FELIR-azonosítóval kell rendelkeznie.

Őstermelők családi gazdasága nyilvántartási száma

Ha a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységét, úgy a családi gazdaság nyilvántartási számát itt kell feltüntetni. A családi gazdaság, közös őstermelés kifejezéseket az őstermelők családi gazdasága kifejezés váltotta fel 2021. január 1. napjától. E tevékenységi forma ötvözi a 2020. december 31. napjáig közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőket és a családi gazdaságokat, azok tagjait.

Kép30

 

A (D) blokkban az Adózó TAJ száma alatti nyilatkozatrész törlésre került.

2158NY

Nem változott

2158-01-01 lap

A fejlécben megváltozott a lap megnevezése (dátumot törölték).

Kép31

 

 

1-3. sorok nem változtak.

 

4. sor a százalék mérték 15,5-re módosult a megnevezésben, valamint az a) mezőt törölték.

 

A Ssz. soron a „Járulék kötelezettség és egyéb adatok megnevezés” „B) Járulék kötelezettség és egyéb adatok megnevezés” lett.

4. sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű kedvezmény összege

Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.

 

8. sor nem változott.

 

9. sor megnevezés változás.  Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg gyűjtése került ide.

9. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.

 

9. sor 10. sor lett.

10. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít. Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

10. sor 11. sor lett.

11. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege

A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni

 

11. sor 12. sor lett.

12. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be68 . Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint csak „0” lehet

 

12. sor 13. sor lett.

13. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – ha nem veszi igénybe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők. A vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem havi összege [8. sor c) oszlop] és a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 9. sor c), vagy a 10. sor c) oszlopa, vagy a kettő együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [11. sor c) oszlop]. A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 10. sor c) és a 8. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [13a=11c-(8c-9c-10c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a. Abban az esetben, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [13. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [11. sor c) oszlop)].

 

13. sor 14. sor lett.

14 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege. Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje, átalányban megállapított jövedelme nem éri a minimálbért), akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [13. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegének [8. sor c) oszlop] 18,5%-a kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.

 

15. sor megnevezés változás.

15. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezen sor kitöltése során nem a tényleges kivétet, átalányban megállapított jövedelmet kell szerepeltetni, hanem abban az esetben, ha a kivét vagy átalányban megállapított jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek megfelelő összeget kell feltüntetni. A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.

 

16. sor megnevezés változás.

16. sor: A 15. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

 

17. sor megnevezés változás.

17. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.71 A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.

26. sor 18. sor lett.

18. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)

Ebben a sorban a 16. sor c) oszlop adatából a 17. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

19-25.sorok törlésre kerültek.

Kép32

 

 

2158-01-02 lap

A fejlécben megváltozott a lap megnevezése (dátumot törölték).

A Ssz. sor megnevezése megváltozott és törölték előle az A) jelölést.

Kép33

 

 

9. sor 1. sor lett.

1. sor: A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege

Abban az esetben, ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegét kell feltüntetnie.

 

2. sor megnevezés változás.  Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg gyűjtése került ide.

2. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni. A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját85 személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.86 Az érvényesítés során a személyi kedvezmény sorrendben megelőzi az első házasok kedvezményét.

 

10. sor 3. sor lett.

3. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít. Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

11. sor 4. sor lett.

4. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege

Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).

 

12. sor 5. sor lett

5. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – ha nem veszi igénybe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.

 

13-24. sorokat törölték.

 

Új sorok:

 

6. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.

 

7. sor: A 6. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban az 6. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

 

8. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.

 

9. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)

Ebben a sorban a 7. sor c) oszlop adatából a 8. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

 

B) táblarész (29-40. sorok) törlésre kerültek.

Kép34

 

 

01-03 és 01-04 lapok törlésre kerültek.

 

2108INT bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2108INT pontban biztosítjuk a 2108INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2108INT bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2108INT bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 08INT bevalláshoz képest:

2108INT_A

A fejlécben megváltozott a jogszabályi hivatkozás:

Kép35

 

A C blokk utolsó mondatából kiszedték a hatálytalan jogszabályi hivatkozást:

Kép36

A D. blokkban, a Természetes személyként közölt adatok összesítése táblarészben a 2. és a 3. sor megszűnt.

