Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. augusztus/2 (v2556)

Megjelenési dátum: 2020. augusztus 10.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

2008INT bevallás
Közteherutalás a 2008INT bevallás alapján

Javítások

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló SZOCHO fizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra
2008M-09-02 lap hibaüzenet jutalom gyűjtése esetén
Visszamenőleges jelenlét korrekció 2008M-09-02 lapon TB járulékadat gyűjtési hiány
Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén

Törvénykövetés

2008INT bevallás

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2008INT bevallás gyűjtése frissítésre került a NAV 2020. augusztus 06-án közzétett 2.0 verziójának megfelelően. A 2008INT bevallás a következőkkel módosult:

Főlap 2008INT_A (C) blokk

Az itt kiválasztott kódszám alapján kell biztosítani a TB járulékalap és járulék gyűjtését a 2008INT-M lapon. Ha a kiválasztott kód „1″, akkor  a biztosítottól levont társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos kötelezettségeket 2020. július 1-jétől a

11. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

12. sor: A 11. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 11. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

Ezt a gyűjtést biztosítjuk a 2008INT bevalláson.

Ha a kiválasztott kód „2″, akkor  , a természetes személynek az alábbi sorokat kell kitöltenie 2020. július 1-jétő.

Fontos: ezt a gyűjtést NEM BIZTOSÍTJUK a 2008INT bevalláson és a közteherutaláson!

2008INT1

Főlap 2008INT_A (D) blokk, 2 új sor a 4. sor után:

2008INT2

A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen „c” oszlop =2008INT_M, 2008INT_MP 12. sorok „c” oszlopok összesen „d” oszlop= „c” ezerre kerekítve   A természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulék összesen „c” oszlop=2008INT_M, 2008INT_MP 14. sorok „c” oszlopok összesen „d” oszlop=”c” ezerre kerekítve

2008INT_A-01 lap (A) blokk, 2 új sor a 4. sor után:

2008INT3

Ezeket a sorokat nem töltjük. 2008INT_M (F) blokk 4 új sor a 10. sor után:

2008INT4

Ha a 2008A lap (C) blokkban a „Jelölje, ha a Tbj. 56/A. §, vagy az új Tbj. 87. §19 rendelkezéseivel érintett” mező=2, akkor a 11., 12. sorokat kell tölteni: 11. „c” oszlop = 18,5%.  TB járulék alap 12. „c” oszlop = 11. * 18,5%.

Közteherutalás a 2008INT bevallás alapján

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a cégadatoknál kiválasztott munkaadói forma „Külföldi foglalkoztató”, akkor a közteher utalásban a tb járulék a 407. adónem kódú számlaszámra került gyűjtésre.

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló SZOCHO fizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A NAV 2020.08.07-én kiadta a 2008 bevallás 11.0 verzióját, amelynek verzióváltási információjaként közzé tette, hogy korábbi álláspontjuktól eltérően „A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a 2019. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, vagyis 2020. június 30-a után a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%”. Programunkban jelen verziótól a fentieknek megfelelő elszámolás érdekében a „Tanulószerződés alapján foglalkoztatott” a következő beállítás módosításokra került sor: A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a tanulószerződéses foglalkozási viszonyban törlésre került a 2020.07.01-től érvényes SZOCHO historikus adatainál (korábbi adatok) a 15,5% sor.

Fontos: Amennyiben a 2020. augusztus Kulcs-Bér verzió mellett már alapértelmezett Foglalkozási viszony beállítás alapulvételével már sor került tanulószerződéses tanuló számfejtésére, kérjük, ismételje meg a számfejtést a helyes SZOCHO elbírálás érdekében

Javítások

2008M-09-02 lap hibaüzenet jutalom gyűjtése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A jutalom hibásan került gyűjtésre a 2008M-09-01 lapra. Felgyűjtésre került a 616. sorra mínusz előjellel, a 617. sorra pedig plusz előjellel.  Ezek a sorok csak 17, 91 foglalkoztatás minősége kóddal lehetnek kitöltve. A hibát javítottuk

Visszamenőleges jelenlét korrekció 2008M-09-02 lapon TB járulékdat gyűjtési hiány

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A TB járulék gyűjtési hiányosság abban az esetben fordult elő, ha a visszamenőleges korrekcióban a visszavont és a pótlólag beállított jelenlétek jövedelmeinek szummája pozitív eredmény volt (pl.: eredetileg vélelmezett keresőképtelenségre, vagy betegszabadságra jelölt nap került módosításra szabadságra vagy ledolgozott napra). Ha a visszamenőleges korrekcióban a visszavont és a pótlólag beállított jelenlétek jövedelmeinek szummája negatív vagy nulla volt, akkor a gyűjtés helyes volt. A hiba a visszamenőleges béremelés számfejtése esetében is fennállt. A hibát javítottuk.

Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Analitikus bérköltség összesítő – TB járulék megjelenítése járulékkedvezmény esetén Az Analitikus bérköltség összesítőn a számított TB járulék került felgyűjtésre abban az esetben is, ha azt családi járulékkedvezmény csökkentette. A hibát javítottuk.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2022. január/2 (v2713)

 

Megjelenési dátum: 2022. január 11.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. január 13-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Adatlap 2022

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a kilépő adatlapot (Adatlap 2022) a NAV által közzétett formai és adattartalmi feltételeknek megfelelően biztosítjuk. A frissített adatlap az eddig megszokott módon a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Adó adatlap, vagy a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap-összesítés pontban gyűjthető.

Az Adatlap 2022. változásai:

Adatlap 1. oldala (1-12.sorok)

Az 1-7. és 9-12. sorok kiegészültek egy f) oszlop mezővel. Ebben az „f” oszlopban kell beírni a „d” oszlopban szereplő jövedelemnek azt a részét, amely a 25 év alatti fiatalok kedvezményének alapját képezi.

 

Adatlap 2. oldala

A 20-21. sorok kiegészültek egy f) oszlop mezővel (ezeket a sorokat azonban nem töltjük a programból).

 

Adatlap 3. oldala

Az oldal kiegészült egy (E) táblarésszel, Szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos tájékoztatás megnevezéssel.

Ezen belül új sorok:

286. sor: A Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és más jövedelmek összege – Ebben a sorban a magánszemélynek kifizetett 1.1-1.3. pontban említett jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni.

287. sor: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti külön adózó jövedelmek összege  – Azoknak a külön adózó jövedelmek összesített összegét kell a (b) oszlopban feltüntetni, amelyek után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.

Ezek a magánszemély által fizetendő szocho köteles közül a következők:

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

Fontos, hogy ezen a soron a számfejtett jövedelmeket kell gyűjteni, tehát akkor is fel kell tüntetni az adott jövedelmet, ha nem került belőle levonásra a magánszemélyi szocho.)

 

289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (a) és adója (b) -  Ebben a sorban a természetes személyt a külön adózó jövedelmei tekintetében terhelő, levont szociális hozzájárulási adó alapját (a) és az adó (b) összevont összegét kell feltüntetni.

(Az a) oszlopmezőbe a

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

alapján keletkező szocho alapokat kell gyűjteni,

a b) oszlopba pedig a levont szocho összegét.)

T1041, T1042E, TMUNK bejelentők

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 T1041

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

b.)  T1042E

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

c.)  TMUNK

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.


Nyilatkozatok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az alábbi nyilatkozatok aktualizálásra kerültek:

-      25 év alatti fiatalok kedvezménye (nemleges nyilatkozat)

-      Családi kedvezmény nyilatkozat

-      Külföldi magánszemély adókedvezmény nyilatkozata

-      Személyi kedvezmény nyilatkozat

-      Költségtérítés adóelőlegének megállapításának nyilatkozata

-      Első házasok kedvezményének nyilatkozata

-      Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének nyilatkozata

 

Javítások

Magánszemély által fizetendő szocho a foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok beállító felületén minden olyan foglalkozási viszony esetében, amelynél a Munkavállalói levonások táblarészben a SZOCHO mérték a 2021.évi Kulcs-Bérben  15,5% volt, 2022.01.01. kezdettel 13%-ra került átállításra. A 2022. január verziónkban ez még 15,5% mértékkel jelent meg a Foglalkozási viszony törzsben.

 


3

SZÉP kártya közteher megállapítási hiba kilépő számfejtésben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2022. január verziónkban olyan kilépő számfejtésben, amely éves rekreációs vagy egyedi kedvezményes felső határt meg nem haladó összegű szép juttatásokat is tartalmazott, felesleges egyes meghatározott juttatás kifizetői szja és egyes meghatározott juttatás kifizetői szocho sorok is megjelentek a számfejtésben. A hibát jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a 2022. január verziónk mellett készítettek SZÉP juttatást tartalmazó kilépő számfejtést, kérjük ellenőrizzék, és szükség esetén ismételjék meg a kilépő számfejtést.

 


3

Első házasok kedvezménye – hibaüzenet rögzítéskor és számfejtéskor

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a házasságkötés dátuma az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban 2021.01.01-e előtti, akkor a 2022. január verzióban történő rögzítéskor vagy számfejtéskor felesleges hibaüzenet jelent meg, és a kedvezmény nem érvényesült a számfejtésben. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Végkielégítés

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha:

  • a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
  • a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A végkielégítés mértéke:

  • legalább 3 év esetén egyhavi,
  • legalább 5 év esetén kéthavi,
  • legalább 10 év esetén háromhavi,
  • legalább 15 év esetén négyhavi,
  • legalább 20 év esetén öthavi,
  • legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege,

amely tovább emelkedik az Mt. által meghatározott módon, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezés alapján kerül megszüntetésre, a munkaviszony megszűnésének dátuma és az egyéb feltételek a közös megállapodás alapján kerülnek meghatározásra, így e megszűnési mód mellett akár végkielégítés is fizethető, ami ilyen esetben a törvényi mértéket meghaladónak minősül.

Végkielégítés elszámolása a programban:

A program a munkaviszony megszűnésekor lehetőséget biztosít a végkielégítés automatikus jogcímként történő számfejtésére. Az automatikus számfejtés érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatok pontban a Kiléptetés gombra kell kattintani. Ekkor előreugró ablak jelenik meg, amelyben rögzíteni kell a kilépés dátumát, a kilépés módját, valamint a Végkielégítés táblarészben bejelöltté kell tenni a Végkielégítésre jogosult jelölőnégyzetet. E művelet elvégzését követően válik aktívvá a táblarész többi rögzítőmezője:

-        Emelt összegű végkielégítés jelölőnégyzet – ezt a jelölőnégyzetet akkor kell bejelölni, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkáltatói felmondás módozattal.

-        Hónapok száma – ide kell rögzíteni a végkielégítés hónapjainak számát.

-        Jövedelem jogcíme – ebben a mezőben alapértelmezetten a Végkielégítés (kifizetés évében adózó) jövedelem jogcímet ajánlja fel a program. Ezt a jogcímet kell használni munkáltatói felmondási mód esetén. Amennyiben a számfejtésben a Mt. 77. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt mértéken felül szeretnénk végkielégítést elszámolni, vagy a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a felek a megállapodásban végkielégítésről is rendelkeztek, úgy a Végkielégítés (törv.mértéket meghaladó rész) jövedelem jogcímet kell kiválasztani a legördülő listából.

-        Munkáltatói felmondás közlésének napja – Munkáltatói felmondás esetében a felmondás közlésének dátumát, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében a munkaviszony megszűnésének dátumát kell e mezőbe rögzíteni (a mező dátuma a végkielégítés távolléti díjának számításához figyelembevételre kerülő irányadó időszak meghatározására van hatással).

Végkielégítés

A LIGHT verzióban a fent írt funkció nem érhető el, de egyéb jövedelemként fel lehet rögzíteni egyösszegben a végkielégítést, amely a kilépő számfejtés során figyelembevételre kerül.

A program a végkielégítést a Mt vonatkozó rendelkezései alapján számolja.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c)a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

 

148. §  (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munkarend felvitele, rögzítése

A Kulcs-Bér program működése a munkarenden alapul. A számfejtés a munkarendben, illetve a jelenlét adatoknál megadottak alapján történik. Emiatt a munkarendek helyes beállítására és alkalmazására kiemelt figyelmet kell fordítani. A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportja alapértelmezetten 7 munkarendet tartalmaz – és a törzs a Felhasználó által korlátlanul bővíthető -:

- 8 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 8, heti 40 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.

- 6 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 6, heti 30 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.

- 4 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 4, heti 20 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.

- 2 órás: Minden olyan dolgozó esetén alkalmazható munkarend, akik napi 2, heti 10 órában végeznek munkát az 5/2-es munkarendnek megfelelően.

- Teljes munkaidős: Alapbeállításait tekintve ez a munkarend megegyezik a 8 órás munkarenddel. A lényege, hogy azon munkakörök esetén, melyek könnyített vagy veszélyeztetett munkavégzéssel járnak és így a napi 8 órától eltérő napi munkavégzés esetén is teljes munkaidősnek számítanak, be lehessen állítani a teljes munkaidős munkarendet.

- Vállalkozói munkarend: Ezt a munkarendet kell beállítani minden olyan foglalkozási viszony esetén, ahol a foglalkoztatott nem köteles munkaidő nyilvántartást vezetni. (Pl: megbízás, választott tisztségviselő, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó)

- Egyszerűsített foglalkoztatotti munkarend: Ezt a munkarendet az egyszerűsített foglalkoztatási viszonnyal rendelkező dolgozókhoz kell beállítani.

Mivel számfejtést befolyásoló tényezőről van szó, nagyon fontos, hogy a megfelelő munkarendet válasszuk ki. A munkarend azt határozza meg, hogy a dolgozónak mely nap tekintendő munkanapnak, mely nap pihenőnapnak, illetve munkaszüneti napnak. Egy munkarend akkor rendelhető hozzá több dolgozóhoz, ha ezek a dolgozók ugyanolyan beosztás alapján végeznek munkát. Minden a munkarendben alkalmazott módosítás ugyanis minden dolgozóra kihat, akihez ugyanaz a munkarend került hozzárendelésre!

Amennyiben a dolgozók nem azonos beosztás alapján végeznek munkát, akkor hiába 8 órás mindenki, nem lehet ugyanazon munkarend alapján számfejteni őket. Ebben az esetben egyedi munkarendeket kell létrehozni és a dolgozókhoz rendelni. Ezekben egyénileg kell meghatározni a ledolgozható napokat és a pihenőnapokat. Az új munkarend felvitele több módon is megoldható:

• Az egyik megoldás, hogy a Munkarend listájában az Új felvitel gombra kattintunk. Ekkor megnyílik az új munkarend adatlapja, ahol meg tudjuk adni a hozzá tartozó beállításokat.

• A másik megoldás, hogy lemásoljuk valamelyik már meglévő munkarendet. Ehhez rá kell kattintani az egér jobb gombjával a listában szereplő valamely meglévő munkarendre és az Új felvitel meglévő alapján lehetőséget kell választanunk: Ebben az esetben a program létrehozza az új munkarend adatlapját a másolásra kijelölt munkarend beállításaival. Így csak a szükséges módosításokat kell végrehajtani, a munkarend létrehozása gyorsabb. A munkarendet a dolgozók adatlapján a Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok menüpontban tudjuk megadni:

Munkarend1

A Munkarend beállító felületén a következő beállítási lehetőségek állnak rendelkezésünkre:

- Kód: A program új munkarend felvétele esetén automatikusan adj a kódot sorfolytonosan.

- Megnevezés: A munkarend megnevezése alapján kerül megjelenítésre a dolgozó adatlapján illetve a lekérdezésekben.

- Részmunkaidős: Minden olyan esetben, mikor a munkarend részmunkaidősnek minősül, ezt az opciót jelölni kell, mert csak ezen jelölés mellett tekinti a program részmunkaidősnek a dolgozót, függetlenül a napi vagy a heti órakerettől. A KSH statisztikákra csak akkor fogja a részmunkaidősök közé gyűjteni a dolgozó adatait, ha ez a jelölés aktív.

- Napi órakeret: Ebben a mezőben kell megadni azt a napi óraszámot, ami a dolgozóra leginkább jellemző. Ez egy adatrögzítést segítő funkció, az itt megadott óraszámmal tölti fel a program a dolgozó ledolgozható napjait az óraadatos táblázatban. Ettől az adott napok tekintetében el lehet térni napi egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén.

- Heti órakeret: Ide azt az óraszámot kell megadni, amivel a dolgozó a T1041-es változásjelentőben bejelentésre került.

- 5/2-től eltérő: Az opciót akkor kell jelölni, ha a dolgozó egyenlőtlen munkaidőbeosztásban dolgozik. Ebben az esetben őt munkaidőkeretben kell foglalkoztatni, a munkaidőkeret számításához a program automatikusan generálja az adatok a heti órakeret alapján. A Havi/többhavi munkaidőkeret számításakor használt napi órakeret számított adatát nem szabad felülírni, mert ez a munkaidőkeret helytelen elszámolásához vezet.

