Korkedvezmény- biztosítási járulék beállítása

Korkedvezmény- biztosítási járulékot a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyoknál lehet beállítani. Ki kell választani az adott foglalkozási viszonyt, a Módosít gombra kattintva megjelenik egy ablak, ahol lehet paraméterezni az adott foglalkozási viszonyt. A munkáltatói járulék adatoknál lehet beírni a korkedvezmény- biztosítási járulék adatát.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. december/3 (v2931)

Megjelenési dátum: 2023. január 23.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. január 24-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

Jogszabálykövetés

Időbélyegző használata elektronikusan készült nyomtatványok küldéséhez

Javítások

Egyházi személy utáni minimálbér alapú szocho alap megállapítás hibás 2023. december hónapban
2023. évi ÁNYK konvertálással átvett adatok esetében hibás adatok kerültek a Adó adatlap „Más programból” fül 289. sorára

 

Jogszabálykövetés

Időbélyegző használata elektronikusan készült nyomtatványok küldéséhez

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzió

Az elektronikus nyomtatvány küldés funkció Standard vagy Kompakt verzióval rendelkező ügyfeleink számára az Elektronikus bérjegyzék és nyomtatványok modulunk megvásárlásával érhető el.

Jelen verziónk lehetőséget biztosít a felhasználó számára, hogy az elektronikus formában elkészült M30 igazolást időbélyegzővel tudja ellátni.

Az időbélyegző rendeltetésével, beszerzésével és használatával kapcsolatban, legyen szíves, vegye fel a kapcsolatot az informatikai rendszereinek üzemeltetőjével. 

A Beállítások/Számfejtés/23M30 menüpont alatt hoztuk létre a beállításokhoz szükséges felületet:

A program visszaigazolja a sikeres kiküldést.

A kapott fájlt Adobi Acrobat DC alkalmazással megnyitva lehet megtekinteni az időbélyegzőt.

(A fejlesztés és a tesztelés során teszt tanúsítványt, illetve teszt időbélyegzőt használtunk, ezért minősülnek ismeretlen érvényességűnek, illetve nem ellenőrizhető érvényességűnek.)

Az adatokat a kitöltéshez az időbélyegzés szolgáltató cég adja meg.

 

Javítások


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. december hóban alapértelmezett Egyházi szolgálati jogviszony foglalkozási viszony mellett a számfejtésben a szocho alapjaként a 2023.12.01-én érvényes minimálbér összegét jelenítette meg a program. Esetükben a szocho alapja a tárgyév első napján érvényes minimálbér, vagy ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján, akkor a jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része. 2023. decemberében tehát még a 232000 Ft alapján kellett a szocho alapját meghatározni. (A NYJ alapja decemberben a 2023.dec.1-én érvényes minimálbér, a szocho alapja viszont a 2023.jan.1-én érvényes minimálbér, mert kivételszabályt a szocho tv. csak a főfogl. EV és főfogl. TV esetében ír elő.) A hibát jelen verziónkban javítottuk.

Jogszabályi háttér:
A Szocho tv. 8. § (2) alapján: „Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.”
A 34. § 11. szerint pedig: „ minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;”

2023. évi ÁNYK konvertálással átvett adatok esetében hibás adatok kerültek a Adó adatlap „Más programból” fül 289. sorára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. évi adatok ÁNYK konvertálása esetében tévesen került beemelésre a programba adat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adó adatlap „Más programból” fül 289. sorára.

A hibás adat átvételt jelen verzió futtatás részben javítja az alábbiak szerint:

A konvertált állományok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok Adó adatlap „Más programból” fül 289. sor „a” és „b” mezőjének adata törlésre kerül abban az esetben, amelyben a konvertálás után  a 286.sor „b” mezőjének és a 289. sor „a” mezőjének adata azonos volt.

Ez a javítás nem törli a 289. sor ”a” és „b” mezőjének adatát olyan esetben, ha a a 286.sor „b” mezőjének és a 289. sor „a” mezőjébe különböző adat került a konvertálással.
Ennek okai a következők lehetnek:
-EB pénzellátásban részesült a foglalkoztatott a konvertált időszak során,
-foglalkoztatói kedvezmény érvényesült a konvertált időszak egy részében, más részében viszont nem,
-a 289. sorra a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében felsorolt jövedelem is gyűjtésre került (tipikusan ilyen az osztalék).
A felsorolt esetekben kézzel kell korrigálni a 289. sor „a” és „b” mezőinek adatát.
Fontos!
Kérjük, ha az Önök 2023. évi adatbázisába ÁNYK konvertálással kerültek beemelésre  2023. évi , más programban számfejtett előzmény adatok, akkor gyűjtsék újra a 23M30 igazolásokat, és a fentebb felsorolt esetekkel érintett foglalkoztatottak igazolásainak 289. sorát korrigálják kézzel. A hibáért elnézésüket kérjük.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Példák járulékfizetési felső határra

Bejegyzésünkben két példát találhatnak a járulékfizetési felső határhoz kapcsolódóan.