4. sorból 2. sor lett.

5. sorból 3. sor lett.

6. sorból 4. sor lett.

1. sor: A szociális hozzájárulási adó összesen (Adónemkód 258)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 2. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

2. sor: A 303-as adónem kötelezettség összesen

Ennek a sornak a „c” oszlopába a 2008INT_M-03 lap 10. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

3. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónem kód 407)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 12. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba. 10

4. sor: A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék összesen (Adónem kód 406)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 14. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

Kép37

 

 

2108INT_A-01 lap (tudomásom szerint ezt nem töltjük)

 

A blokk

 

1. sor – megnevezés változott.

4. sorból 2. sor lett.

6. sorból 3. sor lett.

7. sorból 4. sor lett.

8. sorból 5. sor lett.

A 2. és a 3. sorok megszűntek.

 

Kép38

 

A D blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra A blokként.

A E blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra B blokként.

A F blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra C blokként.

2108INT_M-03 lap

B blokk (régi E blokk a 2008INT_M lapon)- 2. sorban szövegmódosítás.

C blokk (régi F blokk a 2008INT_M lapon)

7. sor 9. sor lett

8. sor 10. sor lett.

9-10.sorok megszűntek.

Kép39

 

9. sor: A járulék alapja

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban, ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni. A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ha a jogviszony megszűnése alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezik járulékalapot képező jövedelem, akkor az adott időszakban hatályos régi Tbj. szabályait kell alkalmazni.18

 

10. sor: A 9. sor összegéből számított, 18,5%-os mértékű járulék összege

Ebben a sorban a 9. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

 

11. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembevett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

 

12. sor: A 11. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 11. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni. A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.

 

13. sor: A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembevett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

 

14. sor: A 13. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 13. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk az Adatszolgáltatások/MÁK felé/EB21 pontban a 2021.évre érvényes eb21 nyomtatvány gyűjtését.

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Egészségbiztosítási statisztikai jelentés pontban a 2021.évre érvényes Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés gyűjtését.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Teljes munkaidős munkavállaló számfejtése

Dolgozó alapadatainak felvitele:

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok menüpontban kell felrögzíteni a dolgozó személyi alapadatait. A bankszámlaszámot a Banki adatok menüpontban kell felrögzíteni, amennyiben utalással kapja a bérét a dolgozó.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munkaidő keret kezelése (alapbér meghatározása óra pontossággal) – Esettanulmány

  Adatok  

A munkavállaló 3 havi munkaidő keretben dolgozik. Teljes munkaidős munkavállaló, heti munkaideje 40 óra. Napi 12 órát dolgozik a beosztása szerint. Havi munkabére: 150.000Ft.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Ebédidő munkaidő része-e, jogviszonyonkénti beállításának lehetősége

Lehetőséget biztosítsunk, hogy jogviszonyonként adhassák meg annak tényét, hogy az ebédidő a munkaidő része-e vagy sem.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Csoportos munkaidőkeret felvitel

A program az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret felvitel menüpontban lehetőséget biztosít rá, hogy a dolgozókhoz csoportosan rögzítsük be a munkaidőkeret adatokat, amiket egyénenként is meg tudunk tenni a dolgozók adatlapján a Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Munkaidőkeret menüpontban. A funkció segítségével az adatrögzítésre fordított idő csökkenthető jelentésen. Elsősorban akkor lehet jelentősége, ha a cégben most kerül bevezetésre a munkaidőkerete, vagy ha más bérprogramról térnek át, így első számfejtés előtt mindenkihez be kell rögzíteni a munkaidőkeretet.

A menüpont indításával felugrik az általános szűrőablak, hol ki tudjuk választani azon dolgozókat, akikhez munkaidőkeretet szeretnénk rögzíteni. Az Ok gombra kattintást követően megjelenik a rögzítő felület:

Csoportos munkaidőkeret

A listában megjelenítésre kerülnek a dolgozók, akiket a szűrőablakon kiválogattunk. A felület alsó szekciójában meg tudjuk adni a munkaidőkeret kezdő és záró dátumát és ki tudjuk választani a munkaidőkeret típusát (napi, havi, többhavi). Erre azért van szükség, mert ezen adatok alapján a program kiszámolja, hogy a munkaidőkeretben mennyi a törvényi előírások alapján a teljesítendő óraszám.