- Munkarend használata: A gombra kattintva a program felgyűjti azon dolgozókat, akik valamely jogviszonyához ez a munkarend már beállításra került. A felugró lista a Nyomtatás gombra kattintva nyomtatható.

A munkarend táblázatos részében találjuk az alkalmazható jelölések listáját, valamint az év felbontását naptári napokra. Minden naptári nap esetén megadható, hogy az:

X – munkanap

P – pihenőnap

F – munkaszüneti nap

A jelöléseket meg tudjuk adni csoportosan is az érintett cellák folytatólagos kijelölésével, nem szükséges egyesével beállítani a napokat. A kijelölést követően vagy magára a jelölésre kell kattintani, vagy az adott betű billentyű lenyomásával lehet az átállítást megtenni. Új munkarend felvételekor az éves naptárra a program feltölti az 5/2-es munkarendnek megfelelő beállításokat, így csak az ezekhez képest jelentkező eltéréseket kell külön jelölni.355 Amennyiben 5/2-től eltérő munkarendben foglalkoztatunk dolgozókat előfordulhat, hogy a munkavállalónak a beosztása szerinti munkanapokon és a törvényben előírt két pihenő napján kívül keletkezik, beosztás nélküli munkanapja, amelyet szoktak még nevezni kiegyenlítő napnak, vagy nulla órás munkanapnak is.

Ha a munkavállalónak ezen a napon mégis munkát kell végeznie mivel, ha ez nem kijelölt pihenőnap számára, akkor nem 100% bérpótlék illeti meg, csupán 50%. Az egyenlőtlen munkaidő beosztás eredményeként előfordulhat, hogy a munkavállalónak keletkezik úgynevezett nulla órás munkanapja vagy kiegyenlítő napja, mivel a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít.

A fentieket figyelembe véve, azon túl, hogy amennyiben ezen a napon munkavégzés történik eltérő a bérpótlék mértéke, a munkáltatónak lehetősége van a kiegyenlítő napra szabadság elszámolására, az alábbi jogszabályi értelmezés alapján: „Tekintettel arra, hogy a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít a Munka Törvénykönyv 124. §-a szerint, ezért ezekre a napokra is kiadható a szabadság. Amennyiben a munkáltató napokban kívánja nyilvántartani a szabadságot, úgy az egész „kiegészítő nap” szabadságnak számít, a munkavállaló szabadsága napjainak számát eggyel kell csökkenteni és ennek megfelelően, az általános munkarend szerint kell a bérezést teljesíteni. Vagyis egy heti 15 órában dolgozó személy esetén ez valójában napi 3 órás bérnek felel meg. Amennyiben a szabadságot órákban kívánják nyilvántartani, úgy ezekre a napokra szintén az általános munkarend alapulvételével kell elszámolni a munkavállaló szabadságának óraszámaiból 3 óra szabadságot, tekintettel arra, hogy ezeken a „kiegészítő napokon” nincs munkaidő-beosztás, ezért a 124. § (5) bekezdését itt is alkalmazni kell.”

A munkarendben lehetőséget biztosítunk a nulla órás munkanap jelölésére az alábbiak szerint:

B0 – nulla órás munkanap beállítása

T0 – nulla órás munkanap törlése

Amennyiben a munkavállaló a kiegyenlítő napon nem végez munkát, akkor a munkarendben pihenőnapként kell beállítani, jelölve, hogy ez nem a heti két pihenőnap egyike, hanem egy kiegyenlítő nap, így jól elkülöníthető, hogy mely napra van lehetőség a munkavállalónak munkavégzést elrendelni, illetve szabadságot folyósítani. (Ha be van jelölve nulla órás munkanap, akkor egy kis fekete háromszög megjelenik 0-al a közepén a cella jobb alsó sarkában.)

Amennyiben a dolgozó munkát végez, vagy szabadság elszámolás történik ezen a napon, akkor a jelölés meghagyása mellett a munkarendben munkanapra szükséges módosítani a pihenőnapot. Munkavégzés esetén, a munkavégzés hónapjában kerül elszámolásra a ledolgozott munkaidő 50%-os bérpótlékkal és nem számít bele a ledolgozott munkaidőbe. Szabadság elszámolása esetén a távolléttel ellátott óraszám a munkaidő keret részét képezi, ezzel elkerülendő, hogy kétszeres jövedelem kerüljön kifizetésre, erre a napra.

F- > f – 5/2-es munkarend szerint pihenőnapra eső munkaszüneti nap átállítása munkanapra eső munkaszüneti napra

f- > F – az előző beállítás visszavonása

Ez a beállítás azt teszi lehetővé, hogy az 5/2-től eltérő munkarendben dolgozó órabéreseknek vagy teljesítménybéreseknek minden munkaszüneti napra számoljon-e a program távolléti díjat vagy sem. A program alapértelmezett beállítások mellett csak akkor számol az órabéreseknek, illetve a teljesítménybéreseknek távolléti díjat munkaszüneti napra, ha az a munkaszüneti nap az 5/2-es munkarend szerint munkanapra esik. Ezzel a beállítással ezen lehet módosítani. A hónapok napi adatai után találjuk az adott hónap összesítését, hogy hány munkanap, naptári nap, illetve, hogy a munkanapok alapján hány óra került beállításra. A táblázatban az aktuális hónap narancssárga színnel jelenik meg:

Munkarend2

Az egyes hónapok nevére kattintva meg tudjuk nyitni az óraadatos táblázatot:

Munkarend3

Ebben a táblázatban tudjuk beállítani, hogy az egyes ledolgozható napokon a dolgozó hány óra munkavégzésre került beosztásra. Alapértelmezetten a heti órakeret mezőben megadott óraszámmal kerül feltöltésre a táblázat. Amennyiben a dolgozó elszámolása nem részletes jelenlétadatok alapján történik, a program a ledolgozott óraszámot ebből az óraadatos táblázatból számolja.

Programunkban biztosítjuk a szociális ágazatban, egészségügyi és köztisztviselői ágazatspecifikus munkaszüneti napok jelölhetőségét és elszámolását.
A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban a beállító felületen található a két ágazatspecifikus munkaszüneti nap jelölőnégyzete. Ezek akár egyenként, akár együttesen is jelölhetők a munkarendben. Bejelöltség esetén az ilyen munkarend alapján feltöltött jogviszonyos jelenlét adatok a Mt. szerinti munkaszüneti napokkal azonos módon kerülnek kezelésre a számfejtés során.

Munkarend4

 

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munka törvénykönyve változások 2013 – Összefoglaló táblázat

Munka törvénykönyve változások 2013


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. január/4 (v2830)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​
c) a munkahelyről, ​
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:
Kép1
Fontos:
Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:
-Munkabér egyéb elemei
-Bérfizetés napja
-Irányadó munkarend
-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege
-Éves szabadság
-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő
Jogszabályi háttér:
Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

Kép2

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

Kép3

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.




Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Kép4

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:
 Mt.
121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.
Kép5
Jogszabályi háttér:
Mt.
118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet
az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér 2014. januári verzió (1765)


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. február/2 (v2607)

 

Megjelenési dátum: 2021. február 8.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása

2158 bevallás gyűjtésének biztosítása

2108INT bevallás gyűjtésének biztosítása

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (EB21) aktualizálása

Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés aktualizálása

 

 

Jogszabálykövetés

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2108 pontban biztosítjuk a 2108 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2108 bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 485/2020.(XI.10.) Korm.rend.hatálya alá tartozó cégek esetében, abban az esetben, ha olyan TB járulék alsóhatárt el nem érő számfejtés adatait gyűjtik a 2108 bevallásra, amelyben foglalkoztatói kedvezmény is érvényesült, ellenőrizzék az e számfejtésből átvett szocho-t a 2108M-07 lap 387., valamint a 2108M-11 lap 679. és 697. sorain, és szükség esetén manuálisan korrigálják az adatot.”

A 2108 bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 08 bevalláshoz képest:

2108A Főlap:

 

(B) részben szövegváltozás:

Kép2

 

(C) részben szövegváltozás – A „Jelölje” alatti sorokat lecserélték:

Kép3

 

Az új sorok kitöltése:

„Jelölje, ha a Tbj. 87. § rendelkezéseivel érintett” mező kitöltése 1-es kód, ha külföldi vállalkozásként közvetlenül, vagy pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján nyújtja be,

2-es kód, ha a külföldi vállalkozás munkavállalójaként nyújtja be.

Ha a mező értéke

1 akkor a 2108A főlap (B) blokkban az „Adózó adószáma” és az „Adózó/cég neve” mező kerül kitöltésre és a benyújtott 2108M-es főlap(ok)on jelölhető a „Jelölje, ha a természetes személy a Tbj. 87. § rendelkezéseivel érintett” mező,

2 akkor a 2108A főlap (B) blokkban „Az adózó adóazonosító jele”, a „Külföldi vállalkozás illetékessége szerinti állam” (1. számú melléklet), a „Külföldi vállalkozás azonosító száma”, valamint az „Adózó/természetes személy neve” és az „Adózó/cég neve” mezőt kell kitölteni!

 

2108_01-01 lap

 

Új sor: 16. sor: A kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni 40 százalékos mértékű adó összege (Adónemkód: 488) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni adó bevételi számla 10032000-01076387 Ez egy új adónem kód, és számlaszám, ezeket is fel kellene vennünk az adónem kódok és a közteherutalás számlaszámok közé, hogy amennyiben a programban a 08 gyűjtésekor a 01-01 lapon erre a 16.sorra kézzel adót rögzítenek, akkor az átvegyük a közteherutalásba is. Erre veszek fel egy külön feladatot.

Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.61 Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak, c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

 

20-21-22.sorok megszűntek.

 

26.soron szöveg változás: 26. sor: A Tbj. 2. számú melléklet 7. pont szerinti elszámolás Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sorból a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint az Országgyűlési Őrség által fizetendő szociális hozzájárulási adó Tbj. 2. számú melléklet 7. pont szerinti csökkentésének elszámolását.

 

Kép4

2108A-01-02 lap

A fejlécben csak az alábbi két sor maradt:

Kép5

 

(D) blokkban szövegváltozás (Tbj. 56/A §-ra való hivatkozást törölték).

 

 

Csak a 30 sor maradt érintetlen, a többi vagy megszűnt, vagy átsorszámozták.

30. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja

Ebben a sorban kell feltüntetni a szakképzési hozzájárulás alapját, ami a kötelezetett terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával megegyező összeg.

 

33. sor – 31. sor lett

31. sor: Szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség) összege

A bruttó kötelezettség a szakképzési hozzájárulás alapjának (30. sor) 1,5%-a.

 

31. sor – 32.sor lett

32. sor: Bruttó kötelezettséget csökkentő adókedvezmények együttes összege

Ez a sor a 33-35. sorok együttes összegének feltüntetésére szolgál.

 

33. sor megnevezése megváltozott

33. sor: Szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján számított összeg

Ez a sor a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egynapi mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási 46 nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összeg feltüntetésére szolgál.

 

41. sor 34. sor lett

34. sor: Duális képzés arányosított alapnormatívája alapján számított összeg

Ebbe a sorba hallgatónként a duális képzés95 arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összeget kell beírni.

 

35. sor megnevezése megváltozott

35. sor: Sikeres szakmai vizsgát tett tanuló, képzésben részt vevő személy után igénybe vehető adókedvezmény összege

A bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződésre, szakképzési munkaszerződésre tekintettel, a 33. sorban szereplő adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett

 

43. sor – 36. sor lett

36. sor: Nettó kötelezettség (a 31. és a 32. sor összegének különbözete)

Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (31. sor) és az adókedvezmények összegének (32. sor) különbözetét számolja ki a program.

 

44. sor – 37. sor lett

37. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben számított összeg (Adónemkód 182)

Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha az adózó a 2108A Főlapon nyilatkozott, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt adófizetési kedvezményt igénybe kívánja venni, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak és a bevételének legalább 30%-a a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységből származott. Ezen adózók a 2021. január hónapra – a vele munkaviszonyban álló munkavállalóval összefüggésben – mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. Ha évközben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel, akkor az elszámoló bevallás 2108A-01-02 lap fejlécben jelölje az erre szolgáló (Elszámoló bevallás esetén jelölje, ha évközben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel) nyilatkozatot és a 37. sorban tüntesse fel a veszélyhelyzettel összefüggésben számított éves összeget!

Kép6

38-44. sorok nincsenek már a lapon.

 

Új lap!

2108A-01-04 lap

Itt kell bevallania a kifizetőnek a Katv. 8. § (6a) bekezdése, illetve (6c) bekezdése szerinti 40 százalékos mértékű adót. Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.

Kép7

2108A-02-01 lap

 

Átsorszámoztak sorokat, valamint a 2108A-02-02 lapról is átkerülek erre a lapra  átsorszámozott sorok.

 

70-74. sorok változatlanok.

 

93. sor – 100. sor lett

100. sor: A kedvezménnyel nem érintett szociális hozzájárulási adó összesen

A 2108M-07-es lap 386. és a 2108M-11-es lap 678. és 696. sorok c) oszlopainak együttes összegét kell ebben a sorban feltüntetni.

 

99. sor – 101. sor lett

101. sor: A tartósan álláskereső személyek után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 09.

 

100. sor – 102. sor lett

102. sor: A GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesülő munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 10.

 

101. sor – 103. sor lett

103. sor: A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások szociális hozzájárulási adó kötelezettsége

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 695. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 11.

 

106. sor – 104. sor lett

104. sor: A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 18-as.

 

103. sor 105. sor lett

105. sor: A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 19-es.

 

106. sor: A munkaerőpiacra lépők után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 20-as.

 

107. sor (02-02 lapról került át):

A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyekre tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 23-as.

 

102. sor – 108. sor lett (02-02 lapról került át):

 

108. sor (02-02 lapról került át):

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti doktori képzésben részt vevő hallgatóként vagy doktorjelöltként foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adó kötelezettség

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108M-11-es lap 677. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, ha a fejlécben „Az adókedvezmény jogcíme” kód értéke 25-ös.

 

Ezek a kedvezménysorok maradtak, a régi kedvezmény sorok kifutottak 2020.12.31-vel.

 

109. sor (02-02 lapról került át): A szociális hozzájárulási adó kötelezettség összesen

Ennek a sornak a c) oszlopába a 2108A-02-01-es lap 100-108 sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

A 258-as adónem kötelezettség összesen számítása során a 2108A-02-01 lap 109. sor és a 2108A-01-01 lap 14. sor kötelezettség sorok összegét csökkenteni kell a 25. sorban szereplő kedvezmény összegével.

 

120-121-122-123. sorok nem változtak. (02-02 lapról került át)

 

124. sor megszűnt.

 

125. sor – 124. sor lett (02-02 lapról került át)

124. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék összesen (Adónemkód 125) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06056236

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-09-es lap 559. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

Kép8

 

2108A-02-02 lap

 

A 02-03 lapról a 135-165. sorszámú sorok átkerültek a 02-02 lapra az alábbiak szerint:

 

135-136. sorok nem változtak.

 

150-158. sorok nem változtak.

 

159. sor megszűnt.

 

160. sor 159. sor lett.

159. sor: Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher összesen (Adónemkód 239) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számla 10032000-06057763

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-12-es lap 716. sorok f) oszlopainak összesített adatait forintban kell beírni.

 

162. sor 160. sor lett.

160. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 407) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék beszedési számla 10032000-06055819

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108M-09-02-es lap 633. sorok c) oszlopainak összesített adatait kell beírni.

 

163. sor 161. sor lett.

161. sor: A természetes személyt terhelő, és a kifizető által megfizetett társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 406) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06055802

Ennek a sornak a c) oszlopában a 2108M-09-02-es lap 643. sorok c) oszlopainak együttes adatait kell beírni.

 

Új sor 165. sor: A szociális hozzájárulási adókötelezettség összesen (Adónemkód 258) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-06055912

Az adószámlán a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet miatti könnyítés a bruttó elszámolás elve szerint jelenik meg. Tehát a NAV a 109. sorból felkönyveli az eredeti kötelezettség összegét (+A) a megfelelő esedékességre, majd azt rögtön ellentételezi is (–A), és ezután könyveli fel a megfelelő esedékességre megkülönböztető tételtípus (COV) jelöléssel a könynyített kötelezettség összegét (+B) a 165. sorból.

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített

1) 2108M-07-es lap 387. és a 2108M-11-es lap 679., 697. sorok c) oszlopainak adatait és a

2) 2108M-11-es lap 677., 678., 695., 696. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a 2108A főlap (C) blokk (1)-(2) jelölő kitöltött és

a) a 2108M-11 lapon a 20, 113, 15, 23 foglalkoztatás minősége kód mellett az azonos alkalmazás minősége kódú 2108M-08 lapon, ahol a 11-es lap biztosítási időszak azonos, vagy benne foglalt a 08-as lap biztosítási idejében, a Jelölje, ha a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek a munkavállaló vonatkozásában teljesültek mező nincs kitöltve,

b) a 2108M-11 lapon a foglalkoztatás minősége kód értéke NEM 20, 113, 15, 23,

majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

Kép9

2108A-02-03 lap

 

170.sor – szöveg módosulás (566. sor d) oszlop már nincs a szövegben)

 

171-172. sorok nem változtak.