2013.01.01-től megszűnt a nyugdíjjárulék fizetés felső határa


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Végkielégítés

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha:

  • a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
  • a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A végkielégítés mértéke:

  • legalább 3 év esetén egyhavi,
  • legalább 5 év esetén kéthavi,
  • legalább 10 év esetén háromhavi,
  • legalább 15 év esetén négyhavi,
  • legalább 20 év esetén öthavi,
  • legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege,

amely tovább emelkedik az Mt. által meghatározott módon, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezés alapján kerül megszüntetésre, a munkaviszony megszűnésének dátuma és az egyéb feltételek a közös megállapodás alapján kerülnek meghatározásra, így e megszűnési mód mellett akár végkielégítés is fizethető, ami ilyen esetben a törvényi mértéket meghaladónak minősül.

Végkielégítés elszámolása a programban:

A program a munkaviszony megszűnésekor lehetőséget biztosít a végkielégítés automatikus jogcímként történő számfejtésére. Az automatikus számfejtés érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatok pontban a Kiléptetés gombra kell kattintani. Ekkor előreugró ablak jelenik meg, amelyben rögzíteni kell a kilépés dátumát, a kilépés módját, valamint a Végkielégítés táblarészben bejelöltté kell tenni a Végkielégítésre jogosult jelölőnégyzetet. E művelet elvégzését követően válik aktívvá a táblarész többi rögzítőmezője:

-        Emelt összegű végkielégítés jelölőnégyzet – ezt a jelölőnégyzetet akkor kell bejelölni, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkáltatói felmondás módozattal.

-        Hónapok száma – ide kell rögzíteni a végkielégítés hónapjainak számát.

-        Jövedelem jogcíme – ebben a mezőben alapértelmezetten a Végkielégítés (kifizetés évében adózó) jövedelem jogcímet ajánlja fel a program. Ezt a jogcímet kell használni munkáltatói felmondási mód esetén. Amennyiben a számfejtésben a Mt. 77. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt mértéken felül szeretnénk végkielégítést elszámolni, vagy a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a felek a megállapodásban végkielégítésről is rendelkeztek, úgy a Végkielégítés (törv.mértéket meghaladó rész) jövedelem jogcímet kell kiválasztani a legördülő listából.

-        Munkáltatói felmondás közlésének napja – Munkáltatói felmondás esetében a felmondás közlésének dátumát, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében a munkaviszony megszűnésének dátumát kell e mezőbe rögzíteni (a mező dátuma a végkielégítés távolléti díjának számításához figyelembevételre kerülő irányadó időszak meghatározására van hatással).

Végkielégítés

A LIGHT verzióban a fent írt funkció nem érhető el, de egyéb jövedelemként fel lehet rögzíteni egyösszegben a végkielégítést, amely a kilépő számfejtés során figyelembevételre kerül.

A program a végkielégítést a Mt vonatkozó rendelkezései alapján számolja.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c)a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

 

148. §  (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2024. február (v2935)

 Megjelenési dátum: 2024. február 1.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 2-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2408 bevallás
2024. január 1-i változás – a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások bevallási és utalási gyakoriságára vonatkozó változások átvezetése a Kulcs-Bér programban
Hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben

Új fejlesztések

Nyugdíjas köznevelési foglalkozási jogviszony biztosítása

 

Jogszabálykövetés

2408 bevallás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2408 pontban biztosítjuk a 2408 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2408 bevallás szempontjainak megfelelően.

A 2408 bevalláson a következő módosításokra került sor:

2408 főlap:

Megváltozott a nyugdíjas státusz kódok köre. A 3. kód megszűnt, viszont kiegészült a kódok köre egy 11. kóddal.

 2408A-01-01,
2408A-01-03,
2408A-02-02,
2408A-02-03,
2408A-03-01,
2408A-03-02,
2408A-EUNY
lapok tartalma nem változott.

2408A-02-01 lap

A 2308A-02-01 lap 109.sora törlésre került, így a 110. sor a 2408A-01-02 lapon 109. sor lett.

2408M

A lap kiegészült egy új sorral: Az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító száma megnevezéssel.
A FELIR azonosítót törölték a lapról.

2408M-04 lap – nincs változás

2408M-05 lap – nincs változás
2408M-06 lap – nincs változás
2408M-07 lap
A 339. sor szövegében módosult az évszám.
Kiegészült a lap egy új, 410. sorral.

2408M-08 lap – nincs változás

2408M-09 lap – nincs változás
2408M-09-01 lap – nincs változás
2408M-09-02 lap – nincs változás
2408M-10 lap – nincs változás
2408M-11 lap – nincs változás ​de a kutatók és a doktorjelöltek kedvezményének összevonása okán az adókedvezmény jogcíme kódkészlet megváltozott, a Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény kódja 26. kód lett:
2408M-12 lap – nincs változás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2024. január 1-től kezdődően a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások bevallási és utalási gyakoriságára vonatkozóan jogszabályi változásra került sor.
A változás lényege:
A közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell gyűjteni és bevallani a 2408 bevalláson:

-a béren kívüli juttatások esetében,

-az egyes meghatározott juttatások esetében (kivéve a béren kívüli juttatás rekreációs keretösszeget meghaladó része miatti egyes meghatározott juttatásokat. (Ilyen pl.: a csekély értékű ajándék)

A közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell gyűjteni és bevallani a 2408 bevalláson:
-az egyes meghatározott juttatások esetében a béren kívüli juttatás rekreációs keretösszeget meghaladó része miatti egyes meghatározott juttatásokat terhelő kötelezettségeket. (pld.: 450 e Ft-os határt meghaladó juttatások kötelezettsége, évközi kilépés miatt korábban bkj-ként elszámolt, de a kilépés miatt egyes meghatározott juttatássá váló juttatásrészt terhelő 1,18-as szorzós különbözetek kötelezettsége).
A fenti változásokkal kapcsolatosan jelen verziónktól kezdődően a következőket biztosítjuk programunkban:
Hóvégi/kilépő számfejtés – Két új járulék került bevezetésre
Mivel a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások közterheit alapvetően negyedévente kell bevallani és utalni, de ettől eltérően havonta kell utalni- az éves rekreációs határt meghaladó rész utáni közterheket,- a kilépéskor a jogviszonyos időszakra arányosított rekreációs határt figyelembe véve, az éves elszámolásból adódó  különbözet után számolt közterheket,ezért a havi utalásos egyes meghatározott (emj) részt ezentúl külön járulék soron jelenítjük meg a számfejtés során.

A negyedéves gyakoriság körébe tartozó egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások, valamint azok közterhei a juttatás hónapjának hóvégi/kilépő számfejtésében továbbra is megjelenítésre kerülnek!
FONTOS!!!
Amennyiben már létezik olyan számfejtés, amelyben az éves rekreációs határt meghaladó összegű juttatás került elszámolásra, vagy a munkaviszony megszűnése miatt a juttatás összege meghaladta az időarányos rekreációs határ összegét, akkor  akkor ezeket a számfejtéseket meg kell ismételni, ÚJRA KELL SZÁMFEJTENI!
A két új járulék:
- Szocho adó (Egyes megh. jutt., t.havi köt.)
- Egyes jut. után kifiz. terhelő adó (t.havi köt.)A „régi” közterhek utalási gyakorisága beállításra került negyedévesre, az új járulékok gyakorisága havi.2408A-01-01 lap gyűjtéseAz Adatszolgáltatások/NAV felé/2408 bevallás gyűjtését indítva a 01-01 lapra a negyedév közbülső hónapjaiban a számfejtésekből csak  az éves rekreációs határt meghaladó juttatás rész és annak közterhei, valamint  a kilépéskor a jogviszonyos időszakra arányosított rekreációs határt figyelembe véve, az éves elszámolásból adódó  különbözet és az az után számolt közterhek kerülnek átvételre. A tárgynegyedévben juttatott béren kívüli juttatások és a negyedéves gyakorisággal bevallandó, tárgynegyedévben juttatott egyes meghatározott juttatások (pl.: csekély értékű ajándék), valamint ezek közterhei a negyedév záró hónapjában kerülnek felgyűjtésre – tehát ezekből negyedéves összegeket kell gyűjteni ezentúl -.

FONTOS!!!

Kérjük fokozottan ügyeljenek arra, hogy az analitikával rögzített egyes meghatározott juttatásokat – pl.: telefon -, és a reprezentáció ((kivéve, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány) összegét 2024. évben már a negyedév utolsó hónapjában kell rögzíteni a 2408A-01-01 lapon, mivel ezeket is negyedévente kell bevallani, valamint közterheiket negyedévente kell megfizetni!

Közteher utalás

Az új járulékokat a magánszemélyhez nem köthető juttatások részen gyűjtjük.

Járulék táblázatok

A dolgozó és a jogviszony ágon található járulék táblázatokban az új kifizetői szocho járulék gyűjtését biztosítjuk.

 Járulékigazolás

A Járulékigazolásra az új kifizetői szocho járulék gyűjtését biztosítjuk.

Főkönyvi feladás

A béren kívüli juttatások valamint azon egyes meghatározott juttatások után, amelyeket negyedévente  kell szerepeltetni a bevallásban,  a negyedév bármely hónapjában elszámolt közterhek a negyedév utolsó hónapjában kerülnek feladásra, abban az esetben is, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik a negyedév utolsó hónapja előtt.

KIVÁ-t alkalmazó cég esetében nincs változás. Havonta történő KIVA utalás és főkönyvi feladás beállítás mellett minden tétel a tárgyhóban kerül feladásra, 3 havonta történő KIVA utalás és főkönyvi feladás beállítás mellett a munkabérre, béren kívüli juttatásokra és az egyes meghatározott juttatásokra elszámolt közterhek a harmadik hónapban kerülnek feladásra. Ugyanez a működés érvényesül abban az esetben is, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik a negyed utolsó hónapja előtt.

Bérösszesítők

A negyedéves gyakoriság körébe tartozó egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások, valamint azok közterhei a juttatás hónapjának bérösszesítőjén továbbra is megjelenítésre kerülnek.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról
10.§
Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –) „a) a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;” (kell megállapítania és a  kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az  adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.)

Szja törvény:

69. § *  (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) *  Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

(3) *  Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) *  A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a) *  a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;

b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként; (​ez a bkj rekreációs keretösszeget meghaladó része​)

d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. § *  (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

(3) *  Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) *  az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7) *  Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része.

