2011. évi munkarend

A Munka Törvénykönyve a következő munkaszüneti napokat határozta meg: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelõ és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is mûködõ munkáltatónál, illetve az ilyen jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


2009 évi munkarend

 

16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli -a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

január 2., péntek pihenőnap,

(A szociális és a munkaügyi miniszter 1/2009. ( I. 7.) SZMM rendelete 1.§. alapján (megjelent Magyar Közlöny 2009/2 számában) ” A 2009.évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 16/2008. (IX.26) SZMM rendelet 2.§ a) pontjában a „január 10., szombat” szövegrész helyébe a „március 28., szombat” szöveg lép.”
A miniszteri rendelet alapján január 10-e szombat pihenőnap, március 28. szombat pedig munkanap lesz.)

január 10., szombat pihenőnap,
március 28., szombat munkanap.

augusztus 29., szombat munkanap,
augusztus 21., péntek pihenőnap,
december 19., szombat munkanap,
december 24., csütörtök pihenőnap.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. július (v2881)

 

Megjelenési dátum: 2023.július 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. július 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztések

Javítások

Jogszabálykövetés

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.

2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül.

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A SZÉP egyszeri juttatás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban létre kell hozni a SZÉP kártya egyedi juttatás jövedelem jogcímet az alábbi beállításokkal:

Kép1

Kép2

(Munkáltatói és Munkavállalói járulék adatoknál nem kell semmit bejelölni).

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport beállítófelületén a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó juttatás” opció átnevezésre került, új megnevezése: Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”. Ha e beállítás mellett az Adózási mód legördülő listából a 15%-os kifizetői szja elem kerül kiválasztásra, akkor a számfejtés során az ilyen jövedelmek – ugyanúgy, mint a béren kívüli juttatások – esetében a bruttó jövedelem kifizetői szja alapként, és kifizetői szocho alapként jelenik meg a számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében.

Az egyszeri juttatás éves 200 ezer forintos maximumának vizsgálatához a „Bruttó maximuma” mezőt használja a program. Az ide berögzített értéket tekintjük a számfejtés során éves maximálisan adható juttatási összegnek, és e mező adata havi szinten is maximálja az adott jövedelem jogcímen számfejtett összeget.

Azon jövedelem jogcímek esetében, amelyeknél a jövedelem törzsben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

a számfejtés során mindaddig, amíg az ilyen jövedelem jogcímen számfejtett összegek a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során meg nem haladják összesítve a 200 ezer forintot, a számfejtés során ezek a jövedelmeket béren kívüli juttatásként kerülnek elszámolásra, és a SZÉP kártya (jövedelem törzsbeli beállítás: Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás és SZÉP kártya jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak) éves 450 ezer forintos rekreációs határának vizsgálata során ezeket a jövedelmeket nem veszi figyelembe a program (kizárólag a 200 ezer forintos jövedelemhatárba számolhatók ezen jövedelmek bele). A 200 ezer forintos összeghatár a 2023.08.01 és 2023.12.31.e között adott egyszeri juttatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben keletkezik, vagy év közben szűnik meg, a 200 ezer forintos határt nem kell arányosítani!

Amennyiben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

paraméterezésű jövedelem jogcímeken rögzített jövedelmek akár havi szinten, akár 2023.08. hóig visszamenőleg gyöngyölítve összesen meghaladnák a 200 ezer forintos keretösszeget a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során, a hóközi/hóvégi/kilépő számfejtés indításakor üzenetpanelt jelenít meg a program:

Kép3

Alapértelmezettől eltérő számfejtési beállítások:

Amennyiben a Beállítások/Számfejtési alapadatok  képernyőn a Bérként adózó juttatások juttatásának napja mező értéke 1-10 közötti, akkor a juttatás a tárgyhónapot követő havi juttatásnak minősül, ezért ilyen beállítás esetén a 2023. 07.-08.-09.-10.-11. havi számfejtésekben elszámolt SZÉP egyszeri típusú jövedelmeket összegzi a program a 200 ezer forintos összeghatár szempontjából.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére 2023. december 31. napjáig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az Szja tv. 70. § ( 8 ) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.

(3) A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fi zetés elfogadása esetén – az 1. melléklet szerinti főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.
2. § E rendelet alkalmazásában 1. élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti a) I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
2. kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.
3. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportban a

  • 2 órás
  • 4 órás
  • 6 órás
  • 8 órás és
  • Teljes munkaidős

alapértelmezetten biztosított munkarendek esetében a munkarend szerkesztő felület 2024. év fülén átvezetésre kerültek a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend változások, és új munkarend létrehozásánál is már az áthelyezésnek megfelelően kínálja fel a program az új munkarendben a napi adatokat.

 

Jogszabályi háttér:

15/2023. (VII. 13.) GFM rendelet a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

2. § A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2024. augusztus 3., szombat munkanap

2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap

b) 2024. december 7., szombat munkanap

2024. december 24., kedd pihenőnap

c) 2024. december 14., szombat munkanap

2024. december 27., péntek pihenőnap

3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

4. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti.


Szakképzési munkaszerződés – Szabadság jogosultság változása

Kulcs-Bér  Light, Standard, kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Szakképzési munkaszerződés esetében 2023.09.01-től  az éves összes szabadság mértéke  nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

 

A fenti szabály alapján szakképzési munkaszerződés esetében (NYENYI kód: 120) a szabadság kalkulációt a  foglalkozási viszony Bizt.jogv.típusa legördülő kiválasztott eleme alapján kell elvégezni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”, akkor éves szinten 45 nap szabadságot kell kalkulálni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Munkaviszonyban álló”, akkor éves szinten 30 nap szabadságot kell kalkulálni.

 

2023.06.30-át követően kötött szakképzési munkaszerződések:

A szakképzési munkaszerződés megkötésének napjától 2023.12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződések:

01.01-től 08.31-ig a „régi” éves szab.jog., 09.01-től 12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

KIM szakmai vélemény alapján:

 

Például:

Hogyan kell meghatározni a szabadság jogosultságot egy olyan tanuló esetében, aki 18. életévét betöltötte, és 2023. januárjában a 2023. évre 30 munkanap szabadság lett megállapítva a részére, 09.01-től pedig 45 munkanap szabadságra jogosult?

A szakmai vélemény szerint:

Az éves szabadság mértéke 2023.01.01.-2023.08.31. között 30 nap

Az éves szabadság mértéke 2023.09.01.-2023.12.31. között 45 nap

A szabadság arányosításához az éves szabadság napjainak a számát el kell osztani 365-tel, majd az így a kapott tört számot meg kell szorozni az adott időszakra eső napok számával.

2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakra 243 nap esik

2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakra 122 nap esik

ezek együttesen a 365 nap.

Arányosítás 2023.01.01.-2023.08.31. között

30 nap / 365 nappal = 0,08219

0,08219*243 nappal= 19,97 nap, kerekítve 20 nap az időarányos szabadság mértéke.

Arányosítás 2023.09.01.-2023.12.31. között

45 nap / 365 nappal = 0,12329

0,12329*122 nappal= 15,04 nap, kerekítve 15 nap az időarányos szabadság mértéke.

A fentiek alapján a 2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződés esetében 2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakban arányosan 20 nap, 2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakban arányosan 15 nap szabadság jár, tehát éves szinten összesen 35 nap, tekintettel ugyanis arra, hogy a rendelkezés év közben került bevezetésre, a bevezetés évében az arányosítás miatt a megállapított 45 nap szabadság nem érvényesíthető egész évre vonatkozóan.

Fontos:

A megváltozott szabadság jogosultság a 2023.07.01-e előtt fennálló szakképzési munkaszerződések esetében a szabadság újraszámítását követően jelenik meg. A szabadság újraszámítása elvégezhető egyedileg a jogviszonyban, vagy csoportosan az Elszámolás menüben vagy hónapzáráskor a Karbantartás menüben.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony esetében programunk az általános munkarendeket kezeli.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Augusztus 1-jétől arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat. (A mentesség ez ideig csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra vonatkozott.)