 

174. sor 173. sor lett.

173. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ebben a sorban a 2108M-09-02-es lap 630. sorok c) oszlopainak együttes adata szerepel.

 

173. sor 174. sor lett

174. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege

Ennek a sornak a b) oszlopa szolgál a 2108A-02-03-as lap 170-173. sorok b) oszlopainak összesítésére. A forintban összesített adatok ezer forintra kerekítve kerülnek átvezetésre a c) oszlopba. Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra vonatkozó tájékoztató adatok (A blokk csak a bevallásban 46-os foglalkoztatás minősége kóddal szerepeltetett tanulószerződéses tanulókra vonatkozó adatokat tartalmazza.)

 

175-179. sorok nem változtak.

 Kép11

2108M Főlap

(B) blokkban szövegváltozás:

 

Kép13

 

(D) blokkban szövegváltozás (Tbj. 56/A §-ra való hivatkozást törölték).

Kép15

 

2108M-04 lap

 

A 316. sorig maradtak a 04 lapon a sorok, a többi sor átkerült a 05 lapra. Egyebekben a 04 lap nem változott

 

2108M-05 lap

 

A római számos sorszámozás megváltozott. A 317. sor fölé bekerült a

II. Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények megnevezés

 

317. sor nem változott

 

318. sor: Összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény összege kerül ide gyűjtésre.

318. sor: Összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény összege

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény az összevont adóalapból érvényesíthető158 . A jogosultságot megalapozó feltételek nem változtak. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben szereplő betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

318. sor 319. sor lett

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege

A 319. sor b) oszlopa az adott hónapban ténylegesen igénybe vett első házasok kedvezményének szerepeltetésére szolgál. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti első házasok kedvezményének havi összegét. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint lehet. A természetes személy a kedvezményt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapig veheti igénybe. Az első házasok kedvezményének igénybe vétele esetén, a 2108M-05-ös lap IV. blokkját is ki kell tölteni.

 

319. sor 320. sor lett

320. sor: Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

E sor b) oszlopában kell feltüntetni a természetes személy által adott hónapban ténylegesen igénybe vett családi kedvezmény összegét. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi kedvezmény havi összegét Továbbá a 2108M-06-os lap VI. blokkjában szerepeltetni kell a természetes személy által a családi kedvezmény 2021. évi igénybe vételére vonatkozó adóelőleg nyilatkozat adatait.

 

321. sor: Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények összesen (317-320. sorok) kerül ide gyűjtésre.

321. sor: Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények összesen

A 317-320. sorok együttes összegét tartalmazó sor.

 

320. sor 322. sor lett

322. sor: Az adóelőleg alapja

Az adóelőleg alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (316. sor) összegének és az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények (321. sor) összegének a különbözete. Az öszszevont adóalap először a négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezményével (317. sor), majd a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével (318. sor), végül a családi kedvezménnyel (319. sor) csökkenthető161. Ha a kedvezmények összege meghaladja az öszszevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét, akkor az adóelőleg alapja nulla forint.

 

321. sor 323. sor lett

323. sor: A 316. sorból bérnek minősülő összeg

Ez a sor szolgál az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (316. sor) összegéből a bérnek minősülő jövedelem feltüntetésére, amely a 300-303. sorok d) mezőinek, és a 314-315. sorok a) mezőinek együttes összegével egyezik meg.

 

A II. számozás III. lett

 

330-332. sorok nem változtak.

 

333. sor megszűnt.

 

A III. számozás IV. lett

 

338-339. sorok nem változtak.

 

Kép16

2108M-06 lap

A IV. számozás V. lett

Az V. számozás VI. lett

 

Kép17

 

 

 

2108M-07 lap

 

A VI. számozásból VII. lett.

 

360-363. sorok nem változtak.

 

364. sor megnevezés kiegészítés

364. sor: Belföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ez a sor tartalmazza az osztalék címén kifizetett összeget. A 2020. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2021. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt is itt kell bevallani. E sor e) oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelőleg vált osztalékká. A 2021. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a 2108M-07-es lap 397. sorában kell szerepeltetni. Ha olyan osztalékelőleg válik a 2021. évben osztalékká, amelynek kifizetése a 2021. adóévben történt meg, akkor a 2021. évben kifizetett osztalékelőleget és az abból levont adót a 2108M-07-es lap 399. és 400. sorában kell külön feltüntetni. Az Szja tv.173 alkalmazásában osztaléknak minősül: – a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, – a kamatozó részvény kamata, – a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, – az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama, – a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő természetes személy részére juttatott vagyoni érték, – a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg, – a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett természetes személy részére juttatott vagyoni érték. Nem tekinthető osztaléknak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama, illetve az alapítványi vagyon hozama akkor, ha a kedvezményezett természetes személy e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte174 . A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, illetve az alapítványi vagyon hozamaival kapcsolatosan azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett természetes személy – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a természetes személy által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal, illetve az alapítványi vagyonnal kapcsolatos osztalékból azt a részt, amelynek forrása a tartós befektetési szerződésből származó175 hozam.176 Ha a kamatozó részvény után kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a természetes személynél egyéb jövedelemnek minősül, és a bevallás 2108M-04-es lap 312. sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 2108M-04-es lap 312. sorban kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot is. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke az osztalékelőleg 15%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az Art. előírásai szerint megfizetnie és bevallania (az előleget a 2108M-07-es lap 397. sorában, az adót a 398. sorban kell szerepeltetni). Az adózónak az osztalékelőlegből levont adó bevallásán túl nincs az elszámolással teendője. A külföldi illetőségű természetes személy részére fizetett osztalékelőleg adója azt a sorsot követi, mint az osztalék adója. (A külföldi illetőségű természetes személy az Szja tv. 7. számú melléklete 4. és 5. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.) A 2020-ban kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt a 2021. évben annak a hónapnak a bevallásában kell szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött. Az e) oszlopban levont adót nem lehet feltüntetni, mivel az osztalékelőleg adója már korábban (2020. évben) megállapításra és levonásra került. Az adó különbözetének elszámolására a természetes személynek van lehetősége az adóbevallásában. Ennek a sornak az a) oszlopába az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír hozamát kell feltüntetni.

 

365. sor megnevezés kiegészítés

365. sor: Külföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ebben a sorban kell feltüntetni a belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató, mint kifizető által a nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel a természetes személynek kifizetett (jóváírt) külföldről származó osztalék összegét, valamint az adóalapot terhelő adó és a 2021. évben levont adó összegét. Ennek a sornak az a) oszlopába az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír hozamát kell feltüntetni.

 

366-369. sorok nem változtak.

 

A VII. számozásból VIII. lett.

 

A VIII. számozásból IX. lett.

 

A 399. soron a szövegben az évszám 2021.-re módosult.

Kép18

 

 

2108M-08 lap

A fejlécből a Munkahelyi gyermekfelügyeletes jelölőnégyzetes sort törölték

Kép19

 

 

A IX. számozásból X. lett.

 

520-538. sorok nem változtak.

 

539-540. korkedvezményes sor megnevezések megszűntek.

 

541. sor 539. sor lett.

539. sor: Az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje

Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni.

 

542. sor 540. sor lett.

540. sor: Az arányos szolgálati idő számításának szükségessége

Ezt a sort I(igen) vagy N(nem) jelöléssel kötelező kitölteni, kivéve, ha az 525. sor kitöltött vagy ha a fejlécben feltüntetett foglalkoztatás minősége kódja (alkalmazás minősége rovat 3-5. pozíciója) alapján biztosított társas vállalkozó (30, 34, 35, 37, 39, 53), vagy a következő foglalkoztatás minősége kódokat jelölte: 25, 42, 50, 59, 60, 83, 91, 92, 93, 94, 97, 104, 105, 112, 900. Ha a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mező kitöltött, akkor ezt a sort nem kell kitölteni. Ha a biztosítottnak a Tbj. 6. §-a (1) bekezdésének a), b), f) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetve az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulékalapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, I(igen) jelölést kell alkalmazni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás és/vagy a minimálbért meghaladó jövedelem esetén a mezőben N(nem) jelölést kell feltüntetni. Az arányos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki!

 

543.sor 541. sor lett.

541. sor: A biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja

Ebben a sorban a természetes személy biztosítási jogviszonyának megszűnése időpontját kell feltüntetni. A jogviszony megszűnésének időpontját kizárólag az adott jogviszony utolsó biztosításban töltött időszakához kiállított 08-as lapon kell szerepeltetni és annak meg kell egyeznie a lapon feltüntetett biztosításban töltött idő záró dátumával.

 

544. sor 542. sor lett.

 

545. sor 543. sor lett.

 

546. sor 544. sor lett.

 

542-544 sor: Ezekben a sorokban a Tbj. 6. § szerinti biztosítotti jogviszonyokban foglalkoztatottak esetében jelölni kell a gyermekgondozási díj (GYED)/a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély (GYES)/örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzés időtartamát. A GYED, GYES, örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzés esetén a 2108M08-as lap 526-538. „Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság” sorokban ezen ellátások időtartamát kieső időként nem kell szerepeltetni. Ha a foglalkoztatás minősége kód értéke 83-as (GYED), vagy 93-as (GYES), akkor ezeket a sorokat nem kell kitölteni!

Kép20

 

2108M-09 lap

 

X. számozásból XI. lett

555. sor 557. sor lett és kiegészült a megnevezés:

555-556.sorok megszűntek.

558-579. sorok nem változtak.

Kép21

 

2108M-09-01 lap

XI. számozásból XII. lett

Kép22

2108M-09-02 lap

XII. számozásból XIII. lett

615. sor megnevezése megváltozott.

615. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap által átvállalt összege/Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

616-643. sorok nem változtak.

Kép22

 

2108M-10 lap

XIII. számozásból XIV. lett

651. sor megnevezés módosult:

651. sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15,5%)

Ennek a sornak a c) oszlopába az a) oszlopban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő hozzájárulás összegét kell feltüntetni.

652. sor megnevezés módosult:

652. sor: A nyugdíjast terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (9,5%)

Ha a természetes személy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 9,5%.

655-656. sorok megszűntek.

657. sor 655. sor lett.

655. sor: A 653. sor c) oszlopból a társadalombiztosítási járulék (5,5%)

Ebben a sorban a természetes személyt terhelő hozzájárulásból a társadalombiztosítási járuléknak minősülő összeget kell szerepeltetni.

Kép26

 

 

2108M-11 lap

XIV. számozásból XV. lett

674. sor megnevezés módosult.

674. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű részkedvezmény alapja/összege

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér négyszeresének 15,5%-ával.

675. sor megnevezés módosult.

677. sor 676. sor lett.

676. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéből a 0%-os mértékű kötelezettség alapja/összege

Ha a 2108M-11-es lap 674. sorban igénybe vehető részkedvezményt tüntetett fel, akkor ehhez kapcsolódóan az a) oszlopban a 0%-os mértékű kötelezettség alapját, a c) oszlopban pedig minden esetben nullát kell szerepeltetni.

678. sor 677. sor lett, megnevezés módosult.

680. sor 678. sor lett, megnevezés módosult.

678. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege

Ebben a sorban a kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető (azaz a minimálbér négyszerese feletti) juttatással összefüggő kötelezettség alapját és összegét kell szerepeltetni.

 

681. sor 679. sor lett.

679. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján könnyítéssel érintett adózóknak is meg kell határozni a fenti sorokban az általános szabályok szerint megállapított szociális hozzájárulási adó kötelezettséget, majd a könnyített – tényleges – kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) a 679. sorba kell beírni.

Kép27

 

XV. számozásból XVI. lett

 

690-694. és 697. sorok nem változtak.

695. sor megnevezés módosult. Kitöltésiben nem írnak róla.

696. sor megnevezés módosult.

696. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéből a kedvezmény számításánál figyelembe nem vehető 15,5%-os mértékű kötelezettség alapja/összege

Ebben a sorban a kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető (azaz a 100 ezer forint feletti) juttatással összefüggő kötelezettség alapját és összegét kell szerepeltetni.

Kép28

 

2108M-12 lap

XVI. számozásból XVII. lett

Kép29

 

 


2158 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2158 pontban biztosítjuk a 2158 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2158 bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2158 bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 58 bevalláshoz képest:

2158 Főlap

A (B) blokkból törölték a Családi gazdaság nyt.száma rögzíősort, helyette felkerült két új sor:

FELIR-azonosító

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait az őstermelői nyilvántartás tartalmazza. Az őstermelői nyilvántartást a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Agrárkamara) vezeti. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelőnek a nyilvántartásba vétel során FELIR-azonosítót állapít meg. A FELIR-azonosító két betűből és hét arab számjegyből áll.18 A FELIR-azonosító-köteles tevékenységeket az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza, az e tevékenységet végző természetes személynek e tevékenysége végzéséhez FELIR-azonosítóval kell rendelkeznie.

Őstermelők családi gazdasága nyilvántartási száma

Ha a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységét, úgy a családi gazdaság nyilvántartási számát itt kell feltüntetni. A családi gazdaság, közös őstermelés kifejezéseket az őstermelők családi gazdasága kifejezés váltotta fel 2021. január 1. napjától. E tevékenységi forma ötvözi a 2020. december 31. napjáig közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőket és a családi gazdaságokat, azok tagjait.

Kép30

 

A (D) blokkban az Adózó TAJ száma alatti nyilatkozatrész törlésre került.

2158NY

Nem változott

2158-01-01 lap

A fejlécben megváltozott a lap megnevezése (dátumot törölték).

Kép31

 

 

1-3. sorok nem változtak.

 

4. sor a százalék mérték 15,5-re módosult a megnevezésben, valamint az a) mezőt törölték.

 

A Ssz. soron a „Járulék kötelezettség és egyéb adatok megnevezés” „B) Járulék kötelezettség és egyéb adatok megnevezés” lett.

4. sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű kedvezmény összege

Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 15,5%-os mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.

 

8. sor nem változott.

 

9. sor megnevezés változás.  Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg gyűjtése került ide.

9. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.

 

9. sor 10. sor lett.

10. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít. Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

10. sor 11. sor lett.

11. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege

A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni

 

11. sor 12. sor lett.

12. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be68 . Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint csak „0” lehet

 

12. sor 13. sor lett.

13. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – ha nem veszi igénybe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők. A vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem havi összege [8. sor c) oszlop] és a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 9. sor c), vagy a 10. sor c) oszlopa, vagy a kettő együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [11. sor c) oszlop]. A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 10. sor c) és a 8. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [13a=11c-(8c-9c-10c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a. Abban az esetben, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [13. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [11. sor c) oszlop)].

 

13. sor 14. sor lett.

14 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege. Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje, átalányban megállapított jövedelme nem éri a minimálbért), akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [13. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegének [8. sor c) oszlop] 18,5%-a kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.

 

15. sor megnevezés változás.

15. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezen sor kitöltése során nem a tényleges kivétet, átalányban megállapított jövedelmet kell szerepeltetni, hanem abban az esetben, ha a kivét vagy átalányban megállapított jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek megfelelő összeget kell feltüntetni. A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.

 

16. sor megnevezés változás.

16. sor: A 15. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

 

17. sor megnevezés változás.

17. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.71 A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.

26. sor 18. sor lett.

18. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)

Ebben a sorban a 16. sor c) oszlop adatából a 17. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

19-25.sorok törlésre kerültek.

Kép32

 

 

2158-01-02 lap

A fejlécben megváltozott a lap megnevezése (dátumot törölték).

A Ssz. sor megnevezése megváltozott és törölték előle az A) jelölést.

Kép33

 

 

9. sor 1. sor lett.

1. sor: A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege

Abban az esetben, ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegét kell feltüntetnie.

 

2. sor megnevezés változás.  Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg gyűjtése került ide.

2. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni. A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját85 személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.86 Az érvényesítés során a személyi kedvezmény sorrendben megelőzi az első házasok kedvezményét.

 

10. sor 3. sor lett.

3. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít. Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

11. sor 4. sor lett.

4. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege

Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).

 

12. sor 5. sor lett

5. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – ha nem veszi igénybe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.

 

13-24. sorokat törölték.

 

Új sorok:

 

6. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.

 

7. sor: A 6. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban az 6. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

 

8. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.

 

9. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)

Ebben a sorban a 7. sor c) oszlop adatából a 8. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

 

B) táblarész (29-40. sorok) törlésre kerültek.

Kép34

 

 

01-03 és 01-04 lapok törlésre kerültek.

 

2108INT bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2108INT pontban biztosítjuk a 2108INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2108INT bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2108INT bevallás a következő módosításokat igényelte a 2020.évi 08INT bevalláshoz képest:

2108INT_A

A fejlécben megváltozott a jogszabályi hivatkozás:

Kép35

 

A C blokk utolsó mondatából kiszedték a hatálytalan jogszabályi hivatkozást:

Kép36

A D. blokkban, a Természetes személyként közölt adatok összesítése táblarészben a 2. és a 3. sor megszűnt.