A program vállalt óraszám alapján is kezeli a munkaidőkeretet, ebben az esetben a vállalt óraszám mezőben kell megadni a teljesítendő óraszámot.

Órabéres dolgozók esetén meg kell határozni milyen elv alapján kerüljön kiszámításra az az összeg, amit minden hónapban meg kell kapniuk. Itt az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

- Havi ledolgozható (munkarend) óraszám: Ebben az esetben a munkaidőkeretes órabéres dolgozó az elszámolási időszakon belül a munkarendjében rögzített óraszámnak megfelelően kapja meg a bérét.

- Havi munkaidőkeret óraszám: Ebben az esetben az általános munkarend szerinti havi óraszámnak megfelelően kapja a bérét. Amennyiben a dolgozó részmunkaidős, akkor a teljes munkaidő részmunkaidő arányában kerül arányosításra az általános munkarend szerinti havi osztószám.

- Általános óraszámból (174 óra) arányosított óraszám: Ebben az esetben az elszámolási időszakon belül 174 órának megfelelően kapja a bérét. Amennyiben a dolgozó részmunkaidős, akkor a teljes munkaidő részmunkaidő arányának megfelelően kerül arányosításra a havi 174 óra.

Amennyiben a szükséges adatokat megadtuk, a Csoportos munkaidőkeret rögzítés gombra kattintva a munkaidőkeretek rögzítésre kerülnek a kiválasztott dolgozókhoz. Ebben a menüpontban csoportos munkaidőkeret törlésre is lehetőségünk van. Ekkor a rögzítő felület alján középen a Törlés mellé kell tenni a jelölő pöttyöt, majd meg kell adni a paramétereket, amelynek megfelelő munkaidőkereteket törölni szeretnénk. Ezt követően a Csoportos törlés gombra kell kattintani. A program ekkor a kiválasztott munkaidőkeretet törli a kiválasztott dolgozók adatlapjáról.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munkaidőkeret felhasználtság lista


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Apai pótszabadság (Munkaidő-kedvezmény apáknak)

„Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.” (2012. évi I. tv.  118.0(4))


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Mikor fordulhat elő mínuszos szabadságegyenlegre történő figyelmeztetés?

Kiss Zoltán dolgozó január és február hónapban 4 nap 50% -os egészségkárosodás után járó pótszabadságot vesz ki. Az első két hónapban, napokban történő szabadság nyilvántartást vezettek. Kiss Zoltán – munkaköréből adódóan – munkarendje a napi egyenlőtlen munkaidőben történő foglalkoztatást igényli. Így egy héten 4 napot dolgozik, és 3 napot pihen:


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Osztott napi munkaidő kezelése, beállításai

Osztott munkaidő kezelése

A Munka törvénykönyve (2012. évi I. tv) 100. § alapján, a  munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Órabéres, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló túlórájának elszámolása (archív leírás)


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Az OL Munkaidőből történő export a Kulcs-Bér programba

A Kulcs-OLM nyilvántartó rendszer „Kimutatások” menüpontjában a megfelelő szűrési feltételek és időszak megadását követően, a „Lekérdezés indítása” gombra kattintva megtörténik az átadni kívánt adatok felgyűjtése.

OL_adatfelgyűjtés


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Nulla órás munkanap jelölése és elszámolása

A Munka Törvénykönyve, nem rendelkezik a beosztás nélküli munkanapok elszámolásával kapcsolatban. Azonban ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén előfordulhat,

hogy  a munkavállalónak a beosztása szerinti munkanapokon és a törvényben előírt két pihenő napján kívül keletkezik, beosztás nélküli munkanapja, amelyet szoktak még nevezni kiegyenlítő napnak, vagy nulla órás munkanapnak is.

Ha a munkavállalónak ezen a napon mégis munkát kell végeznie mivel, ha ez nem kijelölt pihenőnap számára, akkor nem 100% bérpótlék illeti meg, csupán 50%.

Az egyenlőtlen munkaidő beosztás eredményeként előfordulhat, hogy a munkavállalónak keletkezik úgynevezett nulla órás munkanapja vagy kiegyenlítő napja, mivel a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info