(8) *  A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg * 

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(9) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

 

Hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A hazautazás költségtérítésének felső korlátja 2024. évben 56 240 forint. Ennek okán aktualizálásra került a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban a

-Helyk. bérlettérítés (hazaut., vevő a munkáltató) és a
-Helyk. bérlettérítés (hazaut., vevő a munkaváll.)
jövedelem jogcímek Bruttó maximuma mezőjének értéke 56 240 forintra.
Jogszabályi háttér:
A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2024. évben
A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56 240 forint.

Új fejlesztések

Nyugdíjas köznevelési foglalkozási jogviszony biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban a két új foglalkozási viszonyt biztosítunk

-Köznevelési jogviszony nyugdíjas (telj.m.i.) és
-Köznevelési jogviszony nyugdíjas (részm.i)
megnevezéssel.
Az új foglalkozási viszonyok lényeges beállításai:

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Gyáp (gyermekápolási táppénz)

GYÁP napok nyilvántartása

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:

GYÁP1

Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:

GYÁP2

Eltartottak adatainak kezelése:

Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:

GYÁP3

Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát, a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében.

Általános információk:

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 

  • a fennálló biztosítási jogviszony,
  • a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

 

  • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.

A pénzbeli ellátások tekintetében a biztosított akkor minősül szülőnek, ha: 

  • vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
  • a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
  • nevelőszülő,
  • helyettes szülő,
  • gyám, továbbá
  • ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások 

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a biztosított, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

  • aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
  • azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
  • akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

  • A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
  • Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

  • A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

  • A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint „gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.

 

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a biztosított választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.

Jogszabályi háttér:

  • 1997. évi LXXXIII. a törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p),  6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
  • 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
  • 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2022. január/2 (v2713)

 

Megjelenési dátum: 2022. január 11.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. január 13-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Adatlap 2022

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a kilépő adatlapot (Adatlap 2022) a NAV által közzétett formai és adattartalmi feltételeknek megfelelően biztosítjuk. A frissített adatlap az eddig megszokott módon a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Adó adatlap, vagy a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap-összesítés pontban gyűjthető.

Az Adatlap 2022. változásai:

Adatlap 1. oldala (1-12.sorok)

Az 1-7. és 9-12. sorok kiegészültek egy f) oszlop mezővel. Ebben az „f” oszlopban kell beírni a „d” oszlopban szereplő jövedelemnek azt a részét, amely a 25 év alatti fiatalok kedvezményének alapját képezi.

 

Adatlap 2. oldala

A 20-21. sorok kiegészültek egy f) oszlop mezővel (ezeket a sorokat azonban nem töltjük a programból).

 

Adatlap 3. oldala

Az oldal kiegészült egy (E) táblarésszel, Szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos tájékoztatás megnevezéssel.

Ezen belül új sorok:

286. sor: A Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és más jövedelmek összege – Ebben a sorban a magánszemélynek kifizetett 1.1-1.3. pontban említett jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni.

287. sor: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti külön adózó jövedelmek összege  – Azoknak a külön adózó jövedelmek összesített összegét kell a (b) oszlopban feltüntetni, amelyek után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.

Ezek a magánszemély által fizetendő szocho köteles közül a következők:

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

Fontos, hogy ezen a soron a számfejtett jövedelmeket kell gyűjteni, tehát akkor is fel kell tüntetni az adott jövedelmet, ha nem került belőle levonásra a magánszemélyi szocho.)

 

289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (a) és adója (b) -  Ebben a sorban a természetes személyt a külön adózó jövedelmei tekintetében terhelő, levont szociális hozzájárulási adó alapját (a) és az adó (b) összevont összegét kell feltüntetni.

(Az a) oszlopmezőbe a

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

alapján keletkező szocho alapokat kell gyűjteni,

a b) oszlopba pedig a levont szocho összegét.)

T1041, T1042E, TMUNK bejelentők

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 T1041

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

b.)  T1042E

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

c.)  TMUNK

A 2022.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.


Nyilatkozatok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az alábbi nyilatkozatok aktualizálásra kerültek:

-      25 év alatti fiatalok kedvezménye (nemleges nyilatkozat)

-      Családi kedvezmény nyilatkozat

-      Külföldi magánszemély adókedvezmény nyilatkozata

-      Személyi kedvezmény nyilatkozat

-      Költségtérítés adóelőlegének megállapításának nyilatkozata

-      Első házasok kedvezményének nyilatkozata

-      Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének nyilatkozata

 

Javítások

Magánszemély által fizetendő szocho a foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok beállító felületén minden olyan foglalkozási viszony esetében, amelynél a Munkavállalói levonások táblarészben a SZOCHO mérték a 2021.évi Kulcs-Bérben  15,5% volt, 2022.01.01. kezdettel 13%-ra került átállításra. A 2022. január verziónkban ez még 15,5% mértékkel jelent meg a Foglalkozási viszony törzsben.