4. sorból 2. sor lett.

5. sorból 3. sor lett.

6. sorból 4. sor lett.

1. sor: A szociális hozzájárulási adó összesen (Adónemkód 258)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 2. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

2. sor: A 303-as adónem kötelezettség összesen

Ennek a sornak a „c” oszlopába a 2008INT_M-03 lap 10. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

3. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónem kód 407)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 12. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba. 10

4. sor: A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék összesen (Adónem kód 406)

Ennek a sornak a „c” oszlopába a természetes személyenként elkészített 2108INT_M-03 lap 14. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba.

Kép37

 

 

2108INT_A-01 lap (tudomásom szerint ezt nem töltjük)

 

A blokk

 

1. sor – megnevezés változott.

4. sorból 2. sor lett.

6. sorból 3. sor lett.

7. sorból 4. sor lett.

8. sorból 5. sor lett.

A 2. és a 3. sorok megszűntek.

 

Kép38

 

A D blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra A blokként.

A E blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra B blokként.

A F blokk átkerült a 2108INT_M-03 lapra C blokként.

2108INT_M-03 lap

B blokk (régi E blokk a 2008INT_M lapon)- 2. sorban szövegmódosítás.

C blokk (régi F blokk a 2008INT_M lapon)

7. sor 9. sor lett

8. sor 10. sor lett.

9-10.sorok megszűntek.

Kép39

 

9. sor: A járulék alapja

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban, ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni. A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ha a jogviszony megszűnése alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezik járulékalapot képező jövedelem, akkor az adott időszakban hatályos régi Tbj. szabályait kell alkalmazni.18

 

10. sor: A 9. sor összegéből számított, 18,5%-os mértékű járulék összege

Ebben a sorban a 9. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

 

11. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembevett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

 

12. sor: A 11. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 11. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni. A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.

 

13. sor: A természetes személyt terhelő, és a külföldi vállalkozás által megfizetett társadalombiztosítási járulék alapja

A 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembevett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni.

 

14. sor: A 13. sor összegéből számított 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 13. sor összegéből számított járulék 18,5%-os mértékét kell feltüntetni.

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk az Adatszolgáltatások/MÁK felé/EB21 pontban a 2021.évre érvényes eb21 nyomtatvány gyűjtését.

2108 bevallás gyűjtésének biztosítása
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Egészségbiztosítási statisztikai jelentés pontban a 2021.évre érvényes Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés gyűjtését.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2023. január/2 (v2821)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2023. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Családi kedvezmény nyilatkozat

-          Személyi kedvezmény nyilatkozat

-          Első házasok kedvezménye nyilatkozat

-          Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata

-          Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

-          30 év alatti anyák kedvezménye


Adatlap 2023

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:

Változások:

1.-65. sorok e és f oszlopmezői megszűntek.

A 18., 20., 21. és 22. sorok átkerültek az 1. oldalra.

A 22. sor megnevezése kiegészült „(az 1-7. és 18-21. sorok „d” oszlopainak együttes összege)” szövegrésszel.

Kép2

 

A 2. oldal C. Egyéb  adatok táblarészében

608. sor 607. sor lett,

609. sor 608. sor lett,

609. új sorként bekerült az „Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye”

609. sor: Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezményét tehát az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nem múlt el 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-ét követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31-e után születik meg. Ha az anya családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, a 30 év alatti anyák 19 kedvezményét legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesítheti, amelyben betölti a 30. életévét (például, ha 2023. szeptember 20-án lesz 30 éves, akkor decemberben még érvényesítheti a kedvezményt).

A kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény azon hónapokra vonatkozóan érvényesíthető, amikor a kedvezményre való jogosultság fennáll. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltése hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (499 952 forint) szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:

a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont),

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

− az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).

Kép3

3

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.

Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:

Kép4

A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:

-          nem

-          a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése

Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:

Kép5

Kép6

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

 Jogszabályi háttér:

A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről

Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a  továbbiakban: fiatal anya) a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az  e  rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E  rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A  30 év alatti anyák kedvezménye a  fiatal anya által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a  munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c

e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az  a  hónap vehető figyelembe, amelyben a  fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a  (2)  bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a  25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a  30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2. § (1) A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az  adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a  kedvezmény érvényesítéséről. A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a  25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e  kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a  nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A  fiatal anya a  kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a  visszavonás hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a  visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal anya az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a  személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(2) A  30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  Szja tv. 8.  §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.

3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a  kifizető feltünteti a  természetes személy tekintetében a  30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a jogosult születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,

c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,

d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.

4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a  családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

3
Kulcs-Bér Light, Standard,Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.

- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,

- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,

- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,

-  a 2022. évi 6 kód d) kód lett.

Kép7

Kép8

A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.

3
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.

2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.

Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.

Kép9

Jogszabályi háttér:

A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29/A.  § (2)  bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a  családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

(2) Az  Szja tv. 29/B.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a  kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.

2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a  továbbiakban: Art.) 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.

3

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.


3

EFO közterhek minimálbér alapú aktualizálása 2023-ra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint

 

Jogszabályi  háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

 

3

Apai szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)

A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban)  igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.

Kép10

A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.

A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.

 

Jogszabályi háttér:

Apai szabadság

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”

136.§ (4) A  munkavállaló az  apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a  hatodik munkanapjától a  távolléti díj negyven százalékára jogosult.

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

3

Gondozói szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).

 

A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:

Kép11

Jogszabályi háttér:

Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.

 

3

Letiltások – végrehajtás alól mentesített jövedelemrész összege

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:

2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű  jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Kép12

 

Jogszabályi háttér:

1994. évi LIII. törvény (Vht.)

62. § (1) *  A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

 

63. § *  A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

 

3

Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor  a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az éves szabadság jogosultságot a következőképpen kell megállapítani:
  • A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap,
  • ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg.
Ha a szakképzési munkaviszony év közben megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól ismét a Mt. szerinti szabályok szerint kell meghatározni a szabadság jogosultságot.
Például:
Egy 43. életévét betöltött, két 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló esetében, akinek az eredeti, 2020. január 1-től fennálló munkaszerződése 2022. szeptember 1-től egészült ki a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, 2022. évben az eredeti munkaszerződése alapján 29+4 nap (alap és gyermekek után járó pót) szabadság helyett, a 2022. szeptember 1-én kezdődő duális képzés alapján csak 30 nap szabadság illeti meg, tekintettel arra, hogy a módosult szerződésre az Szkt.  84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Fontos információ:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.



Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február (v2833)

 

Megjelenési dátum: 2023. február 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. február 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 pontban biztosítjuk a 2308 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308 bevallás szempontjainak megfelelően.
A 2208 bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308A lapok
2308A főlap
(C) blokk – a lap aljáról a 84/2022. (III.5.) … nyilatkozat szövegét és a hozzá tartozó jelölőnégyzetet megszűntették.
2308A-01-01 lap
15. sor megszűnt
25. sor 26. sor lett
26. sor 27. sor lett és a szövegben a 26. 25.-re módosult.
27. sor 28. sor lett
28. sor megszűnt.
 Kép1
2308A-01-03 lap
Nincs változás.
08A-01-04 lap
Megszűnt.
2308A-02-01 lap
100. sor 102. sor lett és a szövegben a 696. szövegrész 694.-re módosult.
101. sor megszűnt.
102. sor 103. sor lett és a szövegben a 695. szövegrész 693.-ra módosult.
103. sor megszűnt.

110. sorban  a 100. szövegrész 102.-re módosult.

124. sor megszűnt.
2308A-02-02 lap
135. sor megszűnt.
2308A-02-03 lap
Nincs változás.
2308M lapok
 
2308M főlap
Nem változott.
2308M-04 lap
A lap sorai nem változtak. Oszlopai kiegészültek egy új „A d) oszloppból a 30 év alatti anyák kedvezményének az alapját képező jövedelem” megnevezésű g) oszloppal.
Kép2

A g) oszlop mezői csak a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult természetes személyre vonatkozóan tölthetők ki.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a)     az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b)     az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c)     önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

       a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

       a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

       európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

       a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (2022. július hónapra 499 952 Ft) szorzata.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2308M-05 lap

319. sor – új sor

Kép3

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye

Ebben a sorban a természetes személy által igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni (a 300-306. és 314-315. sorok g) oszlopába írtak együttesen).

A 30. életévét be nem töltött gyermeket vállaló nő (fiatal anya) az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. Fiatal anya az, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg nyilatkozatot.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybe vétele esetén a 2308M-06-os lap VI. blokkját is ki kell tölteni.

319. sor 320. sor lett.

320. sor 321. sor lett.

321. sor 322. sor lett.

322. sor 323. sor lett és a szövegben a 322. 321.-re módosult.

323. sor 324. sor lett és a szövegben a 322. 323.-ra módosult.

324. sor 235. sor lett.

350-353. sor: A gyermek/eltartott adatai

A 350-353. sorokban kell feltüntetni az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett gyermek/eltartott adatait.

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkockában azt kell jelölni, hogy az érintett gyermekkel/eltartottal kapcsolatban mely kedvezményt kívánja érvényesíteni a természetes személy.

 

 

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkocka választható értékei:

1     Családi kedvezmény

2     Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

3     Együttesen családi kedvezmény és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

4     30 év alatti anyák kedvezménye

5     Együttesen családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ha a kódkockában a 2-es kód kerül jelölésre, akkor a 350-353. sorokban kizárólag a gyermek adóazonosító jelét és születési nevét tüntesse fel. Ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, akkor a születési név mellett a születési helyet és időt kell megadni.

Az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös kód jelölése esetén az eltartott adóazonosító jelét és a születési nevét kötelezően fel kell tüntetni, kivéve, ha magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét a természetes személy.

Amennyiben a 4-es vagy 5-ös kód került jelölésre, úgy a „30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme” mezőben szükséges jelölni, hogy a fiatal anya milyen jogcímen jogosult a kedvezményre.

30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

1     2022. december 31. után született gyermek

2     Magzatra tekintettel

3     2022. december 31. után örökbefogadott gyermek

Főszabály szerint a 350-353. sorokban egy adóazonosító jel csak egyszer szerepelhet, és nem egyezhet meg a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jelével.

 

Az eltartotti minőség kódkocka választható értékei:

1     Kedvezményezett eltartott

2     Eltartott

3     Felváltva gondozott gyermek

4     Beteg gyermek

5     Felváltva gondozott beteg gyermek

0     Kedvezménybe nem számítható

Kedvezményezett eltartottnak (1-es kód) minősül:

- az, akire tekintettel a természetes személy a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő természetes személy.

Eltartott (2-es kód): az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A 2-es kód jelölése esetén „A jogosultság jogcíme” mezőt nem kell kitölteni.

Felváltva gondozott gyermek (3-as kód)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) az őt egyébként megillető családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A 4-es és 5-ös kód szerinti beteg gyermeken a Cst.-ben meghatározott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyt kell érteni.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Kedvezménybe nem számítható (0-ás kód)

Ha az eltartotti minőség kódkocka 0-val kitöltött, akkor technikai okok miatt a 345. (közös érvényesítés esetén a 346.) sort is ki kell tölteni a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatoknak megfelelően.

A jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

a     Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs, de családi pótlékra nem jogosult

b     Várandós, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa

c     Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó

d     Rokkantsági járadékban részesül, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha a természetes személy saját jogán jogosult a családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékban részesül, akkor eltartottként azt a természetes személyt kell feltüntetni, akire egyébként a bevallás ’M’ jelű lapjai kitöltésre kerülnek. Csak ebben az esetben egyezhet meg az eltartott adóazonosító jele és a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jele.

„c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha az ’M’-es lapok a jogosult személlyel közös háztartásban élő hozzátartozóra (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) vonatkozóan kerülnek benyújtásra, akkor eltartottként a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt kell szerepeltetni. Az eltartotti minőség kódkockában az 1-es (kedvezményezett eltartott) kódot kell feltüntetni.

A „b” kód jelölése esetén csak az eltartotti minőség kódkockát kell az 1-es (kedvezményezett eltartott) kóddal kitölteni.

A családi kedvezményre vonatkozó adatokban történő változás bekövetkezésének időpontja:

Ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatokat érintő változás miatt utólag új adóelőleg-nyilatkozatot adott, akkor az új adatok feltüntetése mellett a változás bekövetkezésének időpontját is meg kell adni. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 2308M-06-os lapján már az új adatokat kell teljes körűen feltüntetni, a változás bekövetkezésének időpontja szerepeltetésével. A változás bekövetkezésének hónapjára vonatkozó bevallás 2308M-06 lapját nem kell helyesbíteni.

Az ezt követő hónapokban az új (helyes) adatok feltüntetése mellett már nem kell a változás bekövetkezésének időpontját kitölteni.

Ha a változás eredményeképpen valamelyik eltartottat már nem kell a kedvezménybe beszámítani, akkor a változás bejelentésekor az eltartotti minőség jelölő mezőben 0-ás (Kedvezménybe nem számítható) kódérték jelölésével kell az adatait teljes körűen megadni azzal, hogy a jogosultság jogcíme kódkockát nem kell kitölteni. Az ezt követő hónapokban a kedvezménybe már nem beszámítandó „volt eltartott” adatait a bevallásban nem kell feltüntetni. A változás bekövetkezésének időpontja az eltartotti minőség 0-val való kitöltése esetén kötelezően feltüntetendő, még akkor is, ha a természetes személy a módosított adóelőleg-nyilatkozatát a változás hónapjában, tehát nem utólag jelentette be.

Ha a természetes személy egy hónapon belül ugyanazon eltartottra vonatkozóan több változást is bejelent, akkor a lapon ugyanazt az eltartottat annyiszor kell feltüntetni, ahány változással érintett. (Pl.: a természetes személy október hónapban jelenti be egy eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozatának módosításával, hogy márciusban is és júniusban is következett be olyan változás, amelyet elmulasztott bejelenteni a munkáltatója felé.) Ebben az esetben az „Eltartotti minőség” és/vagy „A jogosultság jogcíme” kódkockában eltérő kódoknak kell szerepelniük és a változás bekövetkezésének időpontját is minden változásra tekintettel ki kell tölteni. Ha egyszerre változnak pl.: az „Eltartotti minőség” és „A jogosultság jogcíme” kódkockák értékei, az csak egy változásnak minősül.

2308M-06 lap

343. sor 341. sor lett.

344. sor 343. sor lett.

343. sor új sor:

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megnyíltának hónapja

 Kép4

344. sor új sor:
Kép5

344. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megszűntének hónapja 

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A jogosultság megnyíltának hónapját a 343. sorban, a megszűntének hónapját pedig a 344. sorban tüntesse fel. Ezen adatokat csak akkor szükséges kitölteni, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt olyan új nyilatkozatot adott a munkáltató, kifizető részére, amelyen visszamenőleges változást jelöl.

 

2308M-07 lap

A 399. sor szövegében a 2022. 2023.-ra módosult.

2308M-08 lap

A második táblarészben megszüntették a „Jelölje ha a 84/2022. (III.5) … szövegrészt és a hozzá tarttozó jelölőnégyzetet.

2308M-09 lap

A XI. fejezet megnevezése „A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai a TBJ. átmeneti rendelkezései alapján” megnevezésre változott.

557. sor megszűnt.

558. sor megszűnt.

559. sor megszűnt.

Kép6

2308M-09-01 lap

Nem változott.

 2308M-09-02 lap

Nem változott.

 2308M-10 lap

Nem változott.

2308M-11 lap

692. sor megszűnt

693. sor 692. sor lett.

695. sor 693. sor lett.

694. sor megszűnt.

696. sor 694. sor lett.

2208M-12 lap

Nem változott.


2358 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2358 pontban biztosítjuk a 2358 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2358 bevallás szempontjainak megfelelően.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358 bevalláson a következő módosítások történtek a 2258 bevalláshoz képest:

2358 Főlap

(C) blokk A Bevallás típusa kódkészlet bővítésre került egy „N” elemmel:
Kép1
A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
• „E” az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;
• „S” az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel;
• „N” az átalányadózó egyéni vállalkozó, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be. Ebben az esetben a bevallással még le nem fedett időszaknak az öregségi nyugdíj megállapításának adózó által kért kezdő napját megelőző napjáig terjedő időszakot kell érteni.
A (D) blokkba bekerült egy  új sor: „Egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó)” megnevezéssel:
Kép2
Jelölje X-szel, hogy a bevallást
• egyéni vállalkozóként (vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként; a tevékenységét 2023. évben kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a mezőgazdasági őstermelő jelölheti, akinek a támogatások nélküli bevétele meghaladja tárgyévet megelőző adóév (2022. adóév) éves minimálbérének ötszörösét, vagyis a 12 000 000 forintot.
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként, akinek 2022. évben a támogatások nélküli bevétele a 12 000 000 forintot nem haladta meg. (A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő ezt a jelölést nem alkalmazhatja.)
nyújtja be.
 