A fenti változás miatt a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban alapértelmezetten biztosított „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval” foglalkozási viszony megnevezését módosítsuk „Szakképzési munkaszerz. napp.tag.tan.v. ingy.felnőttképz.résztvevővel” megnevezésre.

Jogszabályi háttér:

2023.08.01-tól a Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2)  bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és] „b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a  felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.

Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás 2308A-01-01 lap gyűjtési szempontjainak aktualizálása a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2308 4.0 verziójában a 2308A-01-01 lapon sor bővítésre és átsorszámozásra került sor.
A korábbi 14. sor 15. sor lett (új sor)
A 14. sor összegző sor, amely a 15-16. sorok adatát összesíti.
A 16. soron a kamatjövedelmet terhelő szocho rögzíthetőségét kell biztosítani (új sor).
Kép1
Jelen verziónkban aktualizáltuk a 2308A-01-01 lap gyűjtését a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően. Az aktualizált gyűjtés biztosítja, hogy Természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó (2308A-01-01 lap 15. sora) helyesen gyűjtésre kerüljön a bevallásba. Az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az analitika alapján, valamint a kézzel történő rögzítések átvételét is aktualizáltan biztosítjuk a jelen verziónkban.
Fontos!
A témában a fejlesztés folyamatos, későbbi verzióink valamelyikében az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az új sorokat:
14. sor – Szociális hozzájárulási adó összesen megnevezésű sor,  itt kell összegezni a 15+16 sorok adatát,
16. sor – kamatjövedelmet terhelő szocho,
valamint a programban jelenleg 14. soron megjelenő A természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó 15. sorszámúra való módosítása.

Új fejlesztések


3

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Arra kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, legyenek szívesek a vállalkozásuk informatikai szolgáltatásáért felelős személy figyelmébe ajánlani az alábbiakat: 

Belépés bejelentkezett Windows felhasználóval

Ezt a bejelentkezési módszert akkor lehet alkalmazni, ha az általunk használt eszköz nem kapcsolódik helyi vagy Azure tartomány kiszolgálóhoz. Ebben az esetben a bejelentkezett Windows felhasználói fiókazonosító megadása szükséges.

A Karbantartás/Adatbiztonsági beállítások menüpont alatt az alábbiak szerint kell elvégezni a beállításokat:

2023-10-13_16h27_49

Miután a Bér Rendszergazda elvégezte a szükséges beállításokat, egyszer jelszó megadásával be kell léptetni az adott felhasználót, mert a hitelesítés ellenőrzése program indításkor mindig az utolsó sikeresen bejelentkezett felhasználóval történik meg.

A későbbiekben a Windows felhasználóval történő bejelentkezés leállítható, ilyenkor van lehetőség a felhasználóváltásra is.

 

2023-10-13_16h54_57

A folyamat 3 másodperc után belépteti a felhasználót jelszó kérése nélkül és a cég választó képernyő nyílik meg.

Beléptetés tartományi Windows felhasználóval (Active Directory)

Azokon a számítógépeken, amelyek vállalati tartománykiszolgálóhoz vannak csatlakoztatva, a Bér program lehetőséget biztosít a Bér felhasználó és a bejelentkezett tartományi Windows felhasználói fiókazonosító összerendelésére az egyszerű programindításhoz több felhasználós környezetben.

2023-10-13_16h52_19

A hitelesítő adatoknál a felhasználónév mellett a teljesen specifikált, pontokkal elválasztott hosszú tartománynév megadása szükséges, az olyan tartománynevek, mint például az „intranet” nem fogják beléptetni a felhasználót.

A program a tartománynevet felajánlja, ha az az adatbeviteli mező nincs kitöltve.

A Bér programban beállított jelszavas belépés változatlanul megmarad, a fentiek azt csupán kiegészítik.

A Bér Rendszergazda felhasználó továbbra is kizárólag jelszó megadásával jelentkezhet be.

Javítások

3

Biztosítotti nyilvántartásba vétel nyomtatványon nem került gyűjtésre az alapbér típusa abban az esetben, ha a gyűjtésre a belépés napját megelőző napok valamelyikén került sor

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Biztosítotti nyilvántartásba vétel nyomtatványon nem került gyűjtésre az alapbér típusa abban az esetben, ha a gyűjtésre a belépés napját megelőző napok valamelyikén került sor. A hiba javításra került.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2019. december/4 (v2468)

Megjelenési dátum: 2020. január 23.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

KSH Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről (1405)
19M30 nyomtatvány pdf export állomány készítése


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben meghatározott jövedelmek után kell megfizetni. (1998. évi LXVI. törvény)

A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2010. január 1-jétől megszűnt.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Közfoglalkoztatottak szabadság elszámolása

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével a 2011. évi CVI. törvény 2§ (4a)-(4e) bekezdésekkel egészült ki 2012. 07. 01. hatállyal a közfoglalkoztatottakat megillető, szabadság, betegszabadság megállapításával, valamint elszámolásával kapcsolatban.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2022. december/6 (v2829)

 

Megjelenési dátum: 2022. február 19.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. február 20-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 

 

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltésével elérhetővé válik az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontban az Egyéni bérek és keresetek statisztika összeállításának lehetősége:

 

Kép21

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A menüpont indításával megjelenik a szűrőablak, ahol a következő beállítások megadására van lehetőség:

Kép1

Automatikus (statisztikai létszám alapján):

Az opció jelöltsége esetén a program a kitöltési útmutató alapján automatikusan meghatározza azon dolgozók körét, akiket a statisztikában szerepeltet. (Lásd kitöltési útmutató)

 

- Minden dolgozó listázása

Ezen opció választása esetén a program figyelmen kívül hagyja a kitöltési útmutatóban meghatározott létszámot és a teljes dolgozói állományt felgyűjti a statisztikára.

 

- Adott születési idejű dolgozók listázása

Az opció jelöltsége esetén a program csak azokat a dolgozókat gyűjti fel, akik a kitöltési útmutatóban meghatározott dátumon születtek.

  • akik fizikai foglalkozásúak és bármelyik hónap 5-én és 15-én születtek (tehát mindazoknak az adatait közölni kell, akik e két nap bármelyikén születtek)
  • akik szellemi foglalkozásúak és bármelyik hónap 5-én, 15-én és 25-én születtek (tehát mindazoknak az adatait közölni kell, akik e három nap bármelyikén születtek)

 

- Adott születési idejű és minden nem teljes munkaidős dolgozók listázása

Amennyiben az opció jelölt, a program felgyűjti a kitöltési útmutatóban meghatározott születési idejű dolgozókat, valamint az összes részmunkaidős dolgozót.

 

- Külföldi telephelyen foglalkoztatottak figyelmen kívül hagyása

Az opció jelölésével a külföldi telephelyen foglalkoztatott dolgozókat a program figyelmen kívül hagyja az átlagos állományi létszám gyűjtésekor. Ez az opció csak Európa verzióval rendelkező Ügyfeleink részére elérhető.

 

- Közfoglalkoztatottak felgyűjtése

A szűrőablakon három állású kapcsolóval szabályozható a közfoglalkoztatottak felgyűjtése.

  • teli négyzet: minden dolgozó felgyűjtésre kerül
  •  üres négyzet: csak azok kerülnek felgyűjtésre, akik nem közfoglalkoztatottak
  • pipált négyzet: csak a közfoglalkoztatottak kerülnek felgyűjtésre

 

Az adatszolgáltatásban:

  • 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakról is kell adatot szolgáltatni
  • A nem havi rendszerességgel fizetett jutalmat a tárgyévre vonatkozóan (2022.évre) kell megadni
  • Az egyéb munkajövedelem a 2022.évben kifizetett összes munkajövedelmet tartalmazza, függetlenül attól, hogy havi rendszerességgel fizették vagy nem
  • A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozóan is adatot kell szolgáltatni, amennyiben általános munkarend szerint dolgoznak és a minimálbér időarányos részét megkapják

Fontos!

Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a statisztikába olyan órabéres munkavállaló adatai is gyűjtésre kerülnek, akit 2022. október hónap során munkaidőkeretben foglalkoztattak, és az e hónapban ledolgozott munkaórák száma kevesebb, mint a 2022. október hónapra érvényes általános munkarend szerint ledolgozható munkaórák száma, ám részére az október havi munkabér a Mt. 156. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti napok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével került elszámolásra, a statisztika hibavizsgálata hibaüzenetet küld:

Kép3

A hibaüzenetet úgy tudják megszüntetni, ha a ledolgozott órák számát a 2022. október hónapra érvényes általános munkarend szerint ledolgozható óraszámra módosítják.

 

KSH adatszolgáltatás teljes kitöltési útmutatója az alábbi linken érhető el:

OSAP 1405 https://www.ksh.hu/nyomtatvanyok

 

FIGYELEM!

Az egyedi jövedelem jogcímek évnyitással átemelésre kerültek a tavalyi évből. Az adatszolgáltatás felgyűjtése előtt ezen jövedelmek beállításait ellenőrizni, eltérés esetén javítani kell.

ÚJ! Jelen verziónktól lehetőséget biztosítunk az előző évi beállítások átvételére. Egy új gombot helyeztünk el a paraméterező felületen:

 

2023-02-19_19h07_36

A gomb megnyomása után választani lehet, hogy mely előző évi cég beállításait vegyük át:

2023-02-19_18h59_57

 

A cég kiválasztása után meg kell nyomni az OK gombot. Ennek hatására a kiválasztott cég előző évi beállításainak megfelelően jelölésre kerülnek a nem gyári jogcímek.

2023-02-19_19h06_06

Az OK gombra történő kattintás után a Mentés alapértelmezettként gomb megnyomásával tudjuk menteni az aktuális év beállításait.

A folytatáshoz a Tovább gombot kell megnyomni.

 

A következő felület a szervezeti paraméterek megadására szolgál:

Kép5

 

Szervezet adatok beállításnál a telephelyi kód megadásán kívül a kollektív bérmegállapodással kapcsolatos opciók közül is ki lehet választani a megfelelőt:

Kép6

Továbbá ezen a felületen van lehetőségünk előállítani az xml állományt, vagy kinyomtatni a nyomtatványt.

Kép27

 

Felhívjuk figyelmüket, hogy a statisztika csak elektronikus úton küldhető be. A nyomtatványi lekérés célja, hogy az adatok ellenőrzésében segítséget nyújtsunk, de felugró ablakban figyelmeztetünk, hogy papír alapon nem lehet teljesíteni az adatszolgáltatást:

Kép28

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. március/3 (v2499)

Megjelenési dátum: 2020. április 8.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

Törvénykövetés

Kedvezménnyel érintett cégek esetén családi járulékkedvezmény kezelése
Felszolgálási díj 15% nyugdíjjáruléka a koronavírus kedvezményezetti kör esetében
KIVA bevallást érintő változások
Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban
2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében
További fontos információk!

Törvénykövetés


Kedvezménnyel érintett cégek esetén családi járulékkedvezmény kezelése
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 08-as adatszolgáltatás felgyűjtésekor a családi járulékkedvezmény eredeti összegét kell felgyűjteni. Ennek megoldásaképp azoknak a személyeknek a számfejtést meg kell ismételni, akiknek a természetbeni egészségbiztosítási családi járulékkedvezmény aktuális összege megegyezik a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével és a természetbeni családi járulék sorban az eredeti összeg oszlopmező adata: 0.

A kifizetéseket az ismételt számfejtés nem fogja érinteni, csupán az eredeti összeg oszlopban megjelenik a ténylegesen/korona-kedvezmény figyelembevétele nélkül érvényesíthető családi járulékkedvezmények összege:

 

EREDETI ÖSZEG

Figyelmeztetést küld a program, ha van olyan számfejtés, amit újra kell számolni:

Ugyanúgy működik, mint a többi figyelmeztető ablak ami a programba történő bejelentkezéskor jelenik meg.

riasztás

Részletek gombra kattintva megjelenik egy lista az érintett számfejtésekről:

riasztás2

 

Hogyha a listára a jobb egér gombbal rákattintunk, akkor a lista exportálható.

Ki is lehet kapcsolni az ellenőrzést, ha nem szeretnék, hogy figyelmeztessen a program a Beállítások/Kezelés/Általános menüpont alatt:

riasztás3

Felszolgálási díj 15% nyugdíjjáruléka a koronavírus kedvezményezetti kör esetében
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltését követően a felszolgálási díj számfejtése esetén a program érvényesíti a felszolgálási díj után fizetendő 15%-os mértékű nyugdíjjárulékból az érvényesíthető kedvezményt.  Frissítés során automatikusan módosításra kerül a korábban készített számfejtésekben a felszolgálási díj nyugdíjjárulék közteher, vagyis nem szükséges megismételni a számfejtést.

Viszont, ha már a közteher utalás is felgyűjtésre került, akkor meg kell ismételni a közteher utalás felgyűjtését a megváltozott felszolgálási díj nyugdíjjáruléka miatt.


KIVA bevallást érintő változások
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Elkészültek az új KIVA bevalláshoz szükséges beállítások a programban.

Kiegészítésre került a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési alapadatok menüpont az alábbi opcióval:

KIVA1

Az ebben a menüpontban kiválasztható tételek a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Főtevékenység koronavírus világjárvány miatti kedvezmény érvényesítéséhez Törzscsoportban érhetők el, amely törzs a későbbiek folyamán szükség esetén a Felhasználó által is bővíthető.

A bevallás felgyűjtése előtt a kedvezménnyel érintett cégek mindenképpen válasszák ki a megfelelő opciót. A kedvezményes tevékenység kiválasztását a program a 08 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

A KIVA bevallás felgyűjtésekor megjelenik az általunk korábban beállított tevékenységi kör:

 kiva2

 

Ezt a beállítást azért szükséges megtennünk, hogy a program automatikusan kitöltse az alábbi mezőt a 20KIVA főlapján:

kiva3

A 20KIVA-01 lapon történő változások:

A bevallás ezen lapja további 3 oszloppal egészült ki, fel kell tüntetni a negyedév adatait havi bontásban:

kiva4-1

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben foglaltak miatt a nyomtatvány 01. számú kisvállalatiadó-előleg kimutatására szolgáló lapja átalakult, havi bontásúvá vált.

A 20KIVA-01-es lap továbbá az alábbi mezőkkel egészül ki:

kiva4

 

7. sor kitöltése:

Ebben a sorban azt a részösszeget kell feltüntetni az 1. sorban megadott összegből, amely nem az érintett kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítéssel, hanem az egyéb tevékenységekhez köthető.

8. sor kitöltése:

Ebben a sorban azt a részösszeget kell megadni a 2. sorban feltüntetett összegből, amely nem érintett a kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítéssel, hanem az egyéb tevékenységekhez köthető.

9.sor kitöltése: ebben a sorban a 7-8. és a 3-4. sorok egyenlegeként képzett összeget kell havi bontásban feltüntetni, ha az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra, az adott hónapra jutó adóelőleg alapját nulla összegben kell megadni.

10. sor kitöltése:

A kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítésre jogosult adózónál ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (9. sor adatának) a 12 %-át tartalmazza.


Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A bevallás 2008A főlapja kiegészítésre került a TEÁOR megjelenítésével.

08teáor1

A program automatikusan átveszi a bevallásba a rögzített TEÁOR kódot amennyiben a Beállítások/ Számfejtési beállítások/ Számfejtési alapadatok menüpontban az alábbi mező kitöltésre került:

KIVA1

Az ebben a menüpontban kiválasztható tételek a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Főtevékenység koronavírus világjárvány miatti kedvezmény érvényesítéséhez Törzscsoportban érhetők el, amely törzs a későbbiek folyamán szükség esetén a Felhasználó által is bővíthető.