 


3

SZÉP kártya közteher megállapítási hiba kilépő számfejtésben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2022. január verziónkban olyan kilépő számfejtésben, amely éves rekreációs vagy egyedi kedvezményes felső határt meg nem haladó összegű szép juttatásokat is tartalmazott, felesleges egyes meghatározott juttatás kifizetői szja és egyes meghatározott juttatás kifizetői szocho sorok is megjelentek a számfejtésben. A hibát jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a 2022. január verziónk mellett készítettek SZÉP juttatást tartalmazó kilépő számfejtést, kérjük ellenőrizzék, és szükség esetén ismételjék meg a kilépő számfejtést.

 


3

Első házasok kedvezménye – hibaüzenet rögzítéskor és számfejtéskor

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a házasságkötés dátuma az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban 2021.01.01-e előtti, akkor a 2022. január verzióban történő rögzítéskor vagy számfejtéskor felesleges hibaüzenet jelent meg, és a kedvezmény nem érvényesült a számfejtésben. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


EKHO járulékok 2011

Törvényi háttér:

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

9. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
c) 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – nyugdíjjáruléknak; magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekhoalap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekhoalap 3,8 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak
minősül.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Levonások szabályai

A munkabérből történő levonások szabályait a következő törvényben találja meg:
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (vht)


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


2014-ben megszűnt foglalkoztatói kedvezmények


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2022. december/5 (v2823)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 30.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 31-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

Javítás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az M30 igazolás 286. tájékoztató sorába a szocho köteles alapok kerültek gyűjtésre, így nem gyűjtésre ezen a soron adat a nyugdíjasoknak, valamint a KIVA hatálya alá tartozó munkáltatók foglalkoztatottainak gyűjtött M30 igazoláson, Hiányos volt a gyűjtés olyan esetben, ha a foglalkoztatott részére EB ellátás is számfejtésre került, belföldi illetőségű, Magyarországon munkaviszonyban álló külföldi kiküldetésben lévő foglalkoztatott esetében pedig a külföldi jövedelem is gyűjtésre került a mezőbe.
A 286. sorra a szociális hozzájárulási adó felső határának megállapításához szükséges összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell gyűjteni, belföldi illetőségű, Magyarországon munkaviszonyban álló külföldi kiküldetésben lévő foglalkoztatott esetében pedig a felső határba az az összeg számítható be, amely után a kötelezettségeket megfizették. E hibák javítását jelen verziónkban biztosítjuk.
Amennyiben Önök
KIVA hatálya alá tartozó cég,vagy
számfejtett EB ellátásokat, vagy
2022. évben saját jogú nyugellátásban részesülők vagy 
belföldi illetőségű, Magyarországon munkaviszonyban álló külföldi kiküldetésben lévő  foglalkoztattak részére is el kell készíteniük az M30 igazolást, a286. sor tájékoztató adatának helyessége érdekében kérjük, hogy  jelen verziónkban készítsék el ezeket az igazolásokat.
A hibáért elnézésüket kérjük.
A fenti felső határ számításánál a természetes személynek az alábbi személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni:
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és
  • Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó/adóelőleg hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott, a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja, Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képező jövedelem, továbbá
  • a vállalkozásból kivont jövedelem,
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) a természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

A  szociális hozzájárulási adó felső határánál a személyi jövedelemadó köteles jövedelmeket kell figyelembe venni.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
2004.évi CXXIII. tv
8/B. §34 (1)35 A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét – feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyes-ben vagy gyermekgondozási díjban részesült – közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b)36 munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Mi minősül alkalmi foglalkoztatásnak?

 

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2.§-a alapján alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató a munkavállalóval legfeljebb az alábbiakban meghatározott napi, havi és éves korlátok között munkaviszonyt létesít, valamint a munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege 1800,- forintnál nem kevesebb és 4600,- forintnál nem több. Tehát a jogszabály meghatározza az alkalmi foglalkoztatás során kifizetésre kerülő munkabér alsó és felső határát.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének (NÉTAK) rögzítése a bér programban

A NÉTAK kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számfejtés során.
A NÉTAK kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító gyermekek adatait kell rögzíteni a programban:
Rögzítsük a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a gyermekek adatait, a munkavállaló „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozata alapján:

Kép2

Ezt követően – szintén a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak ki kell választani a NÉTAK nyilatkozás hónapját és bejelöltté kell tenni az Igénybevétel oszlop jelölőnégyzetét. Ahhoz, hogy ezt a nyilatkozatot mentsük, rá kell kattintanunk a pipa gombra.

 

Kép3

Ugyanitt jelöljük be a kedvezményre jogosító gyermekeket a „Nyilatkozaton” oszlopban:

Kép4

Miután a fenti beállításokat elvégeztük, rögzítsük a NÉTAK kedvezményt a dolgozó adatainál a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn. A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a NÉTAK kedvezményt.

Kép5

Általános tájékoztató:

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) szja törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a kedvezményre jogosító gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó összeget.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/D. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Munka törvénykönyve változások 2013 – Összefoglaló táblázat

Munka törvénykönyve változások 2013


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Családi kedvezmény

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Családi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A családi kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító „kedvezményezett eltartott” valamint „eltartott” gyermekek adatait kell rögzíteni a programban. Ezt a rögzítést a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban kell elvégezni. Ezen a képernyőn a következőket kell kiválasztani, illetve kitölteni:

-        Eltartott típusa

-        Adóazonosító jel

-        Eltartott neve

-        Eltartotti minőség

-        Jogosultság jogcíme

-        Változás dátuma (A kedvezmény, vagy kedvezmény változás kezdetének dátuma)

családi kedv

 

(Közös érvényesítés esetén ne felejtse el megadni a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban.)

