Az elmúlt másfél év alatt jelentősen megemelték a nyugdíj mellett dolgozók közterheit. Az előírásokkal nehezítik a korai nyugdíjazást és – a járulékfizetésen felül – korlátozzák az előnyugdíj mellett elérhető keresetet is.
2006. szeptemberétől a nyugdíj mellett foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmét 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel (pl. az előrehozott nyugdíjasoknál), tavaly januártól 3 százalék, az idei év elejétől pedig 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kötelező fizetni.
2007. áprilistól a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell – az aktív korúakkal azonos feltételek szerint – nyugdíjjárulékot fizetniük. A járulék mértéke tavaly 8,5 százalék volt, ami idén januárban 9,5 százalékra emelkedett. Fontos szabály, hogy a nyugdíjasok magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 9,5 százalék járulékot fizetnek, tagdíjat viszont nem. A járulékfizetést minden egyes év, pontosabban 365 nap után az átlagos havi járulékalap 0,5 százalékát elérő nyugdíjemeléssel ellentételezik. Mivel az érintettek döntő többsége tavaly áprilistól fizeti a nyugdíjjárulékot (ekkor vezették be kötelező jelleggel, igaz, 2007. januárjától már önkéntesen választható volt), idén áprilisban telik le első alkalommal az ellentételezésre jogosító egy év. Fontos kiemelni azonban, hogy az emelés nem automatikusan, hanem csak az érintett kérelmére jár, amelyet az e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni.

Nyugdíjasok a vállalkozói szférában

A kiegészítő tevékenységet folytató – azaz saját jogú nyugdíjas – egyéni és társas vállalkozó után nem egészségbiztosítási, hanem úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. (Társas vállalkozónál a vállalkozást terheli a járulékfizetés). Ennek a mértéke a korábbi, százalékban meghatározott összeg helyett idén januártól fix összegre, havi 4350 forintra (napi 145 forint) változott. Az APEH közelmúltban megjelent tájékoztatója szerint e járulékfizetési kötelezettség nincs összefüggésben a tagi jövedelemmel, illetve egyéni vállalkozóknál nem befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva-alanyként elért bevétele vagy sem. Nincs jelentősége annak sem, hogy az érintett gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozó az Eva törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jó tudni, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az egészségügyi szolgáltatási járulékot vala¬mennyi társas vállalkozás köteles a nyugdíjas után megfizetni.
A nyugdíjas vállalkozóknak is kell a fentiek szerinti 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Ezt a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelem után kell teljesíteni. Magyarul, személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem hiányában nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség sem áll fenn. A nyugdíjas egyéni vállalkozók tekintetében csak annyi a különbség, hogy az ő esetükben a vállalkozói kivét, az átalányadó vagy az evaalap 10 százaléka képezi a járulékfizetés alapját.

Nyugellátás

Az előrehozott nyugdíj megállapítását a jelenlegi szabályok szerint nőknél az 57. életév, férfiaknál a 60. életév betöltését követően, legalább 38 év szolgálati idő igazolása esetén lehet kérni. (A csökkentett összegű előrehozott nyugdíj ellenben már 33 év szolgálati időtől igényelhető). Január elsejétől további feltétel ugyanakkor, hogy a nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt is meg kell szüntetni. A munkaügyi tárca ezzel összefüggésben közzétett álláspontja szerint Európában már általánossá vált az a gyakorlat, amely a korhatár előtti nyugdíjazás kapcsán előírja, hogy a keresőtevékenység folytatása és a nyugdíjfolyósítás között választani kell. A törvény végrehajtási rendelete mindezekre tekintettel rögzíti, hogy az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
A nyugdíjazást és a biztosítási jogviszony megszüntetését követően viszont már nincs akadálya annak, hogy az érintett – most már nyugdíjasként – akár munkaviszonyban, akár egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban ismét kereső tevékenységet folytasson. Az egyetlen megkötés, hogy a 62. életéve betöltéséig korlátozza az állam a nyugdíjasként megszerezhető jövedelmet, pontosabban bizonyos összeghatár feletti jövedelem elérésekor a nyugdíjfizetést átmenetileg felfüggesztik. Szüneteltetni kell ugyanis a nyugdíjfolyósítást akkor, ha a keresőtevékenységre tekintettel fizetendő nyugdíjjárulék alapja a minimálbér havi összegének a tizenkétszeresét (éves keretösszeg) meghaladja. A szünetelés minden évben a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év végéig tart. Ha az éves keretösszeget decemberben lépi át a nyugdíjas, a szüneteltetésére nem kerül sor. Ilyenkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetni.
Tavaly januártól változott a nyugdíj adójogi megítélése is. Adóterhet nem viselő járandóságként az összevont adóalap megállapításakor – a korábbi előírásokkal egyezően – ismét figyelembe kell venni, a rá eső adó összegét azonban mégsem kell megfizetni, azaz a nyugdíj továbbra is mentes a személyi jövedelemadó alól.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?