A bevallás felgyűjtése előtt a kedvezménnyel érintett cégek mindenképpen válasszák ki a megfelelő opciót. A kedvezményes tevékenység kiválasztását a program a 08 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

08A-01-01-es lap kiegészítésre került a 15. sorral, amely a járvány idején fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét tartalmazza, amennyiben a főlapon a tevékenységre vonatkozó nyilatkozat kitöltésre került. Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha az adózó a 2008A Főlapon -snyilatkozott, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott!0815.pont1

Ennek megfelelően módosult a 08-as gyűjtés a programban is:

szocho2

Ha  a 15. sorban nincs töltve a Számfejtett alap és érték, akkor a maradvány a 14. sorból jön mindkét sorba,
Ha a 15. sorban töltve van a Számfejtett alap és érték, akkor a maradvány érték akkor jön a  15. sorból.

A 2008A-01-02-es lap kiegészül egy 44-es sorral, ami abban az esetben kerül kitöltésre, amennyiben az adózó a 2008A Főlapon nyilatkozott, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

0844.pont1

Ennek megfelelően változott a 08-as felgyűjtés is:

szkkepz

A Járványügyi vészh. összeg mezőben kerül gyűjtésre a veszélyhelyzetre való tekintettel csökkentett szakképzési hozzájárulás összege.

2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében

Az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok A szociális hozzájárulás iadó-kötelezettséget a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01-01 lap 1-5. sorok c) oszlop]. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap 5. sor a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

 

2058 Főlap

Nyilatkozat – a tényleges főtevékenységről (TEÁOR kódról), vagyis arról, hogy 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a a következő tevékenységből származott A koronavírus-világjárvány miatt, a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozó közterheinek enyhítésére ad módot a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben foglalt közteherkönnyítés érvényesítéséhez ebben a blokkban nyilatkozni kell a tényleges főtevékenységről, vagyis arról, hogy 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a mely tevékenységből származott.

A program automatikusan átveszi a bevallásba a rögzített TEÁOR kódot amennyiben a Beállítások/ Számfejtési beállítások/ Számfejtési alapadatok menüpontban az alábbi mező kitöltésre került, illetve a kedvezményes tevékenység kiválasztását a program az 58 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy  akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

2058_1

2058-01-01 lap

A járulékkötelezettséget a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01- 01 lap 8-26. sorok c) oszlop], tekintettel arra, hogy a könnyített járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. A könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap 15., 17., 20-21 és 25. sorainak a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

A családi járulékkedvezményre vonatkozó adatokat a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01-01 lap 8-26. sorok c) oszlop]. A könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott. A 61/2002. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését, így a családi járulékkedvezmény csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%, maximum havi 7.710 forint) terhére vehető igénybe, amit a 01-01 lap 16. sor a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés megelőzi a Szocho tv. általános kedvezményeinek érvényesítését, így mivel nincs szociális hozzájárulási adó, ezért a gyakorlatban a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Az általános szabályok szerinti kötelezettség levezetésére – ami az adószámlán felkönyvelésre, majd ellentételezésre kerül – a bruttó elszámolás elve miatt azonban szükség van.

5. sor:

A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet az 2. sorban lévő és az 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_2

15. sor:

A 14. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét – legfeljebb 7.710 forintot – az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott. Az a) oszlopban 7.710 forintot kell szerepeltetni, ha a c) oszlopban szereplő összeg 7.710 forint vagy azt meghaladja. Az a) oszlop összege megegyezik a c) oszlop összegével, ha a c) oszlopban szereplő összeg kisebb, mint 7.710 forint.

2058_3

16. sor:

A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. Ennek a sornak az a) oszlopában a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított, könnyített természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összegét kell szerepeltetni (legfeljebb 7.710 forint összegben). Az a) oszlop csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_4

 

17. sor:

A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 15. sor c) oszlop adatából a 16. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletet alkalmazó adózók esetében ennek a sornak az a) oszlopába a 15. sor a) oszlop adatából a 16. sor a) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni. Az a) oszlop csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_5

 

20. sor:

A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_6.pg

21. sor:

A 14. sorból számított munkaerőpiaci járulék összege (1,5%) Ennek a sornak a c) oszlopában a 14. sor összegéből számított 1,5%-os mértékű munkaerőpiaci járulék összegét kell szerepeltetni. Ebben az oszlopban nulla forint is szerepelhet tekintettel arra, hogy nem kötelezett a 1,5%-os mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésére az az egyéni vállalkozó, aki köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (a foglalkoztatás minősége kódja 36), vagy a bevallási időszakban a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (a lehetséges foglalkoztatás minősége kódok: 22, 26, 40) – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_7.pg

 

25. sor:

A fizetendő nyugdíjjárulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 23. sor c) oszlop adatából a 24. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_8.pg

2058-03 lap

Önellenőrzés esetén a 1-10. sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni.

 

B) Blokk Ha a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség tekintetében a természetbeni egészségbiztosítási járulékot érinti az önellenőrzés (15-17. a) oszlop), akkor azt a 10. sorban kell feltüntetni.

 

Az eddigi B) Blokk elé szúrták be az új blokkot, így ennek a megnevezése C) Blokkra változott.

 

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a bevallásban hónap közben kezdődő/végződő tevékenység szüneteltetés kerül gyűjtésre, azaz a jogviszonyos jelenlétben rögzítésre került a szüneteltetés időszaka (bizt.szünetelése szekció, akkor a 2058 bevallás gyűjtése során a bevallás időszakát hozzá kell igazítani az adott hónapban biztosításban töltött időszakhoz, valamint kikell választani a „S” jelölést a Soron kívüli bevallás beküldésének oka mezőben. Az ÁNYK-ba beolvasott bevallás esetében ilyenkor a 02 lapon megjelenik a biztosítás szünetelés időszaka, amely bizt.időszakon kívüli, ezt jelenleg kézzel kell törölni, amely probléma javítására rövidesen sort kerítünk, addig türelmüket kérjük.


További fontos információk!

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a NAV által 04.08-a reggelre közzétett 3.0 verziójú 2008 bevallásban kedvezménnyel érintett cégek kapcsán a 2008M-09 lap gyűjtésére az ÁNYK téves hibaüzenetet küld abban az esetben, ha az adott munkavállaló heti munkaideje a tárgyhónap során hónap közben megváltozott, és ez miatt a 2008M-08, valamint 2008M-09 lapokból többes virtuális lapokat kell gyűjteni. A hibát jeleztük a NAV Bevallási Főosztály felé, és azt az információt kaptuk, hogy ezt a hibát is javítják a hamarosan kiadásra kerülő 2008 4.0 verziójában. Tehát ebben az esetben is várni kell a bevallás beadásával addig,, amíg a NAV kiadja a 2008 4.0 verzióját, amelyben ez a hiba már javításra kerül!

Előző időszaki jelenlét adat módosítás esetében megkérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy abban az esetben, ha a jelenlét adat módosítás mínusz előjelű egyéni járulék és munkáltatói közteher köteles alapokat eredményez, ne jelöljék a nem kedvezményes időszaki (2020.01-02.havi)  korrekció elszámolását kedvezménnyel érintett hónapok (2020.03-06.hó) egyikére sem, vagy amennyiben ezt teszik, minden ilyen esetben ellenőrizzék a számfejtési képernyőn az egyéni járulékokat és munkáltatói közterheket, és szükség esetén módosítsák azokat manuálisan! Ilyen esetre ebben az átmeneti időszakban azt javasoljuk, hogy a jelenlét korrekciót az eredeti – korrekcióval érintett – hónapban számfejtsék le, így egyúttal az önellenőrzést is el tudják készíteni automatikusan a programból.
 

Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban

2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében



Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. december (v2704)

Megjelenési dátum: 2021. december 16.