A fenti adatok rögzítését követően magát a családi adóalap kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a családi adóalap kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mező „számítás” feliratára kattintva – amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok a fentebb leírtak szerint rögzítésre kerültek – a program felajánlja a családi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. Amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok nem kerültek rögzítésre, úgy  az oszlopmezőben kézzel kell rögzíteni az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét. (A kedvezmény érvényesítése független attól, hogy a dolgozó gyermekeinek adatai már rögzítésre kerültek-e, és ott sor került, vagy sem, a családi kedvezmény nyilatkozatrész kitöltésére. Az eltartottak adatlapján megadott beállítások az adatszolgálatatások (pl.: 08-as bevallás) felgyűjtésénél játszanak szerepet, a számfejtést magát nem érintik.) A kedvezmény számfejtéséhez az Adószámítási adatok és kedvezmények felületen meg kell adni azt az összeget, amelytől a munkavállaló nyilatkozott.

-        A családi adóalapkedvezményt (volt) házastársával/élettársával közösen érvényesíti: Amennyiben a dolgozó közösen érvényesíti a kedvezményt házastársával vagy élettársával, akkor a táblázat alatt található jelölőnégyzetben jelölni kell, hogy mely hónapok esetén áll fenn a közös érvényesítés. Ez a jelölés átemelésre kerül a 08-as bevallásra is. Közös érvényesítés esetén – mint fentebb írtuk – rögzíteni kell a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban annak érdekében, hogy a 08 bevallás gyűjtésekor ezek az adatok felkerüljenek a bevallásra.

-        Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai: Ezen a jelölősoron alapértelmezetten minden hónap jelölésre került. Értelemszerűen a családi járulékkedvezmény csak akkor kerül elszámolásra, ha erre lehetőség van: a dolgozó igénybe veszi a családi adóalap kedvezményt, amelyet azonban nem tud teljes egészében érvényesíteni az adóalapból. A program alapértelmezett beállításai szerint – a jogszabályi háttérrel szinkronban – a családi járulékkedvezmény érvényesítése jelölve van, tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezményt csak abban az esetben nem kell kezelni/érvényesíteni, ha a munkavállaló ezt a családi kedvezmény nyilatkozaton kéri. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozik arról, a családi járulékkedvezmény érvényesítését nem kéri, úgy a „Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai” jelölőnégyzetsoron a hónapok mellől ki kell venni a pipát.

 

Kép3

 

Általános tájékoztató:

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.

A családi kedvezmény sorrendben a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét követően érvényesíthető.

 

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik..

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/A. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

 

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. október/2 (v2916)

 Megjelenési dátum: 2023. október 26.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023.október 27-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztés

Bér-ExcelImporter újdonságok

Jogszabálykövetés

Egyszerűsített foglalkoztatás – szabadság jogosultság
Nyomtatványok/MÁK/Nyilatkozat gyermekápolási táppénzhez
Nyomtatványok/Mák/Egyszerűsített határozat (táppénz)

Javítások

Köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 nap figyelembevétele CSED,GYED jogosultság elbírálásakor
Tárgyéven túli kilépő számfejtésben hibás volt a szja alap, amennyiben távolléti díj is elszámolásra került

Új fejlesztés

Bér-ExcelImporter újdonságok

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely) beolvasása

A Bér-ExcelImporter segédprogramot kiegészítettük az Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely) beolvasás lehetőségével.

Az import fájl szerkezete ennek megfelelően megváltozott.

A segédprogram aktuális leírása itt található:

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az egyszerűsített foglalkoztatottak az általános szabályok szerint jogosultak a fizetett alap és pótszabadságokra (alap, életkor szerinti, gyermekek utáni, 18 év alatti fiatalkorúaknak járó, föld alatti munka, megváltozott munkaképességűek, apai, szülői). A szabadság az Mt. 115-121. §-ok alapján ugyanolyan jogcímen keletkezik, mint a „rendes” munkaviszonyokban. Nem kell azonban alkalmazni a betegszabadság, szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság szabályait. A szabadság kiadására vonatkozó szabályok sem érvényesek, a szabadság kiadásáról a munkáltató dönt. Az Mt. 125. §  alkalmazandó, azaz a jogviszony végén a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.

 

A fentiek biztosítása érdekében a Kulcs-Bér programban a következő fejlesztésekre került sor:

 

a)     Ha a jogviszony alapadatainál olyan foglalkozási viszony kerül rögzítésre, amelynek a NYENYI kódja 60., akkor a jogviszonyban kalkulálható a szabadság jogosultság – ugyanúgy, mint a 20 NYENYI kódú munkaviszonyban -.  A kalkuláció csak a szabadságra terjedhet ki, betegszabadságra nem jogosult az EFO-s.

b)    Jelen verziónktól kezdődően egyszerűsített foglalkoztatás foglalkozási viszonyok esetében is indítható a kiléptetés-varázsló.