2358/NY 
 
Új C) blokk került a lapra új sorokkal:
Kép3
C) blokk Tájékoztató tárgynegyedévi adatok az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjához (Ebben a blokkban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehet nyilatkozatot.)
 
20. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított, költséghányaddal számított negyedéves jövedelmét tünteti fel.
21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál.
22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint. Az e sorban számított összeg a tárgynegyedév és a következő negyedévek szociális hozzájárulási adó alapjának és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításához nyújt segítséget.
2358-01-01
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép4
„A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mező A mezőbe „Igen” jelzést csak az a gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) tehet, aki a 25. életévét már betöltötte és a 30. életévét még nem, vagy a tárgyévben éri el. Az egyéni vállalkozó összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagyis a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme csökkenthető a 30 év alatti fiatal anyák kedvezményével. 81 Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
A 30 év alatti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint84 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti85 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
Példa:
1. Az egyéni vállalkozó várandósságának 91. napja 2023. január 11-én következik be, a 25. életévét 2023. február 14-én tölti be. A családi kedvezményre való jogosultság 2022. december 31-ét követően nyílt meg, így a 30 év alatti anyák kedvezménye megilleti az adózót, azonban január és február hónapban még a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult. A 30 év alatti anyák kedvezményét csak a 25. életév betöltését követő hónaptól, vagyis márciustól veheti igénybe.
2. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1. óta jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, és 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. Az Szja tv. szerinti családi kedvezményre egész évben jogosult, decemberben is, így a 30 év alatti anyák kedvezményét is igénybe veheti a 2023. teljes évben.
3. Az egyéni vállalkozó 2023. év elejétől jogosult a kedvezményre, 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. A családi kedvezményre való jogosultsága 2023. október 31-én megszűnik, mert a házasságát a bíróság felbontotta és a gyermeket a volt férjénél helyezi el.. Ebben az esetben a fiatal anya 2023. január – október hónapokban veheti igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét.
Ha családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, és Ön 30 év alatti fiatal anya, akkor a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőt ki kell tölteni, „I” (Igen) vagy „N” (Nem) jelölést alkalmazva.
Ha biztosított egyéni vállalkozóként Ön a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a lapok fejlécében a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőben „I”-t (Igen) kell jelölni. Ez esetben a 28. sorban a kedvezmény havi összegét fel kell tüntetni. Ha nem él a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének lehetőségével, a jelölő mezőben „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a lapok 28. sorában csak nulla szerepelhet. 37
Egyidejűleg a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” és a „25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevétele” mező nem tölthető ki.
„Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” mező A rovatot annak az egyéni vállalkozónak kötelező kitöltenie, akinek az „alkalmazás minősége” kódja 21-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.
A B) Blokk megnevezése „Járulék kötelezettség” megnevezésre módosult.
Új sor: 28. sor.
9. sor 29. sor lett.
10. sor 30. sor lett.
11. sor 31. sor lett.
12. sor 32. sor lett.
13. sor 33. sor lett.
14. sor 34. sor lett.
15. sor 35. sor lett.
16. sor 36. sor lett.

17. sor 37. sor lett.

18. sor 38. sor lett
Kép5
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
Az egyéni vállalkozó fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint90 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti91 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját93 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.94 (2023. január 1-jétől a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint.) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybevételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
Például:
Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.
 
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege
Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adó- és járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
A vállalkozói kivét havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c) vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c28c-29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét havi összegének [7. sor c) oszlop] 18,5 százaléka kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a kivétje nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
36. sor: A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód: 406) Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében (ha a Főlap (D) blokkjában az „egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó) jelölőnégyzet, a (C) blokk „Bevallás gyakorisága” mezőben pedig a „N” a kiválasztott), a 01-01 és a 01-02 lapok helyett
2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapokat kell kitölteni.
 
E lapok szerkezete a 2358-01-01 lapéval megegyező.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358-AT-01 – 2358-AT-03-as lapok kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettségéről
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.105 A 2358-AT-01 lap a tárgynegyedév első hónapjára, a 2358-AT-02 lap a tárgynegyedév második hónapjára, a 2358-AT-03 lap a tárgynegyedév harmadik hónapjára vonatkozó adatokat, adót és járulékot tartalmazza.
A) blokk 
1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja
Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni, tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
A szociális hozzájárulási adó alapja legalább a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegének 112,5 százaléka, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 112,5 százaléka.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (13%)
Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény alapja
Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni a bevallási időszaknak megfelelően.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százalékával.
4.sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény összege
Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (Adónemkód:258)
Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet a 2. sorban lévő és a 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.
6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2023. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.
Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.
B) Blokk 
7. sor: Az átalányban megállapított jövedelem havi összege
Fontos, hogy ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe.  Ennek a sornak a c) oszlopában az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie.
A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig érvényesítheti.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, ha a minimálbér alapján fizet járulékot, a járulékalap adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.
A jövedelem adómentes részét az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a 7. sor a) oszlopában kell feltüntetnie, amely összeg kisebb, vagy egyenlő lehet a 7. sor c) oszlopában szereplő összeggel. (A 7. sor a) oszlopa csak 21-es foglalkozás minősége kód mellett lehet kitöltött.)
8. sor: A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként érvényesíthető havi összeg Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 25 év alatti fiatalok kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni a családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén.
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy c
) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege
Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adóés járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
Az átalányban megállapított jövedelem havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c), vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c-28c-29c30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként a 7a) oszlopban adómentes jövedelemrészt szerepeltet, és 7a=7c (az adott hónapban csak adómentes jövedelme volt), akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni, ide kell érteni a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részével megegyező járulékalap utáni érvényesítést is.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől124) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
36. sor:  A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő – ideértve a kötelezően elvárt járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó része utáni – társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)
Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-01-02
 
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép6
12. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, a 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt negyedéves összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A biztosított őstermelő fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
 a) az Szja tv. szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
 b) az Szja tv. szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
 Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Ugyanazon hónapra vonatkozóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
13. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját156 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
 A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (2023. évben a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint, negyedévre 231 900 forint.)
14. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének negyedéves összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
 Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. 157 A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybe vételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik.
15. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
16. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha 25 év alatti fiatalok kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, vagy a személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor ezek a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
 A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [1. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összege [2. sor c) vagy 12. sor c) és 13. sor c) oszlopa és/vagy a 14. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összege] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [15. sor c) oszlop].
 A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 15. sor c) és az 1. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [16a=15c-(1c-2c-12c-13c-14c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [16. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [15. sor c) oszlop)].
17. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
18. sor: A 17. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
 Ebben a sorban az 17. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
19. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
 A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.
20. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406) Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-02
Nem változott.
2358-03
Nem változott.
2358-EUNY
Nem változott.
A TECHN lapot csak az ONYA-ban lehet használni.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2308INT pontban biztosítjuk a 2308INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308INT bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen verzió a 2308INT_A lapon a Külföldi vállalkozás – illetékessége szerinti állam és az Azonosító száma mezők töltését nem kezeli!

A 2208INT bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308INT_A-01 lap

Módosítás nem történt.

2308INT_M lap

A lapon évszám módosításokra került sor:

Kép1

2308INT_A-02
Nem változott.
2308INT_A-01
Nem változott.
2308INT_M
Nem változott.
2308INT_M-03
Nem változott.
A lapok gyűjtése nem változott.


Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Változások:

A nyomtatványon az alábbi változtatásra került sor:
Kép1


3

Közteherutalás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások/Közterhek pontban a közteherutalás jelenlegi verziónkban már gyűjthető.

3

Hazautazás költségtérítésének felsőhatára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoport HBHC és HBHD elemei esetében a Bruttó maximuma mező adatát 47820 forintra módosítottuk. Jelen verziófrissítés a bruttó maximum mező értékét a két gyári jogcímen túl azon nem gyári jogcímek esetében is 47820 forintra változtatja, amelyek esetében az érték a korábbi 41.760 Ft-ra van beállítva.
Jogszabályi háttér:
A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2023. évben
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

3

Kisbenzinkutak támogatása – 2023. január hónapra már nem érvényesíthető a kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Számfejtési beállításokban, valamint a Jogviszony beállításokban törlésre kerültek a Kisbenzinkutas jelölőnégyzetek, hogy azokban a jogviszonyokban, amelyekben a jelölőnégyzet 2023.01.hóra bejelölt volt, újraszámfejtés során a számfejtés az általános szabályok szerint készüljön el.
Jogszabályi háttér:
84/2022.(III.5.) Korm.rendelet

2. § (1)  Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló, 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december havi adófizetési kötelezettségét csökkenti a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott – töltőállomásonként legfeljebb négy fő – magánszemély részére juttatott, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó.

(2)  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett, az 1. § (1) bekezdése szerinti üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a 2022. évben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett 2022. évre előleget nem fizet.

(3)Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany a 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapra vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetések összegét.

3

Új számfejtési beállítási opciók átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalap-előleg fizetéséhez

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok képernyőn két új jelölőnégyzetet biztosítunk „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” megnevezéssel.

Az új opciók bekapcsolt állapota mellett a negyedév köztes hónapjaiban a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a minimum TB és SZOCHO alap, nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az szja köteles jövedelem lesz a TB és SZOCHO alap a számfejtésben. Az új jelölőnégyzetek alapértelmezetten bejelöletlen állapotúak.

Fontos! Amennyiben Önök az új jelölőnégyzeteket bejelöltté teszik, akkor a köztes hónapok TB járuléka és SZOCHO kötelezettsége a havi közteherutalásokba is felgyűjtésre kerül!

Kép1

Jogszabályi háttér:

Tbj. 40. § (2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Szocho tv. 6. § (2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


2012. évre vonatkozó, a program működését érintő jogszabályi változások

Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. március (v2625)

 

Megjelenési dátum: 2021. március 23.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Munkarend beolvasás vízszintes táblázatból

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos dolgozói alapadat, T1041 és 08 bevallás gyűjtési sajátosságok biztosítása

 

Jogszabálykövetés

A 86/2021.(II.27.) és a 105/2021.(III.1.) korm.rendeletekkel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése a Kulcs-Bér programban

Veszélyhelyzet alatt meghosszabbított GYED ellátások a 128/2021. (III.13.) Korm.rend, alapján

Negyedéves EB statisztikák (a tárgynegyedévben lezárt keresőképtelenségekről, CSED-ről, GYED-ről)

 

Javítások

Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony beállítás módosítás

SZAKKHO kötelezettség beállítása a Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszonyban és az ahhoz kapcsolódó gyári alapértelmezett jövedelmek esetében

Hallgatói munkaszerződés – alkalmazás minősége (NYENYI) kód javítás

EB21 – aktualizált jogszabályi hivatkozás az elszámolás fejlécében

Mezőgazdasági őstermelő negyedév lejárta előtti tevékenység megszüntetése esetében nem kerültek gyűjtésre a bevallandó és megfizetendő TB és SZOCHO kötelezettségek a megszüntetés hónapjának számfejtésében

A magánszemélyhez nem köthető juttatás szocho adó nem került be a főkönyvi feladás korona kedvezmény jelölése esetén

 

Újdonságok

1


Munkarend beolvasás vízszintes táblázatból
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ügyfeleink kérésének megfelelően jelen verziónktól kezdődően új fajta munkarend beolvasást biztosítunk, amelynek lényege, hogy lehetőség nyílik a munkavállalók adott hónapra vonatkozó munkarendjének beolvasására olyan táblázatból, ahol a munkavállaló azonosítóját (nevét és esetlegesen más adatokat) tartalmazó oszlopok után egymásután következő oszlopokban szerepelnek az adott hónap napjai.

A fejlesztés eredményeként átalakult az eddigi munkarend importálás beállítás. Az importált adatok feldolgozásának módja nem változott, de a fájlok beolvasása és a sablon választása módosult.

Új paraméter került bevezetésre a sablonokhoz, a beolvasandó fájl típusa. A lehetséges típusok:

-          xls/xlsx
-          csv

A beolvasandó fájlban a beolvasandó adatoknak az első munkafüzetben kell lenniük.

A munkanap típusok jelölését bővítettük, a munkaszüneti napra alkalmazható az Ü jelölés is. Az alábbi jelölések alkalmazhatók:

X – ledolgozható nap
P – pihenőnap
F vagy Ü – munkaszüneti nap
N – nulla órás munkanap

(a jelölésnél a kisbetűk alkalmazása is megengedett)

Új almenüpontot hoztunk létre a Beállítások/Importálások beállításai menüpont alatt: Munkarend adatok importálása.

Kép1

1. ábra

Ide került át a sablonok létrehozása és karbantartása funkció. Az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüben csak a már kész sablonok kiválasztása, a tényleges importálás és a mentés történik.

 

Beállítások

A Beállítások/Importálások/Munkarend adatok importálása menüpontban lehet létrehozni a sablonokat, melyek segítségével a beolvasandó fájl(ok) tulajdonságait tudjuk megadni. A program tetszőleges számú sablont tud kezelni.

Kép2

2. ábra

 

Egy alapértelmezett sablon a korábbi verziókban is szerepelt a programban, mely nem volt módosítható. A jelenlegi verzióban már lehet módosítani az alapértelmezett sablonokat.

A verzió frissítés során a korábbi verziókban létrehozott sablonok adatai automatikusan konvertálódnak és kiegészülnek az új mezőkkel, hogy a megváltozott beállítás felületen is helyesen jelenjenek meg az adatok. Tehát a korábban létrehozott sablonok használhatók az új verzióval is.

Mivel a sablonoknál eddig nem volt beállítható, hogy milyen kiterjesztésű állomány beolvasására alkalmasak, két alapértelmezett függőleges sablon létrehozására volt szükség. Egy csv és egy excel sablon lett létrehozva. Ennek megfelelően a felhasználó által korábban létrehozott sablonok duplán szerepelnek a frissítés után, melyek megnevezése kiegészítésre került az (EXCEL), vagy (CSV) szöveggel.

Új sablont az Új gombra történő kattintással tudunk létrehozni:

2021-03-23_14h06_35

3. ábra

Ahogy korábban is, a továbbiakban is meg kell adni az új sablon megnevezését. Az állomány típusa már lehet Excel vagy CSV.

Korábbi verziónkban az állományban szereplő dolgozói jogviszonyok azonosítása minden esetben a bér programban rögzített „import azonosító” adatával történt. Jelen verziótól kezdődően az azonosításhoz használt adat beállítható az Import azonosító mező opcióval. A lehetséges értékek: Biztosítotti sorszám, Import azonosító, Jogviszony kód.

Az Adatok feldolgozásának iránya mező mellett tudjuk bejelölni, hogy vízszintes típusú táblázatból vagy függőleges típusúból kívánjuk beolvasni a munkarendeket.

Továbbra is van lehetőség külön állományból beolvasni a napok típusát és az időadatokat. A Napok típusa és óraszámai egy közös állományban jelölő négyzet jelölése esetén egy fájlban kell szerepeltetni a napok típusát és az időadatokat (az Állomány adatok alatt megadott struktúrában), ellenkező esetben két külön fájlban. A Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölésével adható meg, hogy ezek az adatok a beolvasandó fájlban egy sorban (vízszintesnél), vagy egy oszlopban (függőlegesnél) vannak-e.
Ha nincs jelölés, akkor a naptípusoknak és az óra adatoknak külön soron kell szerepelniük a beolvasandó fájlban.

Közös állomány esetén meg kell még adni, hol kezdődik az adatokat tartalmazó rész a Napok típusai és óraszámait tartalmazó állomány első sora mezőben. Valamint azt, hogy hány sorral lejjebb kezdődik a következő jogviszony adatait tartalmazó rész a Napok típusait és óraszámait tartalmazó állományban adatok ismétlődése mezőben.

 

Kép3

4. ábra

Az 5. ábrán látható sablonnak megfelelő beállítás a 4. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. A munkavállaló munkarendjének adatai két sorban szerepelnek, az adatokat tartalmazó első sor  a 2.,  a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 2 sorral lejjebb szerepelnek.

2021-03-21_20h25_00

5. ábra

A Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölése esetén egy sorban kell megadni a naptípus és az óra adatokat.

2021-03-23_08h12_35

6. ábra

 

Ebben az esetben a nap típus és az óra adatokat az alábbi szabály szerint kell megadni:

óraszám – munkanap a cellába beírt óra munkaidővel (például: 8 – munkanap 8 óra munkaidővel)

P – pihenőnap 0 órával

F vagy Ü – fizetett ünnep, ebben az esetben az óraszámot a dolgozó munkarendjéből olvassa ki a program. A beállított óraszám a munkarend „napi órakeret” adatában szereplő érték lesz. Hétvégére jelölt munkaszüneti nap esetén 0 óra kerül beállításra.

Ebben az esetben az X és az N karakter használata nem lehetséges. 0 munkaórás ledolgozott nap esetén a cellába 0-át kell írni.

Kép47. ábra

 A 7. ábrán látható sablonnak megfelelő beállítás a 6. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. A munkavállaló munkarendjének adatai egy sorban szerepelnek,  az adatokat tartalmazó első sor  a 2., a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 1 sorral lejjebb szerepelnek.