Felhős ügyfeleink részére a frissítő verzió 2021. december 20-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Tárgyévi – azaz 2021. évi – évnyitás biztonsági korlátozása

Jogszabálykövetés

Egyszerűsített foglalkoztatás idény és alkalmi munka esetében egyedi éves és együttes éves időtartam korlát változás

Javítások

Szakképzési munkaszerződés esetén egyéb igazolt fizetett távollét jelenlét jogcím jelölése esetében az egyéb igazolt távollét távolléti díja minden esetben adóköteles jövedelem került a számfejtésbe

 

Újdonságok

1

Tárgyévi – azaz 2021. évi – évnyitás biztonsági korlátozása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az előző években számos esetben előfordult, hogy a jövő évi programban indítandó évnyitás funkciót a tárgyévi programban indította el néhány Felhasználó, ami hibákat okozott a tárgyévi programban. E probléma kiküszöbölése érdekében jelen verziónkban már működik a 2021.évi programban az Évnyitás funkció biztonsági korlátozása.

Az évnyitás biztonsági korlátozása a következőképpen működik:

 1. A Karbantartás/2021.évi évnyitás almenüpont jelen verziónkban inaktív állapotú.

2. A Beállítások/Kezelés/Általános pontban biztosítunk egy „Évnyitás/Ismételt évnyitás” jelölőnégyzetet, amelyet alapértelmezetten bejelöletlen állapotban jelenítünk meg.

 

3. Amennyiben a Felhasználó a Beállítások/Kezelés/Általános pontban az „Évnyitás/Ismételt évnyitás” jelölőnégyzetet bejelöltté teszi, a következő tájékoztató szöveg jelenik meg:

 

A képen szöveg láthatóAutomatikusan generált leírás

Ha az az „Évnyitás/Ismételt évnyitás” jelölőnégyzet ezt követően bejelölt állapotban mentésre kerül, akkor

4. a Karbantartás/2021.évi évnyitás almenüpontra kattintva a 2021 évnyitás almenüpont ismét aktív állapotban kerül megjelenítésre. Az almenüpontra kattintva a következő figyelmeztető üzenetet jelenik meg:

A képen szöveg láthatóAutomatikusan generált leírás

Amennyiben a Felhasználó az Igen gombra kattint, a szokásos módon lefut az évnyitás.

 

Jogszabálykövetés

1

Felhasználóbarát jogosultság beállítás

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

  • 2021. december 31. napjáig az azonos munkáltató és munkavállaló által alkalmi munkára és idénymunkára több ízben létesített munkaviszonyok együttes időtartama egy naptári éven belül a 150 napot nem haladhatja meg (a korábbi határ 120 naptári nap volt)
  • Az azonos munkáltató és munkavállaló között az alkalmi munka időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg összesen a 120 naptári napot (a korábbi határ 90 naptári nap volt).

 A fenti szabály változásoknak megfelelően a program abban az esetben küld figyelmeztető üzenetet, ha a rögzítésre kerülő alkalmi munkára és idénymunkára több ízben létesített munkaviszonyok együttes időtartama egy naptári éven belül a 150 napot meghaladná,

 

 valamint, ha a rögzítésre kerülő az alkalmi munka időtartama egy naptári éven belül a 120 naptári napot meghaladná.

 

 

Jogszabályi háttér:

 

A Kormány 651/2021. (XI. 30.) Korm. rendelete az alkalmi munka éves időtartamának eltérő veszélyhelyzeti szabályairól

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírusvilágjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § 2021. december 31. napjáig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

a) 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően, az azonos munkáltató és munkavállaló által alkalmi munkára és idénymunkára több ízben létesített munkaviszonyok együttes időtartama egy naptári éven belül a százötven napot nem haladhatja meg,

b) 2. § 3. pont c) alpontjától eltérően, az azonos munkáltató és munkavállaló között az alkalmi munka időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg összesen a százhúsz naptári napot.

2. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

Javítások

1

Szakképzési munkaszerződés esetén egyéb igazolt fizetett távollét jelenlét jogcím jelölése esetében az egyéb igazolt távollét távolléti díja minden esetben adóköteles jövedelem került a számfejtésbe

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Szakképzési munkaszerződés esetén egyéb igazolt fizetett távollét jelenlét jogcím jelölése esetében az egyéb igazolt távollét távolléti díja minden esetben adóköteles jövedelem került a számfejtésbe.

Abban az esetben, ha a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok képernyő Egyéb jövedelmek részében Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) jogcím kerül rögzítésre, és a jogviszonyos jelenlétben Igazolt fizetett távolléti díjjal jelenlét jogcím kerül jelölésre, akkor Távolléti díj egyéb igazolt távollétre (adómentes) jövedelem keletkezik a számfejtésben.

 

ést.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. november/2 (v2586)

 

Megjelenési dátum: 2020. december 9.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Törvénykövetés

Újdonságok

Adó adatlap – új felület biztosítása a jogviszonyos adatok között a tárgyévi előző programban számfejtett személyi jövedelemadó köteles jövedelmek és a levont adóelőlegek nyilvántartására többes jogviszony esetén is

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően új fület biztosítunk a Dolgozó/Jogviszony/Bérügyi adatok/Adó adatlap pontban „Más programból” megnevezéssel. Amennyiben naptári év közbeni átállás miatt a Kulcs-Bér program használatának kezdő hónapja januárt követő, ebben az esetben ezen az új felületen lehet rögzíteni az adott jogviszonyból a naptári évben származó, és az előző programban számfejtett személyi jövedelemadó köteles előzmény adatokat. Az új felület biztosításával megoldásra került az egyidejűleg fennálló jogviszonyokból származó személyi jövedelemadó köteles előzményadatok megfelelő jogviszonyban való kezelésének szükségessége. Az új rögzítő felület tartalma az adó adatlapéval azonos. A felület jelenleg már egyidejűleg vagy egymást követően fennálló több jogviszony esetében is tölthető.

 

Kép1

Törvénykövetés

2008 bevallás 15.0 verziókövetés a 485/2020(XI.10) Korm. rendeletben foglalt adókedvezmény bevallhatósága érdekében

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Frissítettük az Adatszolgáltatások/NAV felé/2008 bevallás gyűjtési szempontjait a NAV által közzétett 15.0 verziónak megfelelően az alábbiak szerint:

2008A lap változásai:

 

2008A Főlap

A közteherkönnyítés érvényesítéséhez az adózóknak a 2008A főlap (C) blokkban a Nyilatkozat arról, hogy a Vász tv.-ben foglalt közteher fizetési mentesség igénybevételéhez szükséges feltételek fennállnak a következő tevékenység mellett mező kitöltésével nyilatkozniuk kell a feltételek együttes fennállásáról.

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján együttesen jelölendő mezők a következők:

Nyilatkozat a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1-2. §-ában foglalt adófizetési kedvezmény igénybevételéről és a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállásáról

Nyilatkozat arról, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a a következő főtevékenységből származott

Az a kifizető, amely a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben feltüntetett tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja, 2020. november hónapra vonatkozóan a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében mentesül

➢ a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, illetve

➢ a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

A foglalkoztatásra vonatkozó feltételek teljesülését, valamint az adófizetési kedvezmény iránti igény bejelentését az adózó a „Nyilatkozat a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1-2. §-aiban foglalt adófizetési kedvezmény igénybevételéről és a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállásáról” megnevezésű nyilatkozati mező jelölésével együttesen teljesíti.

A kedvezmény érvényesítéséhez ki kell választani a „Nyilatkozat arról, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a a következő főtevékenységből származott” megnevezésű nyilatkozati mezőkben, hogy melyik az a tényleges főtevékenység, amely alapján az adózó igényt tart az adóalap csökkentésére.

 

1) éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610)
2) rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621)
3) italszolgáltatás (TEÁOR 5630)
4) filmvetítés (TEÁOR 5914)
5) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230)
6) sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551)
7) előadó-művészet (TEÁOR 9001)
8) előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002)
9) művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004)
10) múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102)
11) növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104)
12) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311)
13) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312)
14) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313)
15) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319)
16) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321)
17) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) [E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996.(X.18.) NM rendelet szabályainak.]
18) máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
Kép2

A főlapon a két új jelölőt töltjük és a jelölést a koronás kedvezménnyel érintett mezőkben is vesszük a gyűjtéskor.