Nyomtatványok/MÁK/Nyilatkozat gyermekápolási táppénzhez

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a GYÁP nyilatkozat formátuma. Jelen verziónkban a nyomtatvány aktualizálásra került a MÁK által közzétett adattartalomnak megfelelően:

Kép1

Nyomtatványok/Mák/Egyszerűsített határozat (táppénz)

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Egyszerűsített határozat (táppénz) új szövegrésszel bővült az 1. oldalon (lásd: sárgával kiemelt szövegrész):

 

Javítások


Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban a Típus kiválasztó felületen a program biztosít Közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmány opciót, amely bejelöltsége esetén korábbi verziónkban hibásan működött a CSED, GYED elbírálás, mivel a program az elbírálás során nem vette figyelembe a közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok idejének Ebtv. szerint figyelembevehető részét. A hibát javítottuk.

Jogszabályi háttér:

Ebtv.

CSED

40. §

(2)  A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

b) köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

GYED

42/A.§

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

b) a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot


Tárgyéven túli kilépő számfejtésben hibás volt a szja alap, amennyiben távolléti díj is elszámolásra került

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A tárgyéven túli kilépő számfejtésben hibás volt a szja alap, amennyiben távolléti díj is elszámolásra került A hibát javítottuk.

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2018. december/5 (v2379)

Megjelenési dátum: 2019. április 16.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

18SZJA



18SZJA
Kulcs-Bér Light, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Továbbra is lehetőség van önadózói adóbevallást készíteni, ezért programunk jelen verziójának letöltésével az Adatszolgáltatások/NAV felé menüpontban elérhetővé tettük a 18SZJA bevallás összeállításának lehetőségét.

01

A menüpontot indítva figyelmeztető ablak ugrik fel, mely az egyedileg létrehozott jövedelem jogcímek paraméterezésére vonatkozik:

02

A Beállítások gombra kattintva a program a Beállítások/Számfejtés/18SZJA menüpontba navigál, itt tudjuk beállítani az adatszolgáltatás megfelelő soraira az egyénileg felvett jövedelem jogcímeket.
• A figyelmeztetés képernyőjén a Tovább gombra kattintva az általános szűrőablak felületére jutunk, ahol le tudjuk szűrni azokat a dolgozókat, akikre szeretnénk összeállítani a bevallást. Ezt követően a bevallás összeállító felületére jutunk. Amennyiben ismételten belépünk a 18SZJA menüpontba a figyelmeztetés ismét fel fog ugrani.
• A Tovább és ne figyelmeztessen többé gombra kattintva a bevallás összeállító felületére jutunk, a menüpont ismételt indításakor nem jelenik meg többé a figyelmeztetés.
Programunk a 18SZJA bevallás elkészítésekor kizárólag azon eseteket emeli át az ÁNYK- ba, amelyek rögzítve, illetve számfejtve lettek a Kulcs-Bér programban. Természetesen miután a bevallást átadtuk az ÁNYK felé, ott tovább szerkeszthető!
A 18SZJA menüpont indításakor megjelenő felületen az alábbi beállítási lehetőségek vannak:

03

- Mentett felgyűjtés visszatöltése: Ez az opció akkor bír jelentőséggel, ha a dolgozónak már összeállítottuk egyszer a 18SZJA bevallását a programban és ez a bevallás mentésre is került. A menüpont ismételt indításával ez az opció alapértelmezetten jelölt, így a bevallás ismételt indításával a korábban már mentett adatok kerülnek ismét betöltésre. Ha viszont a dolgozó adataiban módosítás történt az előző felgyűjtést követően, akkor az ismételt felgyűjtés során ebből a jelölőnégyzetből ki kell venni a pipát.
- Hozott adó adatlap adatainak felgyűjtése: Amennyiben a dolgozó a 2018. év folyamán létesített jogviszonyt a cégnél, vagy párhuzamos jogviszonnyal is rendelkezik, ezekkel kapcsolatosan leadta Adó adatlapját vagy M30-as igazolását, és az ezeken szereplő adatokat berögzítettük a dolgozó adatlapján a Bérügyi alapadatok/Adó adatlap/Hozott menüpontban, akkor az opció jelöltsége esetén a program ezen adatokat is átemeli a 18SZJA bevallásba.
A Tovább gombra kattintva megjelenik a bevallás összeállító felület, ahol soronként tudjuk ellenőrizni vagy szükség esetén módosítani a megjelenített adatokat.
Amennyiben a bevallást olyan magányszemély tekintetében gyűjtjük fel, aki súlyos fogyatékos kedvezményben, családi adóalap kedvezményben részesül, az alábbi figyelmeztető üzenetek érkezhetnek:

04

A felgyűjtéseket a program a következő módon biztosítja:

Súlyos fogyatékos kedvezmény:

A programban számfejtett hónapok vonatkozásában súlyos fogyatékos kedvezmény esetén annyiszor 6.900 forint kerül felgyűjtésre a B lap 45. sorára, ahány hónapban az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban felrögzítésre került a súlyos fogyatékos kedvezmény. Év közbeni belépő esetében a fentieken kívül a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap hozott szekciójába rögzített súlyos fogyatékos kedvezmény az intervallumként megadott időszak hónapjai és a súlyos fogyatékos kedvezmény havi összege (6.900Ft) szorzata összegében kerül felgyűjtésre a B lap 45. sorára.