Ha a Napok típusai és óraszámai egy közös állományban jelölő négyzet nincs jelölve, akkor a két állományhoz külön-külön kell megadni a paramétereket:

2021-03-23_08h38_29

8. ábra

Ebben az esetben külön fájlban kell szerepeltetni a naptípus és az óra adatokat:

2021-03-23_09h02_16

9. ábra

 

2021-03-23_09h02_58

10. ábra

A 9., 10. ábrákon látható sablonnak megfelelő beállítás a 8. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. Az adatokat tartalmazó első sor mindkét fájlban a 2., a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 1 sorral lejjebb szerepelnek. Ebben az esetben a munkavállaló munkarendjének adatait egy-egy sorban kell szerepeltetni.

A sablon létrehozása és az alapvető paraméterek beállítása után meg kell adni a beolvasandó fájl (fájlok) struktúráját az Állomány adatok menüpontban:

Kép7

11. ábra

Az oszlopok kitöltése úgy történik, hogy ráállunk a cursorral az adott sorra (kijelöljük a beállítani kívánt sort), majd beállítjuk a képernyő alján található paramétereket:

  • Első sor: A fájlban található első olyan sor, ahol az adott mező megtalálható,
  • Excel tábla oszlopa(i): a lenyíló listából be kell jelölni azt az oszlopot vagy oszlopokat, ahol az adott mező értéke vagy értékei találhatók.

Vízszintes munkarend import esetén nincs szükség dátum megadására, a beolvasás a program főképernyőjén megadott hónapra fog történni.

A 11. ábrán látható paraméterezés arra az esetre vonatkozik, amikor a Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet nincs bejelölve, tehát a naptípus és az óra adatok két külön sorban szerepelnek (lásd 5. ábra)

Ha a Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölve van, akkor nem szerepel az Óra sor a táblázatban:

2021-03-23_12h01_13

12. ábra

 

Külön állomány esetén külön-külön meg kell adni a nap típusokat és az óra adatokat tartalmazó fájl struktúráját:

Kép8

13. ábra

A nap típust és az óra adatokat tartalmazó oszlopokat az Excel tábla oszlopa(i) lenyíló listában kell jelölni:

Kép31

14. ábra

 

A beállítások elvégzése után meg kell nyomni a Felvesz gombot. Ennek eredményként mentésre kerülnek a sablonhoz a fájl szerkezetét meghatározó paraméterek.

A sablon létrehozását követően Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüpontban el tudjuk végezni a munkarendek beolvasását és mentését.

 

Munkarend adatok importálása

Az importálás funkció az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüpont alatt található:

Kép10

14. ábra

A Választott sablon mező mellett található fogaskerekekre kattintva lehet a Beállítások menüpontban létrehozott sablonok közül választani:

Kép11

15. ábra

A Sablon használata gomb megnyomásával lehet a kijelölt sablont kiválasztani.

A következő importálás indításakor az utoljára használt sablon kerül kiválasztásra alapértelmezetten. Mivel korábban egy sablonnal beolvasható volt xls és csv típusú fájl is, de ezentúl egy sablon csak egy típust tud beolvasni, ezért az új verzióban a verzió frissítés automatikusan létrehoz minden sablonból egy csv és egy xls típusú sablont. Alapértelmezetten az xls típusú lesz kiválasztva, ezért amennyiben a felhasználó csv típusú fájlokkal dolgozott eddig, akkor az importáláshoz kiválasztott sablont módosítania kell!

 

A sablon kiválasztása után az Import állomány mező mellett található . . . gombra kattintva lehet megadni a beolvasni kívánt fájl útvonalát, majd meg kell nyomni a Beolvas gombot.

Kép12

16. ábra

A beolvasás indítása előtt a beolvasandó fájlt be kell zárni.

Beolvasás után a program ellenőrzi a beolvasott adatokat.

Amennyiben hibát talál, ezt egy felkiáltójellel jelzi a sor elején, illetve az Üzenet mezőben beírásra kerül a hiba jellege:

Kép13

17. ábra

 

Amennyiben a program a beolvasott adatokban nem talál hibát, a folytatáshoz meg kell nyomni a Tovább gombot.

Kép14

18. ábra

A mentés indítása előtt célszerű ellenőrizni a munkarendek egyediségét a Munkarend egyediség ellenőrzése gomb megnyomásával. Ha a program a beolvasott jogviszonyok között talál olyat, amelynek munkarendje más jogviszonyhoz is hozzá van rendelve a következő hibaüzenetet küldi:

Kép15

19 ábra

 

Amennyiben az importban szereplő jogviszonyokhoz tartozó munkarendek nem egyediek, de az importált adatok jogviszonyonként eltérnek, akkor a hozzájuk rendelt közös munkarend minden alkalommal felülírásra fog kerülni. A gomb megnyomásával a program végig ellenőrzi, hogy egyediek-e a munkarendek, ha nem akkor erről a fenti hibaüzenetet küldi, így az importálás mentése előtt lehetőségünk van az egyedi munkarendek kialakítására. Ezt követően a beolvasást meg kell ismételni.

A Jelenlét adatok feltöltése az importált munkarend adatoknak megfelelő alapértelmezett jogcím opció jelöltsége esetén a program nem csupán a dolgozó munkarendját alakítja ki, hanem ennek a munkarendnek megfelelően feltöltésre kerül a jelenlét adat táblázat is. Ekkor csak az esetleges távolléteket kell már csak jelölni a dolgozók jelenlét adatainál, jelentősen csökkenthető így a jelenlétadat rögzítésre fordított idő.

A beolvasott munkarendek és a jelenlét adatok mentéséhez a Mentés gombra kell kattintani.

 


2

 

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos dolgozói alapadat, T1041 és 08 bevallás gyűjtési sajátosságok biztosítása
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató Ügyfeleink adminisztrációs feladatainak könnyítése érdekében jelen verziónktól kezdődően az alábbi módosításokat biztosítjuk programunkban:

Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok

A Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn a TAJ-hoz hasonlóan az adóazonosító mező mellett is biztosítsunk egy jelölőnégyzetet, amelynek bejelöletlensége esetén adóazonosító jel megadása nélkül is engedjük elmenteni a munkavállaló személyhez kötődő „dolgozói”adatait. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, de a jelölőnégyzet állapota manuálisan módosítható.

Kép16

20. ábra

Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek

A Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban az „Állandó lakcím” felirat „Állandó lakcím (Lakóhely)” megnevezésre módosult.

A képernyő kiegészítésre került egy új adatrögzítő résszel: „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” megnevezéssel. Ebben a részben ugyanazok a rögzítőmezők kerülnek megjelenítésre, mint a jelenlegi „Állandó lakcím” részben:

Kép17

21. ábra

A Munkavégzés helye adatrögzítő felület átkerült egy új fülre:

Kép18

22. ábra

A T1041 bejelentő gyűjtése adóazonosító jel (AAJ) hiányában plusz adatokat kell gyűjteni, amely gyűjtést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk az alábbiak szerint:

 T1041 Főlap 1. blokk adóazonosító jel (AAJ) képzéséhez szükséges lakcím adatok gyűjtése

a)       Nem magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.
  • „Nem magyar állampolgár külföldi lakcíme – ezt kizárólag akkor kell gyűjteni a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pont „Állandó lakcím (Lakóhely)” soráról, ha a nem magyar állampolgárnál a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban nincs kitöltve az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” sor.

b)      Magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Állandó lakcím (Lakóhely)” soron, ha ez nem kitöltött, akkor az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)”soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.

 

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos T1041 új jelölő a „Vált.jel.adatainak megadása” felületen

 

Az Adatszolgáltatás/NAV felé/T1041 gyűjtés indításakor a „Változás jelentés adatainak megadása” képernyőn új jelölőnégyzetes jelölési lehetőséget  biztosítunk „Csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtése” megnevezéssel. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölésre kerül, úgy csak a TAJ számmal rendelkező biztosítottakat adatai kerülnek felgyűjtésre a T1041 jelentésre.

2021-03-21_21h33_31

23. ábra

 

 

Az elkészített lejelentések listájában ezzel kapcsolatosan megjelenítünk egy új oszlopot is:

2021-03-21_21h37_04

24. ábra

Amennyiben a TAJ szám nélküli biztosítási jogviszony nem kerül be a gyűjtésbe, akkor később egy következő gyűjtés során – feltéve, hogy gyűjtés időintervalluma az előzetesen a gyűjtésből kihagyott biztosítási jogviszony „U”/”V” hatálydátumát is tartalmazza, és már tartozik a biztosítási jogviszonyhoz TAJ szám – vagy, ha továbbra sincs, akkor az új gyűjtés nem szűkítjük a csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtésére – akkor ezt a biztosítási jogviszonyt is fel fogja kínálni a program a gyűjtés során.

Ne felejtsék el, hogy a programban biztosítunk Ellenőrzés funkciót, amely több téma ellenőrzésére használható. Többek között itt lehet olyan lekérdezést/ellenőrzést futtatni, ahol kilistázza a program, hogy mely biztosítási jogviszonyok nincsenek még t1041-en bejelentve, vagy kiket kellene módosítani, esetleg törölni.

Ez a Vezetői információk/Ellenőrzések menüben az első oszlop:

Kép20

25. ábra

 

2108M Főlap

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük a 08 bevallásra, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik adóazonosító jellel, de nem rendelkezik TAJ számmal,  A 08-M főlap ( C ) szekciójában „X” jelölést kell gyűjteni a „Jelölje, ha a magánszemély nem magyar állampolgárként Magyarországon biztosított és lakcím hiányában TAJ számmal nem rendelkezik” nevű jelölőnégyzetbe.

Kép21

26. ábra

A fenti gyűjtés biztosítása mellett a 08 bevallás szűrőablakán két új szűrőfeltételt is biztosítunk

-          TAJ számmal rendelkezik és
-          Adóazonosító jellel rendelkezik

megnevezéssel.

Kép22

27. ábra

 

 


Jogszabálykövetés


A 86/2021.(II.27.) és a 105/2021.(III.1.) korm.rendeletekkel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése a Kulcs-Bér programban
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 21. Magyar Közlönyben közzétett, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelete és a 37. Magyar Közlönyben közzétett 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelete alapján a 485/2020. (XI.10.) Korm.rendeletben szabályozott adófizetési kedvezmény és bértámogatás 2021. március hónapra is érvényesíthető, valamint bővült a kedvezményre jogosító tevékenységi körök és jogviszonyok köre.

A fentiek alapján az adófizetési kedvezmény 2021. március hónapra történő érvényesítését is biztosítjuk programunkban.

 

A szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2021. március hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó tényleges főtevékenységet folytató

  • kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után,
  • az egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  • a társas vállalkozásnak a Tbj. szerinti társas vállalkozó e jogállására tekintettel.

A fentiekkel együtt a SZAKKHO-ra, a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre, valamint a KIVA fizetésre vonatkozó kedvezményes rendelkezések is alkalmazhatók 2021. március hónapra.

A 86/2021.(II.27.) és a 105/2021.(III.1.) korm.rendeletekkel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése a Kulcs-Bér programban

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Főtev. a 485/2020.(XI.10.) Korm rendelethez törzs

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Főtev. a 485/2020.(XI.10.) Korm rendelethez törzs a következő elemekkel került bővítésre:

26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719)
27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743)
28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751)
29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754)
30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759)
31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761)
32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203)
33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763)
34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764)
35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765)
36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771)
37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772)
38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777)
39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778)
40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779)
41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722)
42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729)
43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990)
44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521)
46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523)
47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524)
48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525)
49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529)
50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602)
51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609)
52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601)
53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629)
54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553)
55. M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559)
56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560)

Így a törzs jelenleg az alábbi kedvezményes tevékenységi köröket tartalmazza:

2021-03-22_16h55_53

28. ábra

2021-03-22_16h58_55

29. ábra

Dolgozó adatai/Jogviszony:

A Jogviszony megnevezése pontra kattintva a képernyőn három  jelölőnégyzetet biztosítunk a „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” megnevezés alatt, a január, a február és a március havi kedvezmény érvényesítésének jelölhetőségére. Amennyiben a Jogviszony megnevezése képernyőn az új „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” jelölőnégyzetek bejelölésre kerülnek, és az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak november hónapban a jogviszonyban, azaz

- A jogviszony a kedvezményes időszakban fennáll, vagy

- ha kilépett április 1-e előtti dátummal de a kilépési mód nem befolyásolja a kedvezményt (a kilépési mód törzsadatnál a „485/2020. (XI. 10.) Korm. rend. szerinti kedvezményre nem jogosító kilépési mód” jelölőnégyzet bejelöletlen) és a jogviszony november hónapban legalább 1 napig fennállt,

akkor a kedvezményesre jelölt hónap számfejtése során érvényesül az adott jogviszonyra vonatkozóan a kedvezmény.

A jogviszonyban a március havi jelölőnégyzet a februári hónapzárást követően a február havi állapotnak megfelelően jelenik meg, azaz, ha február hónapra érvényesítésre került az adókedvezmény, akkor a március havi jelölőnégyzet is bejelölt állapotú lesz. A március hónap jelölőnégyzetének állapota mindaddig igény szerint változtatható, amíg nem készül március hónapra számfejtés az adott jogviszonyban.

Kép24

30. ábra

 

A kedvezményes tevékenységi körbe tartozó vállalkozás a társas vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottak után nem kötelezett SZOCHO (vagy KIVA) és SZAKKHO fizetésére 2021.03.hónap vonatkozásában.

A kedvezményes tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem kötelezett SZOCHO (vagy KIVA) és SZAKKHO fizetésére 2021.03.hónap vonatkozásában.

A társas, valamint az egyéni vállalkozói jogviszonyok esetében (kivéve a kiegészítő tevékenységűeket) abban az esetben, ha a Beállítások/Számfejtés beállításai pontban „A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a 485/2020.(XI.10.) Korm. rendeletben bevezetett kedvezmények köre” jelölőnégyzet bejelölt állapotú, a márciusi számfejtés során a kedvezmény automatikusan érvényesítésre kerül.

Figyelem!

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy bár a Kulcs-Bérben a 86/2021.(II.27.) és a 105/2021.(III.1.) korm.rendeletek által előírtak szerinti számfejtések elkészítését biztosítjuk, jelenleg ezek a számfejtések a 2108 és a 21KIVA bevallásokra nem gyűjthetők fel hibamentesen, mivel a NAV ezen bevallásokból még nem adott ki olyan verziókat, amelyekben biztosított a 86/2021.(II.27.) és a 105/2021.(III.1.) korm.rendeletek által előírtaknak megfelelő kitöltés!

 

Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pont Munkaadói forma legördülő listájában az eddigi „Alapítvány, egyéb nonprofit” megnevezést „Alapítvány és egyéb szakkho fiz.-re nem kötelezett, ktg,vet.szerv kivételével” megnevezésre módosítottuk.


Veszélyhelyzet alatt meghosszabbított GYED ellátások a 128/2021. (III.13.) Korm.rend, alapján
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

AA vészhelyzet fennállása alatt a gyermek gondozási díjra való jogosultság azon igénybe vevők esetében hosszabbodik meg, akiknek a jogosultsága 2021. március 14-én, vagy azt követően szűnik, vagy szűnt meg. Azaz azon gyermekek jogán megállapított és folyósított gyermekgondozási díjak kerülhettek meghosszabbításra, ahol a gyermek a második életévét, ikergyermekek esetén a harmadik életévüket, 2020. március 14-én, vagy azt követően töltötték be.Ezek a gyermekgondozási díjak 2021. április 7-éig hosszabbodtak meg, április 7-ét követően már nem folyósíthatók.A fentiek szerint meghosszabbított ellátással egyidejűleg további (GYED, GYES, GYET) ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe a meghosszabbított jogosultsági időszak során.Dolgozó adatai/Jogviszony/Számfejtések/Táppénz számfejtésA meghosszabbított folyósítás lejárta dátum rögzíthetőségét a Táppénz számfejtés pontban a Jogosultsági időszak vége dátum mező adatának felülírásával biztosítjuk.Miután a Jogosultsági időszak vége dátum mező eredeti adata felülírásra kerül, 2021.április 7-ig a GYED ellátás folyósításra jelölhető és a GYED napi összegei folyósíthatók abban az esetben is, ha az eredeti jogosultság a 2021. március 14-től 2021. április 6-ig terjedő időszakban lejár.

A Jogosultsági időszak vége mezőbe 2021. április 7-ét követő dátum rögzítésekor a program figyelmeztető  üzenetet küld, amennyiben a gyermek után járó GYED eredeti jogosultsági ideje 2021. március 14-e 2021. április 6–a között járt le, és a mezőbe 2021. április 7-ét követő dátumot próbálunk rögzíteni, illetve 2021. április 7-ét követő időszakra próbálunk folyósításra jelölni GYED-et.