2008A-01-01 lap

15. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó (Adónemkód: 258)

➢ a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt adófizetési kedvezményt igénybe kívánja venni, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak és a bevételének legalább 30%-a a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységből származott. Ezen adózók 2020. november hónapra – a vele munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében – mentesülnek a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.

Kép4

2008A-01-02 lap

44. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben számított összeg (Adónemkód 182) a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt adófizetési kedvezményt igénybe kívánja venni, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak és a bevételének legalább 30%-a a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységből származott. Ezen adózók 2020. november hónap tekintetében – a vele munkaviszonyban álló munkavállalóval összefüggésben – mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

Ha év közben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel, akkor az elszámoló bevallás 2008A-01-02 lap fejlécben jelölje az erre szolgáló (Elszámoló bevallás esetén jelölje, ha év közben érintett volt a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel) nyilatkozatot és a 44. sorban tüntesse fel a veszélyhelyzettel összefüggésben számított éves összeget.

2008A-02-02 lap

A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYÜGYI VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN, ILLETVE A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOKBAN, A KEDVEZMÉNNYEL ÉRINTETT ADÓNEMEK KÖTELEZETTSÉGEINEK ÖSSZESÍTÉSE

140. sor: A szociális hozzájárulási adókötelezettség összesen (Adónemkód 258) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-06055912

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2008M-07-es lap 387. és a 2008M-11-es lap 681., 697. sorok c) oszlopainak adatait ÉS a 2008M-11-es lap 678., 679., 680., 695., 696. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a foglalkoztatás minősége kód értéke – a 2008A főlap (C) blokk (1) vagy (2) jelölő kitöltése esetén NEM 20, 113, 30, 35, 37, 39, 34, 53, 15, 23 – a 2008A főlap (C) blokk (3)-(4) jelölő kitöltése esetén NEM 20, 113,

141. sor: A biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék összesen (Adónemkód 291) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyektől levont járuléka beszedési számla 10032000-06055974

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2008M-09-01-es lap 605. sorok c) oszlopainak és a 2008M-09-es lap 579. sorok d) oszlopainak adatait ÉS az 579. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a d) oszlop nincs kitöltve, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

142. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék összesen (Adónemkód 125) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06056236

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2008M-09-es lap 559. sorok d) oszlopainak adatait ÉS az 559. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a d) oszlop nincs kitöltve, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

143. sor: A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (Adónemkód 293) Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyektől levont járuléka beszedési számla 10032000-06055981

Ennek a sornak a c) oszlopába a természetes személyenként elkészített 2008M-09-es lap 567., 571. és 573. sorok d) oszlopainak adatait ÉS az 567., 571., 573. sorok c) oszlopainak adatait kell beírni, ha a d) oszlop nincs kitöltve, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a d) oszlopba.

Kép6

Önellenőrzés 2008A-03-01 lap

A  485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettségek önellenőrzésére a 220-224. sorokban van lehetőség.

Ha az adózó jogosult a könnyítés érvényesítésére, és az alap bevallásában is nyilatkozott arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a Vász tv. 34. § (9) bekezdésben, vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt főtevékenységből származott, akkor egy esetleges későbbi önellenőrzésnél a 193-216. sorokban (kötelezettség változás oszlop értéke 0 értékű) és a 220-224. sorokban szerepeltetheti az érintett adó és járulékokra vonatkozó önellenőrzött adatokat. Ha az adózó jogosult a könnyítés érvényesítésére, azonban nem nyilatkozott arról, hogy a bevételének legalább 30%-a az előzőek szerinti főtevékenységből származott, illetve ha az adózó nem jogosult a könnyítés érvényesítésére, azonban korábbi bevallásában nyilatkozott arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a felsorolt főtevékenységből származott akkor nyilatkozatának módosítását egy későbbi önellenőrzés keretében teheti meg. Ebben az esetben a 193-216. sorokban az eredeti kötelezettséget valamennyi adó és járulék tekintetében szükséges önellenőrizni, majd a 220-224 sorokban kell kitölteni Vász tv.-el, vagy a 485/200. (XI. 10.) Korm. rendelettel érintett adókra és járulékra vonatkozó önellenőrzött adatokat.
2008M-07 lap

387. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó387. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt adófizetési kedvezményt igénybe kívánja venni, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak és a bevételének legalább 30%-a a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységből származott.

Ezekben az estekben azonban minden foglalkoztatott esetén – akik tekintetében a 385- 386. sorokat ki kell tölteni – a 387. sort is ki kell tölteni, a nullát is be kell írni.

Figyelem! Ha a természetes személy után jogszabályban meghatározott kedvezményt érvényesít, úgy az adó alapját és összegét nem a 385-387. sorokban, hanem a 2008M-11-es lapok megfelelő soraiban kell feltüntetni. Ha a természetes személlyel fennálló több jogviszonyára tekintettel köteles a szociális hozzájárulási adó fizetésére és valamely jogviszonyával kapcsolatban kedvezményt vesz igénybe, úgy a kedvezménnyel érintett jogviszony után fizetendő szociális hozzájárulási adót a 2008M-11-es lapon, a kedvezménnyel nem érintett jogviszony után fizetendő szociális hozzájárulási adót a 385-387. sorokban kell feltüntetni.

Kép7

2008M-08 lap

Kitöltési útmutató:

A Jelölje, ha a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek a munkavállaló vonatkozásában teljesültekmező kitöltése:

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. alcímében nevesített adókedvezmények érvényesítésének lehetősége kizárólag a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személy foglalkoztatása kapcsán merülhet fel.

A kifizetőnek a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti feltételek teljesülését munkavállalónként kell vizsgálnia és a feltételek teljesülése esetén az adott dolgozóra vonatkozóan érvényesítheti a kedvezményt, melyet a jelölő mező kitöltésével jelezhet.

A kedvezménnyel érintett munkavállalókra vonatkozó együttes feltételek a következők:

-      a kifizető a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tegyen és a munkaszerződéseket az Mt. 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban, azaz november hónapban, illetve hogy

-      a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna.

A jelölő mező – a feltételek teljesülése esetén – kizárólag a 20, 113, 15, 23 foglalkozás minősége kódok mellett lehet kitöltve.

A jelölő mező kitöltésének további feltétele, hogy a 2008A főlap (C) blokk (3)-(4) Nyilatkozat egyidejű kitöltése.

Kép8

2008M-11 lap

Az általános szabályok szerinti kötelezettség levezetésére (a 672-680. sorokban) a Vász tv., vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján könnyítéssel érintett adózók esetében is szükség van, mely az adószámlán felkönyvelésre, majd ellentételezésre kerül – az „I. Általános tudnivalók” címszó alatt kifejtettekre tekintettel. A könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) a 681. sorba kell beírni.

Ezen adókedvezmények érvényesítése esetén a 2008M-07-es lap 385-387. sorait nem kell kitölteni.

681. sor: A koronavírus-járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben fizetendő szociális hozzájárulási adó A Vász tv., vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján könnyítéssel érintett adózóknak is meg kell határozni a fenti sorokban az általános szabályok szerint megállapított szociális hozzájárulási adó kötelezettséget, majd a könnyített – tényleges – kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) a 681. sorba kell beírni.

Új jövedelem jogcím a Jövedelem törzsben „Előző évi osztalékelőleg” megnevezéssel

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Új jövedelem jogcímet biztosítunk annak érdekében, hogy az előző évben osztalékelőlegként elszámolt, és a tárgyhónapban osztalékként jóváhagyott jövedelem számfejtésén túl az ilyen jövedelem 08 bevallásra és kilépő adatlapra történő gyűjtését biztosítsuk. Az új jövedelem jogcím 08 bevallás és kilépő adatlap beállító felületén történő helyes paraméterezését megtettük.