Családi adóalap kedvezmény:

A lap 22. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összegét kell feltüntetni ebben a sorban. A program ezt a sort kalkulált értékkel tölti fel, amelyet a Kulcs-Bér programba rögzített eltartottak, valamint a hozzájuk kapcsolódó „Családi kedvezményre jogosult” illetve „Családi kedvezménynél figyelembe vehető” beállítások figyelésével számol. Fontos!!! Mivel kalkulált adat, szíveskedjen ellenőrizni helyességét!

Amennyiben Ön számfejtett a dolgozónak családi adóalap kedvezményt az év folyamán, de a bevallás összeállításakor nincs kitöltve a 22. sor, kérjük legyen kedves ellenőrizni a dolgozóhoz felrögzített eltartott adatlapján a „Családi kedvezményre nyilatkozat” beállítás kitöltöttségét. Ezek hiányában a program nem tudja kalkulálni a törvény szerint igénybe vehető összeget.

A lap 24. sor: A programban számfejtett hónapok vonatkozásában családi kedvezmény esetén az „Adószámítási adatok és kedvezmények” pontban havonként felrögzítésre került családi járulék kedvezmény összegek összesítése kerül felgyűjtésre az A lap 24. sorára. Év közbeni belépő esetében a fentieken kívül a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap hozott szekciójába rögzített (610. sor) családi adóalap kedvezmény összege is felgyűjtésre kerül ebbe a sorba.

A lap 25. sor: Ez a sor tartalmazza a jogosult személyek által együttesen érvényesíthető járulékkedvezmény összegét. (22.sor – (23.sor b + 24.sor b))

A lap 26. sor: Azt az összeget kell feltüntetni a 25. sorból, amelyet a bevallást benyújtó személy kíván érvényesíteni.

A lap 27. sor: Ez a sor tartalmazza az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összegét.

A lap 28. sor: Abban az esetben kerül feltöltésre, ha van még érvényesíthető családi kedvezménye a bevallást benyújtó személynek. Az A lap 30. sorban csak akkor kerül feltüntetésre az év folyamán járulékkedvezmény érvényesítése szempontjából figyelembe vehető egészségbiztosítási- valamint nyugdíjjárulék összege, ha ez a sor kitöltött.

Kérjük, feltétlenül ellenőrizze a fenti sorokat, valamint a B lap 22. sorát, mivel a családi adókedvezmény sor adatát befolyásolhatja a kedvezmény megosztása, a kedvezményhez kapcsolódó jövedelemkorlát valamint az év közbeni belépést megelőző időszak tényleges jogosultsága, amelyek a felgyűjtött összeg módosításának szükségességét eredményezhetik!

Családi adóalap kedvezmény várandósság esetén: Abban az esetben, ha a munkavállaló eltartott szekciójában van olyan gyermek adat rögzítve, ahol a születés ideje nincs kitöltve, DE a születés várható idejében található adat, és 2018- ben érvényesített családi adóalap kedvezményt, akkor a 18SZJA bevallásba kizárólag a magzat ténye, azaz a várandósság kerül átemelésre. A többi szükséges adatot a kiállított igazolás alapján kell megadni:

A beolvasás menete az ÁNYK (AbevJava) keretprogramba

A 18SZJA bevallás bérprogramból történő közvetlen nyomtatására nincs lehetőség. A nyomtatás illetve a feladás érdekében a bevallást meg kell nyitni az ÁNYK programban!

Az ÁNYK (AbevJava) programot megnyitva első lépésként a Szerviz/Csoportos importálás pontjában a „Hozzáad” gombra kell kattintani. Ekkor megjelenik a kiválasztott import file típusú állományok listája, amelyből a megfelelőt ki kell választani (CTRL+A billentyűkombinációval az összes fájl kijelölhető), majd aktiválni kell a Megnyitás funkciót. Ezt követően az Indítás gombra kattintva megtörténik a kiválasztott állomány importálása. Az állomány ezt követően az Adatok/Nyomtatvány megnyitása pontban szerkesztésre megnyitható.

Az ÁNYK-ban történt megnyitást követően kérjük legyenek kedvesek ellenőrizni az elkészült bevallások helyességét a csoportos ellenőrzés funkció segítségével!

Ezt az opciót az ÁNYK Adatok/Csoportos műveletek menüpontban találják.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


EHO törvény 3.§

3. §5 (1)6 A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.
(2)7 Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(3)8 A magánszemély az adóévben megszerzett9
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c)10 osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)11 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(4)12 A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5)13 Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.
(6)14 Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás.
(7)15 Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.
(8)-(9)16

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Gyakran ismételt kérdések: Mikortól kell alkalmazni a 2013 évközi Mt. változás alapján előírt távolléti díj számítást

Felhasználóink visszajelzése alapján hasznosnak gondoljuk rögzíteni a tudásbázison is, hogy mikortól lép hatályba az „új Mt.”, és a módosítások alapján mikori kifizetéseket érint.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info