Kép30

31. ábra

Negyedéves EB statisztikák (a tárgynegyedévben lezárt keresőképtelenségekről, CSED-ről, GYED-ről)
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az Adatszolgáltatások/MÁK felé pontból indítható negyedéves EB statisztikák aktualizálásra kerültek, jelen verzióban már lehetőséget biztosít a program a 2021. I. negyedéves adatgyűjtésre. A lezárt keresőképtelenségi esetek akkor kerülnek felgyűjtésre, ha a jelenlét naptárban az EB ellátási eset utolsó napján jelölésre kerül a lezártság ténye. Az eset lezárását a szóban forgó napon állva, az egér jobb klikk lenyomása után felugró „eset végének jelöl” funkcióval jelölhető.
Kép25

Javítások

Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony beállítás módosítás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a Szakképzési munkaszerződés biztosítási jogviszony (OEP) kódja 1101 (Munkaviszony) kódra került módosításra.

Kép26

33. ábra

 

Amennyiben Önök a jelen verziót megelőzően a programból bejelentettek a T1041 jelentésen Szakképzési munkaviszonyt a 1101 -től eltérő biztosítási jogviszony (OEP) kóddal , akkor ezt a bejelentést a törlés szabályai szerint javítani kell.


SZAKKHO kötelezettség beállítása a Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszonyban és az ahhoz kapcsolódó gyári alapértelmezett jövedelmek esetében
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló foglalkozási viszonyban a Munkáltatói közterhek részben beállításra került 2021.01.01-től a 1,5 % SZAKKHO fizetési kötelezettség. (A Foglalkozási viszonyok esetében minden olyan gyári és nem gyári jogcím módosításra kerül, aminek a nyenyi kódja: „tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló”)

 

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban a tanulószerződés foglalkozási viszonyhoz kapcsolódó jövedelmek beállító felületén szintén bejelölésre került a SZAKKHO. Ezek a jövedelmek a következők:

 

- Alapbér munkaszüneti napra (tan.szerz./hallg.) (AFÜH)
- Tan.szerz.foglalkoztatott tanuló jutt. (SGJ)
- Tanulók oktatási szünetére járó bér (AOSZ)
- Betegszabadság (tanulószerz.) (BST)
- Betegszabadság munkaszüneti napra (tanulószerz.) (BSFH)
- Távolléti díj munkaszüneti napra (tan.szerz./hallg.) (TFÜH)

Amennyiben Önök 2021. január és/vagy február hónapban számfejtettek Tanulószerződéses jogviszonyt, kérjük, ellenőrizzék e számfejtéseket, és szükség esetén ismételjék meg azokat a helyes SZAKKHO megállapítás érdekében.

 


Hallgatói munkaszerződés – alkalmazás minősége (NYENYI) kód javítás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszony csoportban a „Hallgatói munkaviszony (szakmai gyakorlatos) foglalkozási viszonynál az alkalmazás minősége (NYENYI) kód módosításra került 113.kódra (Hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony).

Kép28

34. ábra



EB21 – aktualizált jogszabályi hivatkozás az elszámolás fejlécében
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az EB21 fejlécében a korábbi verzióinkban a régi jogszabályi hivatkozás szerepelt. Jelen verziónkban ez javításra került:

Kép29

35. ábra


Mezőgazdasági őstermelő negyedév lejárta előtti tevékenység megszüntetése esetében nem kerültek gyűjtésre a bevallandó és megfizetendő TB és SZOCHO kötelezettségek a megszüntetés hónapjának számfejtésében
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a tevékenység megszüntetését magában foglaló negyedév utolsó jogviszonyban töltött hónapjában vizsgálja a program a számfejtés során a tárgynegyedévben jogviszonyban töltött TB és SZOCHO fizetésre köteles napok számát, és ennek alapján megjelenítésre kerül a számfejtésben a TB és SZOCHO fizetési kötelezettség.



A magánszemélyhez nem köthető juttatások szocho adója nem került be a főkönyvi feladásba korona kedvezmény jelölése esetén
Kulcs-Bér Light, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Amennyiben a Számfejtés beállításaiban jelölve volt a  485/2020. (XI.10) Kormány rendeletben bevezetett kedvezmények érvényesítése, nem került be a főkönyvi feladásba a 2108 bevallás  gyűjtésekor Az adózót terhelő – magánszemélyhez nem köthető – egyéb kötelezettség képernyőn felgyűjtött juttatások után fizetendő szocho adó.
A verzió frissítés után a hiba megszűnik, az Analitikában rögzített juttatások újragyűjtése nem szükséges.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2024. február/2 (v2941)

Megjelenési dátum: 2024. február 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

EFO import beolvasó felület bővítése Órabér mezővel
Szép kártya egyes meghatározott juttatás jellegű egyedi jövedelem jogcímeken számfejtett juttatások havi utalásának és bevallásának biztosítása
Változás a lezáratlan tárgyhónapot követő hónapban rögzített levonások/letiltások kezelésében
Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely) adatok lekérésének lehetősége állományi listában
Igazolás biztosítotti nyilvántartásba vételről irat gyűjtési lehetőségének biztosítása NAV iktatószám nélkül

Javítások

Új fejlesztések


Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk Karbantartás/Egyszerűsített foglalkoztatottak importálása beolvasó felületén a Bruttó bér mező mellett új mezőt biztosítunk Órabér megnevezéssel az órabéres díjazás importálhatósága céljából.

Ennek érdekében az import fájl kiegészíthető egy új mezővel, amely  az „Kifizetett bruttó bér” után következik.

Amennyiben ez az új Órabér mező kitöltésre kerül, abban az esetben nem a Bruttó bér mező adata kerül beolvasásra napibérként, hanem az órabér mező adata kerül beemelésre a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Alapbér táblarészének Bér típusa sorára oly módon, hogy a Bér típusa mezőbe az Órabér típus, az Összege mezőbe pedig a beolvasó felületen az Órabér mezőbe rögzített adat kerül.

Amennyiben a beemelésre kerülő import sablonban mind pedig a Bruttó bér mező kitöltésre kerül, ebben az esetben a Feldolgoz gombra kattintva azon sor(ok)on, amely(ek)en mind az Órabér mező, mind a Bruttó bér mező kitöltésre került, a program figyelmeztető üzenetet jelenít meg a Figyelmeztetés mezőben a következő szöveggel: „Mivel az Órabér mező kitöltött, így alapbérként ezen mező adat kerül beemelésre órabérként a jogviszony alapbér táblarészébe, nem a Bruttó bér mező adata napibérként!” Mindkét mező kitöltöttsége esetében tehát a Órabér mező adata kerül beemelésre a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Alapbér táblarészének Bér típusa sorára oly módon, hogy a Bér típusa mezőbe az Órabér típus, az Összege mezőbe pedig a beolvasó felületen az Órabér mezőbe rögzített adat kerül.

FONTOS! Az új oszlop használata nem kötelező. Az eddigi import fájl formátum változtatás nélkül használható.


Szép kártya egyes meghatározott juttatás jellegű egyedi jövedelem jogcímeken számfejtett juttatások havi utalásának és bevallásának biztosítása

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Több Ügyfelünk jelezte, hogy az általuk kezelt cégnél cafeteria rendszer működik, amelynek keretében a szép kártya is választható elem. Az éves választott szép kártya juttatás összege meghaladja az éves rekreációs keretösszeg kedvezményes határát. Ebből kiindulva külön jövedelem jogcímeken tartják nyilván az éves juttatás béren kívüli juttatás (bkj) részének és egyes meghatározott juttatás (emj) részének 1/12 részét havi szinten. Előbbit az alapértelmezett SZÉP kártya jövedelem jogcímen, utóbbit egyedi, egyes meghatározott juttatás típusú jövedelem jogcímen a SZÉP kártya jelölőnégyzet bekapcsolt állapota mellett az egyedi jövedelem jogcímnél.
Utóbbi jövedelem jogcím korábbi verzióinkban negyedéves emj közterhekkel jelent meg a számfejtésben, de a fenti körülményekre tekintettel a témában érintett Ügyfeleink jelezték,  hogy ezeket a jövedelem jogcímeket havi emj közterhekkel szeretnék megjeleníteni a számfejtésben, hogy a 08 bevallásra és a közteherutalásba is havonta kerüljenek az ilyen jövedelem jogcímen számfejtett jövedelmek gyűjtésre.

A fenti igény biztosítása érdekében a következőt biztosítjuk jelen verziónktól kezdődően:
Ha az egyedileg létrehozott SZÉP kártya jövedelem jogcím esetében a jövedelem törzs beállító felületén a Cafeteria részben a típus mező adata „Egyes meghatározott juttatás” és a SZÉP kártya jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor az így beállított jövedelem jogcímen számfejtett tételek esetében havi emj közterheket jelenít meg a számfejtés során a program.

Fontos!

Kérjük, a 2024. február havi közteherutalás gyűjtését jelen verziónkon futtassák!


3

Változás a lezáratlan tárgyhónapot követő hónapban rögzített levonások/letiltások kezelésében

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban abban az esetben, ha a lezárásra kerülő hónapban a Dolgozók adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások pontban levonás/letiltás került rögzítésre és a következő hónapban még nem készült számfejtés, de a következő hónapban is került rögzítésre levonás/letiltás, akkor a hónapzárás során a következő hónapból törlésre került az összes, a következő hónapban rögzített letiltás.
Jelen verziónktól kezdődően ez a működés változtatásra került oly módon, hogy a hónapzárás alkalmával  átveszi a program a lezárásra kerülő hónap levonásait/letiltásait, melyek megtartják a lezárásra kerülő hónapban már kialakított sorrendet. Ezután ebbe a sorrendbe a következő hónapban a hónapzárást megelőzően rögzített levonások a következő hónapban a hónapzárás előtt már meghatározott sorrendben – a törvényi sorrendet is figyelembe véve – beillesztésre kerülnek. Ha két letiltás esetében azonos a törvényi sorrend, akkor a rögzítési sorrend rangsorol, azaz a lezárásra kerülő hónapból átvételre kerülő tételeket a hónapzárás a következő havi letiltásokhoz képest korábban rögzítettként kezeli.
A hónapzárás során abban az esetben, ha a lezárásra kerülő hónapban, és az azt követő hónapban is vannak rögzített levonások/letiltások, – és a helyes törvényi sorrend meghatározására szükség van -, a következő üzenetet jeleníti meg a program:
„A következő hónapban már van levonás rögzítve és az aktuális időszakból is átvitelre kerül levonás, ezért a program módosította a következő havi levonások törvényi sorrendjét, kérjük ellenőrizze!”

2024-02-26_16h27_37

Fontos!
Amennyiben a hónapzárás során az Önök állományában valamely jogviszonyhoz kapcsolódóan megjelenik ez a fenti tájékoztató üzenet, kérjük ellenőrizzék a fentiekkel érintett jogviszony(ok)ban a levonások/letiltások törvényi sorrendjének helyességét, és szükséges esetben módosítsák azt.


3

Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely) adatok lekérésének lehetősége állományi listában

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosít a program a ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) lekérésére a Vezetői információk/Állományi lista pontban.


3

Igazolás biztosítotti nyilvántartásba vételről irat gyűjtési lehetőségének biztosítása NAV iktatószám nélkül

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk a Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Biztosítotti nyilvántartásba vétel pontban arra, hogy Felhasználóink akár a NAV iktatószám megjelenítése nélkül is gyűjthessék az Igazolás biztosítotti nyilvántartásba vételről iratot. Amennyiben nem kívánják a NAV iktatószámot felgyűjteni az iratra, úgy az általános szűrőablakból a Nyomtatási képre jutva a képernyő bal oldalán megjelenő beállító panelen az „Iktatószám megjelenítés” jelölőnégyzetet tegyék bejelöletlen állapotúvá.


3

Új Felszolgálási díj jövedelem jogcímek biztosítása a Jövedelem törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban korábban egyetlen Felszolgálási díj jövedelem jogcímet biztosítottunk „Felszolgálási díj elszámolása” számítási mód mellett, amely 27 % ÁFA tartalom mellett kezelte a számfejtésben ezt a jövedelem jogcímet. A Standard verziót használók így 18, és 5% ÁFA tartalmú, valamint ÁFA tartalom nélküli Felszolgálási díjat nem tudtak elszámolni jelenleg, ezért a jövedelem törzset bővítettük.
1.
Jelen verziónktól kezdődően a Felszolgálási díj jövedelem jogcímből új jövedelem jogcímeket biztosítunk, amelyek a következők:
- Felszolgálási díj (18% ÁFA tartalom) – a beállítások a Felszolgálási díjéval azonosak, kiv. számítási mód: „Felszolgálási díj elszámolása (18%)”,
- Felszolgálási díj (5% ÁFA tartalom) – a beállítások a Felszolgálási díjéval azonosak, kiv. számítási mód: „Felszolgálási díj elszámolása (5%)”,
- Felszolgálási díj (ÁFA tartalom nélkül) – a beállítások a Felszolgálási díjéval azonosak, kiv. számítási mód: „Egyösszegű”.
2.
Az eddig biztosított Felszolgálási díj jövedelem jogcím átnevezésre került Felszolgálási díj (27% ÁFA tartalom) megnevezésre.


3

Felmondási idő megállapodás alapján mező a jogviszony alapadatok alatt

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok menüpontban biztosítunk egy „Felmondási idő megállapodás alapján” nevű mezőt azon ügyfeleink számára, akik az Mt-ben meghatározott felmondási időtől eltérő időt állapítanak meg a munkaszerződésben.

Kép1

 

Az ebbe a mezőbe rögzített érték kilistázható a Vezetői információk/Állomány listában, valamint a Jogviszonyos listában.

Mind a két listában alapértelmezetten a Próbaidő vége után jelenik meg.

Kép3

Kép2

Az új mezőt a szerződéssablonba be lehet szúrni a dolgozó adatlapján a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szerződés menüpontban:

Kép4

Javítások


3

Önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek nem képezik a Szocho tv. 10-12. §, valamint a 15. § szerinti adókedvezmények alapját

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek ( ÖSN, ÖSR, ÖPR, ÖPN, ÖER, ÖEN) esetében a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet bejelölt állapotú volt. A NAV-tól kapott szakmai vélemény megerősítette, hogy az önkéntes pénztári munkáltatói támogatásokkal szemben foglalkoztatói kedvezmény (SZOCHO, KIVA) nem érvényesíthető – kivéve a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezményt -. Az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek esetében a fentiek okán a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet jelen verziónktól kezdődően bejelöletlen állapotú, e jövedelmekkel szemben a számfejtés során a kizárólag a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezmény érvényesül a számfejtés során.

A NAV-tól kapott szakmai vélemény érdemi része a következő:

A Számv. tv. szerint az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás nem tartozik a bérköltség kategóriájába, az a 3. § (7) bekezdés szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül [azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó stb...]
Mindezekre tekintettel egyetértünk azon értelmezéssel, mely szerint a munkavállaló részére a munkáltató által az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás nem vehető figyelembe a Szocho tv. 10-12. §, valamint a 15. § szerinti adókedvezmények alapjának meghatározása során. Ugyanakkor az a Szocho tv. 13. §-ában említett adókedvezmény alapjának számításakor – eltérő rendelkezés hiányában – figyelembe vehető.


3

Egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre. A hibát javítottuk, az jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató – 2013. február/4.

Megjelenési dátum: 2013. február 27.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A 2013. február/4. verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

Alapértelmezett – alapbér alapján történő fizetett ünnep elszámolás a havi béresek esetén »
Órában történő szabadság nyilvántartás »
Végrehajtói – behajtási jutalék letiltásokkal való kezelése »
Új távolléti jogcím: Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség »
Frissítésre került a foglalkoztatói igazolás »
KIVA-s cégben számfejtett tanulószerződéses jogviszony »
Foglalkoztatói kedvezmények kezelése »
Szabadság újraszámításkor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése »
Munkaidőkeretben foglalkoztatottak havi elszámolása »
Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén »
Beosztás, illetve pótlékok figyelembevétele távolléti díj számítása esetén »
Alapbérrel elszámolt fizetett szabadság »

Alapértelmezett – alapbér alapján történő fizetett ünnep elszámolás a havi béresek esetén

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A fizetett ünnep alapbérrel történő elszámolását havi béres munkavállalók esetén alapértelmezettre állítottuk, azonban a távolléti díj alapján történő elszámolásának jelölésére továbbra is lehetőség van a Beállítások/Számfejtési alapadatok pontban.

Órában történő szabadság nyilvántartás

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Új funkcióval bővítettük programunkat a Munka törvénykönyve 124.§ (2) bekezdése értelmében:

 (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

A fentiekben foglaltak alapján az 5/2-től eltérő munkarendben (általános munkarendtől eltérő), illetve a napi egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát órában kell nyilvántartani. Ennek megfelelően programunk új opcióval bővült. A dolgozó adatain belül, a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartásnál lehetőséget biztosítunk a szabadság kezelési típusának beállítására.

Figyelem! Kulcs-Bér Light programban az automatikus szabadság számítás továbbra sem elérhető, azonban az órában történő nyilvántartást lehetővé tettük ebben a verzióban is.