Kép9

Kép10

 

 Az osztalékban részesülő magánszemély személyi, jogviszonyos és jövedelem adatrögzítésének menete a következő:

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatai pontban az Osztalékban részesülő magánszemély foglalkozási viszonyt kell kiválasztani a Foglalkozási viszony legördülőlistából:

Kép11

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban az előző évben osztalékelőlegként elszámolt, és a tárgyhónapban osztalékként jóváhagyott jövedelem jogcímek rögzítését a következőképpen kell megtenni: az előző évben osztalékelőlegként elszámolt jövedelmet rögzítse mínusz előjellel, valamint rögzítse a tárgyhónapban számfejtendő és bevallandó osztalék jövedelmet:

Kép12

A fentiek szerint rögzített jövedelem alapadatok a következőképpen jelennek meg a számfejtésben:

Kép13

A 08 bevallás gyűjtésekor a fentiek szerint rögzített és számfejtett jövedelmek helyesen kerülnek gyűjtésre a 08M-07 lapra:

Kép14

A szerint rögzített és számfejtett jövedelmek  a kilépő adatlapon is megfelelő sorokon és összegben kerülnek gyűjtésre:

Kép15

Javítások

Munkáltatói igazolás kijárási tilalom miatt nyomtatvány biztosítása a Nyomtatványok/Munkaügyi pontban

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Nyomtatványok/Munkaügyi/ Munkáltatói igazolás kijárási tilalom miatt pontban az igazolás gyűjtésekor tapasztalható ABC sorrend hiba javításra került.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


1353 bevallás

A 1353 paraméterezése a Beállítások/Számfejtés beállításai/53 és 53 hozott adatok menüpontokban érhető el. Az 53 paraméterező menüpontjában a program az alapértelmezetten biztosított jövedelem jogcímeket a megfelelő sorokhoz rendelve ajánlja fel, valamint az 53 hozott adatok paraméterező menüpontjában az Adó adatlap alapértelmezett beállítása szerinti mezőket a hozott adatok mezőihez rendelve ajánlja fel.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Bérpótlékok

Programunkban az alapértelmezetten biztosított, bérpótlékként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban válassza a „Bérpótlék 174-es osztószámmal” legördülőlistából a „bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal) opciót. Amennyiben a bérpótlékot a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni, a „Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória legördülőlistából válassza ki azt a Mt. szerinti kategóriát, amelyre vonatkozó szabályok szerint szeretné a bérpótlékot figyelembe venni a távolléti díj számítás során:

bérpótlékok1

A Mt. által nevesített bérpótlékokat a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezetten biztosítjuk.

A bérpótlék számítása

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, ha a felek másképp nem állapodnak meg.

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

A felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg vagy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

 

Éjszakai pótlék

A Munka Törvénykönyve alapján éjszakai munkának számít a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Ha az éjszakai munkavégzés időtartama az egy órát meghaladja, akkor a munkavállalónak 15% bérpótlék jár, kivéve, ha műszakpótlékra jogosult.

Bizonyos körben nem rendelhető el éjszakai munka. Nem végezhet éjszakai munkát a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig. Nem rendelhető el éjszakai munkavégzés a fiatal munkavállaló (18 év alatti) számára. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor pedig a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

 

Műszakpótlék

A műszakpótlék 30%-os bérpótlék, ami 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik. A változás rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

 

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlék jár például a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltatónál végzett munkáért.

 

Munkaszüneti napra járó pótlék

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg.

Szintén 100% bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

 

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka (túlóra)

A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár

  • a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
  • a munkaidőkereten felül vagy
  • az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

felek megállapodhatnak, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.

 

Készenlét, ügyelet

Készenlét esetén főszabály szerint 20%ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha a munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét, akkor ügyeletről beszélünk. Készenlétről van szó, ha a tartózkodási helyet a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, a készenlét havi tartama pedig a 168 órát.

Jogszabályi háttér:

2012. évi I. törvény 139-145. paragrafusok

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2018. március (v2315)

Megjelenési dátum: 2018. március 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Alkalmi munkavállalók létszámkorlát figyelése
Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitikája a Kompakt programban
Családi adóalap kedvezmény maximálisan igénybe vehető összegének automatikus számítása
Új regisztrációs lap a foglalkoztatói igazolás elektronikus benyújtásához
A program optimalizálása 4K monitorokhoz
Új egyszerűsített CSED és GYED határozat
A bérprogram grafikai megújítása
Kedvencek menü kialakítása
Név és családi állapot rögzítési módjának módosítása


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató: 2013. január


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Szabadság, fizetés nélküli szabadság

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

  • Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
  • Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
  • „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
  • Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

  • Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
  • Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
  • Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

  • Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
  • Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
  • Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) és KIVA (Kisvállalati adó)

A 2012. 10. 15-én megjelent Magyar Közlöny 136. számában (23374) került kihirdetésre a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.). A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Végkielégítés

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha:

  • a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
  • a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A végkielégítés mértéke:

  • legalább 3 év esetén egyhavi,
  • legalább 5 év esetén kéthavi,
  • legalább 10 év esetén háromhavi,
  • legalább 15 év esetén négyhavi,
  • legalább 20 év esetén öthavi,
  • legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege,

amely tovább emelkedik az Mt. által meghatározott módon, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezés alapján kerül megszüntetésre, a munkaviszony megszűnésének dátuma és az egyéb feltételek a közös megállapodás alapján kerülnek meghatározásra, így e megszűnési mód mellett akár végkielégítés is fizethető, ami ilyen esetben a törvényi mértéket meghaladónak minősül.

Végkielégítés elszámolása a programban:

A program a munkaviszony megszűnésekor lehetőséget biztosít a végkielégítés automatikus jogcímként történő számfejtésére. Az automatikus számfejtés érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatok pontban a Kiléptetés gombra kell kattintani. Ekkor előreugró ablak jelenik meg, amelyben rögzíteni kell a kilépés dátumát, a kilépés módját, valamint a Végkielégítés táblarészben bejelöltté kell tenni a Végkielégítésre jogosult jelölőnégyzetet. E művelet elvégzését követően válik aktívvá a táblarész többi rögzítőmezője:

-        Emelt összegű végkielégítés jelölőnégyzet – ezt a jelölőnégyzetet akkor kell bejelölni, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkáltatói felmondás módozattal.

-        Hónapok száma – ide kell rögzíteni a végkielégítés hónapjainak számát.

-        Jövedelem jogcíme – ebben a mezőben alapértelmezetten a Végkielégítés (kifizetés évében adózó) jövedelem jogcímet ajánlja fel a program. Ezt a jogcímet kell használni munkáltatói felmondási mód esetén. Amennyiben a számfejtésben a Mt. 77. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt mértéken felül szeretnénk végkielégítést elszámolni, vagy a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a felek a megállapodásban végkielégítésről is rendelkeztek, úgy a Végkielégítés (törv.mértéket meghaladó rész) jövedelem jogcímet kell kiválasztani a legördülő listából.

-        Munkáltatói felmondás közlésének napja – Munkáltatói felmondás esetében a felmondás közlésének dátumát, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében a munkaviszony megszűnésének dátumát kell e mezőbe rögzíteni (a mező dátuma a végkielégítés távolléti díjának számításához figyelembevételre kerülő irányadó időszak meghatározására van hatással).

Végkielégítés

A LIGHT verzióban a fent írt funkció nem érhető el, de egyéb jövedelemként fel lehet rögzíteni egyösszegben a végkielégítést, amely a kilépő számfejtés során figyelembevételre kerül.

A program a végkielégítést a Mt vonatkozó rendelkezései alapján számolja.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c)a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

 

148. §  (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. január/3 (v2598)

 

Megjelenési dátum: 2021. január 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása

 

Törvénykövetés

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

 

Javítások

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

 

 

Új fejlesztések


Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Bár az „Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” nyomtatvány adattartalmát előíró 34/2009. (XII.30.) NGM rendelet szövege 2019.III.29. óta nem változott, a NFSZ oldalán a nyomtatvány minta szövegét kiegészítették az alábbiak szerint:

A Munkaadó adatai I. számozást kapott:

I. Munkaadó adatai:
A Munkavállaló adatai II. számozást kapott:

II. Munkavállaló adatai:
A 12. pont feletti szövegrész III. számozást kapott és a követkző szövegre módosult:

III. A munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok*:

A 13-14-15.pontok szövege kiegészült a megbízási jogviszony szövegrészekkel:
13. Munkaviszony, megbízási jogviszony kezdete:
14. Munkaviszony, megbízási jogviszony vége:
15. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete):**

A 16. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:

16. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének, a mezőgazdasági igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összege, illetve a 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft):**

A 17. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
17. A munkaviszony, a megbízási jogviszony, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy teljes naptári negyedévben elért azon hónapoknak száma, amelyekben volt járulékalap (az érintett hónapok száma):**

A 21. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
21. Jelen Igazolólapon munkaviszonyként felsorolt jogviszonyok, megbízási jogviszony megszűnésekor (megszüntetésekor), valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, vagy egyéni vállalkozói tevékenység esetén az igazolvány visszavonásakor irányadó, szerződésben megállapított alapbér/illetmény/megbízási díj/bevétel/díjazás összege (Ft.) :**

 

Kitöltési útmutató

az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz

Magyarázat az egyes pontokhoz:

III. Az igazolólap tekintetében munkaviszonynak minősül: közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység.

12. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

13. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén a jogviszony kezdete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdete. Amennyiben a hivatásos nevelőszülői jogviszony a törvény erejénél fogva [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 163. § (1) bekezdés] alakult át nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, úgy a jogviszony kezdetén a hivatásos nevelőszülői jogviszony kezdetét kell érteni.

14. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a jogviszony befejező időpontjaként az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napját kell érteni. A kérelem benyújtásának időpontját a nevelőszülő a kérelem másolatával igazolja. Az igazolólap további pontjainak vonatkozásában nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének időpontján az e pontban feltüntetett időpontot kell érteni.

15. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy teljes naptári negyedév kezdő napjának meghatározása során az aktuális naptári negyedév (az a naptári negyedév, melynek időtartamára a munkaviszony megszűnésének időpontja esik) nem tartozik bele a megelőző négy teljes naptári negyedévbe, ideértve azt az esetet is, amikor a munkaviszony a naptári negyedév utolsó napján szűnik meg.

16. pont: A vizsgált időszak 15. pontban meghatározott kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani. A 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a fent meghatározott időszak kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskereső nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, a hónapot az összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Ha a megelőző négy naptári negyedévben az álláskeresőnek egyáltalán nincs járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

17. pont: Az érintett hónapok számát a következőképpen kell meghatározni:

a)       teljes hónap: olyan hónap, amelyben az álláskeresőnek a teljes hónapra vonatkozóan volt járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig fennállt, és amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka nem volt;

b)      töredékhónap: olyan hónap, amelyben a álláskeresőnek nem volt a teljes hónapra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya nem állt fenn a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, illetve amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka volt.

Az érintett hónapok számának meghatározásakor a teljes hónapot 1 hónapszámmal kell figyelembe venni.

A töredékhónapok esetében a hónapszám számítási módja: az aktuális hónapon belül azoknak a naptári napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan az álláskeresőnek volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A töredékhónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám – a kerekítés általános szabályai szerint – két tizedesre kerekített értéke.

Az igazolólap 17. pontjához a vizsgált időszakba tartozó hónapok fenti módon kiszámolt egész és törthónapok hónapszámainak összegét kell írni.

18. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

19. pont: E pontban a munkaviszony alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – beleértve az első 30 napot is – kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az alábbi jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat:

a)       háromévesnél – ha az álláskereső a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása,
b)      hozzátartozó ápolása,
c)       önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

20. pont: Az adott jogviszony foglalkoztatási feltételeit meghatározó törvény szerinti megszűnési mód feltüntetése szükséges, így például: felmondás, azonnali hatályú felmondás, lemondás, közös megegyezés, felmentés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

21. pont: Az e pontban közölt adatok a 883/2004/EK rendelet 62. cikke és a 987/2009/EK rendelet 54. cikk (2) bekezdésének végrehajtása érdekében szükségesek.

Törvénykövetés


Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a TB járulékalap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsó határig) a munkáltatónak meg kell fizetnie. Ezzel együtt a SZOCHO-t is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig, és mivel 2021.01.01-től a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, ezért a szakképzési hozzájárulást is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során.

 

 

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítésre került annak alapján, hogy a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pont Munkaadói forma legördülő listájában milyen cégforma került kiválasztásra. Azon cégek, amelyeket nem terhel szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, a béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás után sem kell, hogy megfizessék azt.  Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben a Munkaadói forma a 2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bekezdésben felsoroltak közé tartozik, és már sor került január hónapban béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatás számfejtésére, kérjük, ismételjék meg az ilyen számfejtést.

Jogszabályi háttér:

2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bek.

 

3

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a szakképzési hozzájárulás kapcsán alsó határ kiegészítésre kerül sor, akkor a megváltozott munkaképességűek kedvezménye az alsóhatár összegéig érvényesíthető. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezményének megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben már sor került január hónapban TB járulékfizetési alsóhatárt el nem érő munkavállalói és munkáltatói kötelezettségalap számfejtésére, kérjük, ismételjék meg a számfejtést.

Jogszabályi háttér: 2018. évi LII. törvény 13. §.

 

Javítások

4

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

A Tbj. 27. § b) esetében kérdéses volt, hogy ha 2020. június 30-át követően a TB járulékalap a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset alapján került megállapításra, nem pedig a számfejtett jövedelem alapján, akkor mi vehető figyelembe EB pénzellátási alapként. A PM által rendelkezésünkre bocsátott szakmai vélemény alapján Ilyen esetben ellátási alapként azt a TB járulékalapot kell figyelembe venni, ami a 08 bevalláson lejelentésre került, azaz a KSH átlagkeresetet. Jelen verziónkban már a szakmai vélemény szerinti gyűjtést biztosítjuk.

Fontos! Amennyiben Ön olyan munkavállaló részére számolt el betegségi-anyasági pénzellátást, aki részére az ellátás számítási időszaka 2020.június 30-a utáni időszakot (is) tartalmaz, és a munkavállaló részére 2020. június hónapot követően  – a számítási időszak során – külföldön adózó jövedelmeket is számfejtett, ellenőrizze az elszámolt EB pénzellátás alapját, és szükség esetén korrigálja azt.

5

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Olyan esetekben, amikor egy korábbi, nem előzmény (lezárt) betegszabadság eset a hónap végéig volt rögzítve, hibásan került a későbbi újabb táppénzes eset kezdő dátumának meghatározása az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon. A hibát javítottuk. Amennyiben Önöknél előfordult ilyen eset, kérjük, gyűjtsék újra a Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványt.

 


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Verziótájékoztató: Kulcs-Bér 2014 december/4 (14M29) (1908)

Megjelenési dátum: 2015. április 7.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

14M29 – A 2014. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adó megállapítása


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. április/2 (v2512)

Megjelenési dátum: 2020.április 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Módosítások a Kulcs_Bér programban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet kapcsán

1. „Fizetés nélküli szabadság veszélyhelyzetből adódóan” megnevezéssel új távollét jogcímet biztosítunk a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jelenlét adatok pontban
2. 20T1041 bejelentés gyűjtésének biztosítása a „Fizetés nélküli szabadság veszélyhelyzetből adódóan” megnevezésű új távollét jogcímmel jelölt napok/ idő intervallumok vonatkozásában
3. SZÉP kártya – alzsebekekre vonatkozó éves egyedi kedvezményes és éves rekreációs felsőhatár változtatások mentesség
4. Átmeneti kifizetői SZOCHO mentesség a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP juttatások esetében
5. Cafeteria modulbeli változások
6. Emelkedett az EFO lehetséges időtartama
7. Új adatszolgáltatás a veszélyhelyzet időtartama alatt a GYED időtartam meghosszabbítása kapcsán


Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info