További részleteket és képernyőképekkel illusztrált leírás kapcsolódó blogbejegyzésünkben olvashatnak:

Órában történő szabadság nyilvántartás leírása >>

Végrehajtói – behajtási jutalék letiltásokkal való kezelése

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Új levonási jogcím került paraméterezésre programunkban: Végrehajtási jutalék néven. A letiltási jogcím használatához kérjük, töltse vissza az alapértelmezett beállításokat a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Levonási jogcímek pontban.

Az új levonási jogcímen kívül, új letiltási paraméter kezelése is megvalósításra került szintén a végrehajtási jutalékkal összefüggésben. Abban az esetben , ha egyedileg létrehozott jogcímet használtak a végrehatói (behajtási) jutalék érvényesítésére, kérjük végezzék el az új paraméter beállítását.

Új távolléti jogcím: Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól lehetőséget biztosítunk a „valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség” jelenlét rögzítésére, melynek megfelelően a dolgozó jelenlét naptár opciója új jelenlét jogcímmel bővült. A jogcím az „igazolt, nem fizetett” kategória alatt található meg.


Kulcs-Bér Prémium felhasználóinknak az új jelenlét jogcímtől függetlenül továbbra is biztosítjuk a visszamenőleges jelenlét adat korrekció használatát.

Frissítésre került a foglalkoztatói igazolás

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett módosított Foglalkoztatói Igazolásnak megfelelően programunkban is frissítésre került az igazolás, amely a Nyomtatványok/ Bérügyi menüpontból érhető el. Tavalyi évhez hasonlóan idén is lehetőség van a programból történő elektronikus bevallás elkészítésére.

KIVA-s cégben számfejtett tanulószerződéses jogviszony

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A 2011.évi CLVI. törvény IX. fejezete 455.§.(1) c) alapján a tanulószerződéssel foglalkoztatott után fizetendő SZOCHO alapja a tanulószerződésben meghatározott díj. Jelen esetben ez képezi a SZOCHO alapját abban az esetben is, ha a tanuló betegszabadságon van, vagy EB pénzellátásban (táppénz, GYED) részesül. A tanulószerződéses esetében az e mezőbe rögzített összeg alapján állapítja meg programunk a SZOCHO alapot, azonban KIVA-s cégformát illetően SZOCHO fizetési kötelezettség nincs, így a tanulószerződés alapján foglalkoztatott után fizetendő KIVA 16% alapja a tanulószerződésben meghatározott díj. A tanulószerződésben meghatározott díjat továbbra is a dolgozó jogviszonyán belül, a Jövedelem juttatások pontban kell rögzíteni.

Foglalkoztatói kedvezmények kezelése

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Megvalósításra került a foglalkoztatói kedvezmények munkaviszonyra tekintettel történő alkalmazásának figyelése. A jövőben nem engedélyezi programunk a kedvezmény jelölését olyan esetekben, ha nem megfelelő jogviszonyban kívánjuk alkalmazni azt.

Szakmai háttér:
• 2011. évi CLV. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásról (4.§)
• 2011. évi CLVI. tv. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (460.§-463.§)

A törvény alapján kizárólag munkaviszony esetén lehet alkalmazni a kedvezményeket. A kedvezményt a munkáltató, kifizető a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő SZOCHO, illetve szakképzési hozzájárulásból érvényesítheti. Továbbá a frissítés futtatását követően eltávolításra kerül a nem munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében bejelölt kedvezmény a még nem számfejtett hónapokban.

Szabadság újraszámításakor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A Mt. 115. (1) és (2) bekezdése értelmében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén, a dolgozónak keresőképtelenség idejére nem jár szabadság. Az erre az időszakra eső szabadságos napok számával csökkenteni kell a dolgozó kiadható szabadságos napjainak számát. A jogszabálytól csak a dolgozó javára lehet eltérni. Ennek megfelelően programunkban megvalósításra került a fentiek kezelése. Amennyiben módosítani szeretnének az alapértelmezett beállításon, a Beállítások / Dolgozók kezelésének beállításainál tehetik meg.

Részleteket kapcsolódó bejegyzésünkben olvashatnak:

Szabadság újraszámításakor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése >>

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak havi elszámolása

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Pontosításra került a munkaidőkeretben foglalkoztatott havi béres munkavállalók havi- és munkaidőkeret végén történő elszámolása.

Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Programunkat felkészítettük a munkabérek védelméről szóló törvény, és a Munka törvénykönyvében foglaltak alapján a havi béres munkavállalók távolléti díjának  számfejtése során esetenként megjelenő bérkülönbözet kezelésére. Ennek megfelelően új funkcióval bővült a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontja.

A bérkiegészítés alkalmazásával kapcsolatos részleteket kapcsolódó bejegyzésünkben olvashatják:

Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén >>

Beosztás, illetve pótlékok figyelembevétele távolléti díj számítása esetén

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Programunkban módosításra került a pótlékok, illetve a beosztás figyelembevétele fizetett távollét esetén. A Nemzeti Gazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján:

„A 2013. január 1-jén hatályba lépett távolléti díj számítási szabályokhoz igazodik a törvény azon szabálya, amely szerint – amennyiben a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása – a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék is, amelyre akkor lett volna jogosult, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartama alatt ténylegesen munkát végzett volna. Lényeges, hogy ilyenkor a távolléti díj számítása során a bérpótlék-részt (Munka Törvénykönyve 151. §) nem kell figyelembe venni; vagyis a bérpótlékok kétszeresen nem kerülnek felszámolásra. A munkavállalót ugyanakkor valamennyi bérpótlék megilleti ilyen esetben; tehát nem csak a törvény, hanem a kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy munkáltatói szabályzat alapján járó bérpótlékokat is figyelembe kell venni.”

Alapbérrel elszámolt fizetett szabadság

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyve nem tiltja, hogy kollektív szerződés alapján eltérjen a munkáltató a szabadság távolléti díjjal történő megállapításától, ezért választható opcióként biztosítjuk a fizetett szabadságok alapbérrel történő elszámolását, mely programunkban a Beállítás/ Számfejtési alapadatok menüpontban állítható be. Ezen beállítás alkalmazásakor a „Alapbér fizetett ünnepre” jogcím fog megjelenni.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató – 2013. február/3.

Megjelenési dátum: 2013. február 08.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A 2013. február/3. verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

A 2013. február/2. verzióhoz képest módosult a 1308-as bevallás felgyűjtése.

Kérjük, amennyiben a február/2. változattal már elkészítette a 1308-as bevallást, ismételje meg a bevallás elkészítését a 2013. február/3. változattal.

Az előző évi személyi jövedelemadó bevallás jellegének felgyűjtése pontosításra került (1308M, C blokk).

A 2013. február/2. verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

1308 havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról »


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2024. február (v2935)

 Megjelenési dátum: 2024. február 1.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 2-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2408 bevallás
2024. január 1-i változás – a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások bevallási és utalási gyakoriságára vonatkozó változások átvezetése a Kulcs-Bér programban
Hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben

Új fejlesztések

Nyugdíjas köznevelési foglalkozási jogviszony biztosítása

 

Jogszabálykövetés

2408 bevallás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2408 pontban biztosítjuk a 2408 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2408 bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2408 bevalláson a következő módosításokra került sor:

2408 főlap:

Megváltozott a nyugdíjas státusz kódok köre. A 3. kód megszűnt, viszont kiegészült a kódok köre egy 11. kóddal.

 2408A-01-01,
2408A-01-03,
2408A-02-02,
2408A-02-03,
2408A-03-01,
2408A-03-02,
2408A-EUNY
lapok tartalma nem változott.

2408A-02-01 lap

A 2308A-02-01 lap 109.sora törlésre került, így a 110. sor a 2408A-01-02 lapon 109. sor lett.

2408M

A lap kiegészült egy új sorral: Az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító száma megnevezéssel.
A FELIR azonosítót törölték a lapról.

2408M-04 lap – nincs változás

2408M-05 lap – nincs változás
2408M-06 lap – nincs változás
2408M-07 lap
A 339. sor szövegében módosult az évszám.
Kiegészült a lap egy új, 410. sorral.

2408M-08 lap – nincs változás

2408M-09 lap – nincs változás
2408M-09-01 lap – nincs változás
2408M-09-02 lap – nincs változás
2408M-10 lap – nincs változás
2408M-11 lap – nincs változás ​de a kutatók és a doktorjelöltek kedvezményének összevonása okán az adókedvezmény jogcíme kódkészlet megváltozott, a Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény kódja 26. kód lett:
2408M-12 lap – nincs változás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2024. január 1-től kezdődően a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások bevallási és utalási gyakoriságára vonatkozóan jogszabályi változásra került sor.
A változás lényege:
A közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell gyűjteni és bevallani a 2408 bevalláson:

-a béren kívüli juttatások esetében,

-az egyes meghatározott juttatások esetében (kivéve a béren kívüli juttatás rekreációs keretösszeget meghaladó része miatti egyes meghatározott juttatásokat. (Ilyen pl.: a csekély értékű ajándék)

A közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell gyűjteni és bevallani a 2408 bevalláson:
-az egyes meghatározott juttatások esetében a béren kívüli juttatás rekreációs keretösszeget meghaladó része miatti egyes meghatározott juttatásokat terhelő kötelezettségeket. (pld.: 450 e Ft-os határt meghaladó juttatások kötelezettsége, évközi kilépés miatt korábban bkj-ként elszámolt, de a kilépés miatt egyes meghatározott juttatássá váló juttatásrészt terhelő 1,18-as szorzós különbözetek kötelezettsége).
A fenti változásokkal kapcsolatosan jelen verziónktól kezdődően a következőket biztosítjuk programunkban:
Hóvégi/kilépő számfejtés – Két új járulék került bevezetésre
Mivel a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások közterheit alapvetően negyedévente kell bevallani és utalni, de ettől eltérően havonta kell utalni- az éves rekreációs határt meghaladó rész utáni közterheket,- a kilépéskor a jogviszonyos időszakra arányosított rekreációs határt figyelembe véve, az éves elszámolásból adódó  különbözet után számolt közterheket,ezért a havi utalásos egyes meghatározott (emj) részt ezentúl külön járulék soron jelenítjük meg a számfejtés során.

A negyedéves gyakoriság körébe tartozó egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások, valamint azok közterhei a juttatás hónapjának hóvégi/kilépő számfejtésében továbbra is megjelenítésre kerülnek!
FONTOS!!!
Amennyiben már létezik olyan számfejtés, amelyben az éves rekreációs határt meghaladó összegű juttatás került elszámolásra, vagy a munkaviszony megszűnése miatt a juttatás összege meghaladta az időarányos rekreációs határ összegét, akkor  akkor ezeket a számfejtéseket meg kell ismételni, ÚJRA KELL SZÁMFEJTENI!
A két új járulék:
- Szocho adó (Egyes megh. jutt., t.havi köt.)
- Egyes jut. után kifiz. terhelő adó (t.havi köt.)A „régi” közterhek utalási gyakorisága beállításra került negyedévesre, az új járulékok gyakorisága havi.2408A-01-01 lap gyűjtéseAz Adatszolgáltatások/NAV felé/2408 bevallás gyűjtését indítva a 01-01 lapra a negyedév közbülső hónapjaiban a számfejtésekből csak  az éves rekreációs határt meghaladó juttatás rész és annak közterhei, valamint  a kilépéskor a jogviszonyos időszakra arányosított rekreációs határt figyelembe véve, az éves elszámolásból adódó  különbözet és az az után számolt közterhek kerülnek átvételre. A tárgynegyedévben juttatott béren kívüli juttatások és a negyedéves gyakorisággal bevallandó, tárgynegyedévben juttatott egyes meghatározott juttatások (pl.: csekély értékű ajándék), valamint ezek közterhei a negyedév záró hónapjában kerülnek felgyűjtésre – tehát ezekből negyedéves összegeket kell gyűjteni ezentúl -.

FONTOS!!!

Kérjük fokozottan ügyeljenek arra, hogy az analitikával rögzített egyes meghatározott juttatásokat – pl.: telefon -, és a reprezentáció ((kivéve, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány) összegét 2024. évben már a negyedév utolsó hónapjában kell rögzíteni a 2408A-01-01 lapon, mivel ezeket is negyedévente kell bevallani, valamint közterheiket negyedévente kell megfizetni!

Közteher utalás

Az új járulékokat a magánszemélyhez nem köthető juttatások részen gyűjtjük.

Járulék táblázatok

A dolgozó és a jogviszony ágon található járulék táblázatokban az új kifizetői szocho járulék gyűjtését biztosítjuk.

 Járulékigazolás

A Járulékigazolásra az új kifizetői szocho járulék gyűjtését biztosítjuk.

Főkönyvi feladás

A béren kívüli juttatások valamint azon egyes meghatározott juttatások után, amelyeket negyedévente  kell szerepeltetni a bevallásban,  a negyedév bármely hónapjában elszámolt közterhek a negyedév utolsó hónapjában kerülnek feladásra, abban az esetben is, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik a negyedév utolsó hónapja előtt.

KIVÁ-t alkalmazó cég esetében nincs változás. Havonta történő KIVA utalás és főkönyvi feladás beállítás mellett minden tétel a tárgyhóban kerül feladásra, 3 havonta történő KIVA utalás és főkönyvi feladás beállítás mellett a munkabérre, béren kívüli juttatásokra és az egyes meghatározott juttatásokra elszámolt közterhek a harmadik hónapban kerülnek feladásra. Ugyanez a működés érvényesül abban az esetben is, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik a negyed utolsó hónapja előtt.

Bérösszesítők

A negyedéves gyakoriság körébe tartozó egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások, valamint azok közterhei a juttatás hónapjának bérösszesítőjén továbbra is megjelenítésre kerülnek.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról
10.§
Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –) „a) a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;” (kell megállapítania és a  kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az  adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.)

Szja törvény:

69. § *  (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) *  Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

(3) *  Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) *  A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a) *  a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;

b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként; (​ez a bkj rekreációs keretösszeget meghaladó része​)

d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. § *  (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

(3) *  Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) *  az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7) *  Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része.

(8) *  A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg * 

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(9) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

 

Hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben 56 240 forint. Ennek okán aktualizálásra került a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban a

-Helyk. bérlettérítés (hazaut., vevő a munkáltató) és a
-Helyk. bérlettérítés (hazaut., vevő a munkaváll.)
jövedelem jogcímek Bruttó maximuma mezőjének értéke 56 240 forintra.
Jogszabályi háttér:
A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2024. évben
A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56 240 forint.

Új fejlesztések

Nyugdíjas köznevelési foglalkozási jogviszony biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban a két új foglalkozási viszonyt biztosítunk

-Köznevelési jogviszony nyugdíjas (telj.m.i.) és
-Köznevelési jogviszony nyugdíjas (részm.i)
megnevezéssel.
Az új foglalkozási viszonyok lényeges beállításai:

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató: 2015. február (1907)


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató 2022. december (v2815)

 

Megjelenési dátum: 2022. december 7.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022 december 8-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

 

 

Újdonságok


Megjelent a Kulcs-HR Önkiszolgáló Portál webes alkalmazásunk

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónk kiadásától kezdődően már elérhető a Kulcs-Bér programmal integráltan működő Kulcs-HR Önkiszolgáló Portál alkalmazás.

A Önkiszolgáló Portál segítséget nyújt a következőkben:

  • Tehermentesíti a HR munkatársakat azzal, hogy a munkavállalók maguk elintézhetnek a portálon bizonyos személyükkel és/vagy jogviszonyukkal kapcsolatos ügyeket, így erőforrások szabadulhatnak fel a HR osztályon, amelyeket egyéb feladatokra lehet átcsoportosítani.
  • Az önkiszolgáló HR modul lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy egyénileg, személyesen kontrollálják személyes adataikat, így azok naprakészen kezelhetők.
  • Mind a munkáltató, mind a munkavállaló bárhonnan, bármilyen eszközről hozzáférhet a számára szükséges adatokhoz, információkhoz.
  • A papírmentes ügyintézés érdekében a munkavállalók személyes fiókjukba kapják meg elektronikus nyomtatványaikat – bérjegyzékek, M30, járulék igazolás – ,
    amelyek átvételét egy gombnyomással vissza tudják igazolni a fiókból. A megküldött nyomtatványok a munkavállaló részére bármikor elérhetők, visszakereshetők.

A Kulcs-HR Önkiszolgáló Portál használatához szükséges modul beszerzéséhez hívják értékesítőinket: +36 1 336 5300

A Kulcs-HR Önkiszolgáló Portál felhasználói leírása  itt található.

Személyi alapbér rögzíthetősége forint fillérben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziótól kezdődően programunkban biztosítjuk a személyi alapbér forint fillérben való rögzíthetőségét is. Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a témában a számfejtési nyomtatványok fejlesztése jelenleg is folyamatban van.

Képkivágás

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2017. február/2

Megjelenési dátum: 2017. február 13.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

EB17
KSH havi munkaügyi jelentés (2238) – paraméterezés


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info